Így működik a Vaskupola, Izrael rakétaelhárító rendszere
A Vaskupola (héberül: Kippat Barzel, angolul: Iron Dome) nélkül talán már nem is létezne, vagy legalábbis súlyos bajban lenne Izrael, ez a negyedmagyarországnyi kis közel-keleti ország, amely csupa ellenséges szomszédokkal néz évtizedek óta farkasszemet.
A minden időjárási körülmények között megbízhatóan és hatékonyan működő mobil légvédelmi rendszert a Rafael Advanced Defence Systems és az Israel Aerospace Industries fejlesztette ki, miután megszaporodtak a rakétatámadások az ország elen.
Izrael területét rendszeresen támadja délről, Gázából a szélsőséges Hamász szervezet, míg északon a libanoni illetőségű Hezbollah fenyegeti a lakosságot rövid távú rakétáival.
A Vaskupola kifejezetten a nem nagy hatótávolságú rakéták ellen nyújt nagyjából 90 százalékos védelmet. Kifejlesztése a 2006-os Izrael és a Hezbollah között dúló háború után kezdődött, a harcok során ugyanis több tucat halálos áldozat mellett óriási anyagi károk is keletkeztek. A Vaskupola 2011-ben kezdte meg működését.
A Vaskupola működése
A rendszer tehát a kis hatótávolságú, kezdetleges, házi készítésű rakéták elhárítására hivatott. A lövedékeket radar segítségével azonosítja és semmisíti meg, mielőtt azok károkat okoznának, vagy emberéleteket veszélyeztetnének. A Vaskupola nem olcsó mulatság, az ütegek darabja 50 millió dollárba (kb. 14,3 milliárd forint) kerül, a Tamir-ellenrakéták ára pedig 40-90 ezer dollár (kb. 11-25 millió forint) körül mozoghat.
A rakétaelhárító rendszer működése három összetevőből áll:
1. A radar észleli és beméri a lakott terület felé kilőtt rakétákat.
2. Kilövik a Tamir típusú elfogórakétákat három vagy négy rakétaindító állásból,
3. Stratégiai és fegyverirányító rendszer koordinálja a két előző elem működését.
A Vaskupola üzembe helyezése óta Izraelben 10 üteget telepítettk, mindegyik három-négy kilövővel rendelkezik, amelyek egyenként 20 elfogó rakétát képesek kilőni.
Egyes elemzők szerint azonban a rendszernek lehetnek korlátai. Az egyébként sem 100 százalékos védelem mellett minden bizonnyal van egy bizonyos mennyiségű lövedék, amit ha egyszerre lőnek ki, a Vaskupola már nem tud hatékonyan küzdeni ellenük.
Akcióban a Vaskupola, Izrael csúcsmodern rakétaelhárító rendszere:
Askelon, a tűz közvetlen közelében
A terrorszervezet rakétái által leginkább fenyegetett nagyváros a 145 000 lakosú Askelon. A tengerparti város mindössze 13 kilométerre van Gázától, így csak néhány másodpercbe telik, amíg a Hamász rakétái elérik. A várost a Gázából kilőtt rakéták körülbelül egyötöde vette célba a konfliktus 2021-es eszkalációjában, ezek három ember – köztük egy ötéves gyerek – halálát okozták.
A támadások intenzitását érzékelteti, hogy 10-15 perc alatt 75 rakétát lőttek ki Ashkelonra – mondta Uri Gordin vezérőrnagy a Wall Street Journal-nek. Hozzátette, ezzel a rakétazáporral nagyon nehéz megbirkózni.
Más országok is érdeklődnek a Vaskupola-rendszer iránt
A Vaskupola 90 százalék körüli hatékonysága (az izraeliek szerint 95, szakértők szerint 80 százalék) több, hasonló helyzetben lévő ország figyelmét is felkeltette. Fontolóra vette beszerzését az Egyesült Arab Emírségek, India, valamint Szaúd-Arábia is. Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein például az Izrael kontra Hamászhoz nagyon hasonló fenyegetéssel néz szembe a jemeni huti mozgalom rakétái és drónjai által, amelyet a Hamászhoz hasonlóan Irán is támogat.
Magyarország 2020-ben jelentette be, hogy a hadsereg megvásárolja Izraeltől a kis hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek ellen védelmet nyújtó Vaskupola rendszer radarrendszerét. A magyar hadseregnek az izraeli állami vállalat leányvállalata, az ELTA Systems Ltd. gyártja és szállítja le az új légvédelmi rendszert.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő 2023 februárjában jelentette be, hogy fontolóra veszi azt, hogy átadja Ukrajnának a Vaskupolát. Az Oroszország által 2022. február óta megszállás alatt lévő ukránok 2022 októberében intéztek hivatalos megkeresést Izraelhez, melyben arra kérték a regionális nagyhatalmat, hogy bocsátsák rendelkezésükre a Vaskupolát az „Iráni drónok és ballisztikus rakéták kivédésére”. Netanjahu egy interjúban így reagált a felvetésre: „Azt ígértem, hogy megnézem mit tehetek, és éppen ezt teszem”.
Izrael 2023 márciusáig csak négy államnak, az Egyesült Államoknak, Romániának, Azerbajdzsánnak és Indiának adott el csúcsmodern légvédelmi rendszeréből.