Tihanyi apátság – fotók, látnivalók, érdekességek
Kétség sem férhet hozzá: Tihany a Balaton legszebb északi települése. Mediterrán hangulatával, csodás fekvésével, lenyűgöző természeti adottságaival és látnivalóival az egyik leglátogatottabb balatoni település. Legfontosabb épülete a dombtetőn álló Tihanyi Bencés Apátság, mely a település jelképévé vált.
A levendulamezőiről és kihunyt vulkánjairól is híres Tihanyi-félsziget hegyláncának kelet felé leszakadó szélén fekvő Tihanyi Bencés Apátságot I. András király alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére 1055-ben. Az apátság alapítólevele az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlékünk, a latin nyelvű levélben ugyanis magyar szavakat is találunk, többek között a következő egybefüggő kifejezést is: „feheruuaru rea meneh hodu utu rea”, vagyis „Fehérvárra menő hadi útra”. A tihanyi apátság alapítólevele az első eredeti formájában megmaradt hiteles oklevelünk, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltárában őrzik.
A tihanyi apátság viszontagságos történelme
Az apátság építése 1055-ben kezdődött, egyenes szentélyzáródású templomához déli irányból csatlakozott a szabályos, négyszög alakú kolostor. A középkori építmény azonban idővel mondhatni teljesen eltűnt, néhány altemplomot és kőfaragványt leszámítva. A szerzetesi élet a török támadások idején megszűnt Tihanyban. A 16-17. században katonák költöztek a kolostorba, az apátságot védelmi szempontok alapján átalakították, köré erődítményt építettek. A szerzetesi élet minden tárgyi emléke odalett. A templomot 1674-ben adták vissza a katonák, de egy 1683-as tűzvész elpusztította a kolostori épületeket. Az apátság teljes lerombolására 1702-ben került sor, a török harcokat követő időben, amikor minden erődítménnyel így jártak el hazánkban.
1719-ben kezdődött meg az apátság újjáépítése Wittwer Márton tervei alapján. 1754-ben épült meg a 35 méter magas kéttornyú, barokk stílusú templom és elkészült az új kolostorépület is. 1786-ban II. József császár többek között a bencés rendet is feloszlatta, így a szerzeteseknek el kellett hagyniuk a kolostort és csak 1802-ben térhettek vissza.
1950-ben a bencés szerzeteseknek ismét távozniuk kellett az apátságból a szerzetesrendek állami felosztása miatt. A monostorból szociális otthon, majd múzeum lett. 1990-ben tértek vissza a bencések az apátságba, a kolostoregyüttest pedig 1994-ben kapták vissza az államtól. A monostor teljes felújításon esett át és felvirágzott végre: igazi szellemi és spirituális központtá vált.
A tihanyi apátság napjainkban
A Tihanyi Bencés Apátságban ma is szerzetesek élnek, akik Tihany és környékén végeznek lelkipásztori munkát, a Tihanyi Bencés Iskolában tanítanak, gyógyteákat készítenek, gyertyákat öntenek. Az apátság mellett álló vendégházba egész évben érkeznek zarándokok, lelkigyakorlatos csoportok. A Tihanyi Bencés Apátság kulturális programok, koncertek, konferenciák helyszíne és a turisták legkedveltebb úticélja Tihanyban.
Többféle izgalmas kiállítás vár ránk a Tihanyi Bencés Apátságban: a fogadóteremben egy 11 nyelven is meghallgatható rövidfilmet tekinthetünk meg, szétnézhetünk a barokk templomban, megcsodálhatjuk I. András kriptáját, egy interaktív kiállításon láthatjuk, milyen, amikor a múlt és a jelen találkozik az apátságban, illetve egy képzőművészeti kiállítást is felkereshetünk a Galériában. Egy valódi időutazás részesei lehetünk az apátság kiállításain, melyeken a szent királyok, a török katonák és az apátság mai lakói lesznek a kísérőink. A Tihanyi Apátság kiállításai a legmodernebb eszközöket, interaktív paneleket, 3D-rekonstrukciós filmeket, animációkat, projektorokat, hanganyagokat, audio és visual guide-okat, virtuálisvalóság-szemüvegeket felhasználva felejthetetlen élményben részesítik a látogatókat ezen a gyönyörű, spirituális helyen.