Sarki fény Magyarországon – mikor lehet esélyünk megpillantani?

A sarki fény Magyarországon egy rettentően szép, de igencsak ritkán tapasztalt égi jelenség. Ahogy közeledünk az Északi-sarkhoz, annál nagyobb az esélyünk a megpillantására. A sarki fényt a mi félgömbünkön északi fénynek (aurora borealis) hívják, déli megfelelője pedig az Antarktisz felé közeledve egyre gyakrabban látható déli fény (aurora australis).

Hogyan alakul ki a sarki fény?

A jelenség az északi és a déli mágneses pólus közelében figyelhető meg leggyakrabban, azoktól 10°-20° távolságra, 3°-6° szélességen látható. A legtöbb sarki fény a felszín felett 90–150 kilométeres magasságban keletkezik, és akár több mint 1000 kilométerre is elnyúlhat. Legjobb megfigyelési lehetőségek a hosszú téli éjszakákon adódnak, de igazából az év bármely szakában megpillanthatjuk a sarki fényt.

A fényjátékot a Nap működése okozza. Amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg.

A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). Ez inkább alacsonyabb szélességeken látható. A légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók.

Mikor látható sarki fény Magyarországon?

Hazánkban csak igán ritkán van lehetőségünk északi fény megfigyelésére. Az egyébként ciklikusan változó, de ez esetben erős naptevékenység szükséges hozzá, amelyet mágneses viharok követnek. A viharok idején megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhető.

A sarki fény Magyarországon alapvetően ritkának számító jelenség, de 2023-ban májusig már öt alkalommal lehetett megfigyelni. Hogy miért lett ennyire gyakori? A válasz az egyre fokozódó napciklusban keresendő. A mostani, 25. napciklus 2019-ben vette kezdetét, és várhatóan 2025 körül érheti el csúcspontját. Ilyenkor megnövekszik a Nap mágneses aktivitása, gyakoribbá válnak a napkitörések, koronakisülések – magyarázza az Időkép cikke.

Az északi és déli fény alakjai

A sarki fény gyakran fényfüggönyként jelenik meg, de lehet íves vagy spirál alakja is, amelyek a Föld mágneses terének erővonalait követik. Legtöbbször zöld színű, de néha egy kis rózsaszínt is tartalmazhat, esetleg vörös, lila és fehér színű is lehet. Az északi fény jellemzően a magasabb szélességeken – a Jeges-tenger körüli országokban – Kanadában, a skandináv országokban, Izlandon, Oroszországban és Alaszkában jelenhet meg, de lenyúlhat a déli szélességi körökre is. Természetesen hasonló a helyzet a déli sarkvidék közelében is, de a magas déli szélességi körökön kevesebb a szárazföld, ahol megfigyelhető a déli fény.

Ősi mitológiai magyarázatok a sarki fény körül

Az emberek évezredek óta látták a „táncoló fényeket”, és különféle magyarázatokat találtak ki rájuk. Az inuitok például azt hitték, hogy őseik szellemeit látják táncolni az égbolton. A skandináv mitológiában a sarki fény tűzhíd volt az ég felé, amelyet az istenek építettek.

A Bulfinch’s Mythology szerint a norvég mitológiában a valkűrök fegyverzetén megcsillanó fény a sarki fény. Ezt azonban nem lehet megerősíteni a régi északi irodalom alapján.A norðrljós első feljegyzése 1230-ból származik, és a Konungs Skuggsjá norvég krónika tartalmazza. A krónikás azoktól a honfitársaitól hallott róla, akik Grönlandon jártak, és három magyarázatot adott rá:

• Az óceánt nagy tüzek övezik.
• A gleccserek fénylenek az éjszakában.
• A Nap lobogása elér az éjszakai oldalra is.

Ausztrália őslakosai, az aborigók a sarki fényt tűznek tekintik. A Nyugat-Victoriában élő gunditjmarák a sarki fényt puae buae néven emlegetik, ami azt jelenti: hamvak. A gunaiók Kelet-Victoriában a szellemvilág bozóttüzeiként értelmezik. Dél-Ausztráliában a dieriek szerint egy gonosz szellem okozza a nagy tüzet. Szintén Dél-Ausztráliában a ngarrindjerik szerint a Kenguru-sziget fölött látszódó sarki fény a halottak országában égő tűz. Délnyugat-Queenslandben az aborigók úgy hiszik, hogy szellemek üzennek a sarki fényen keresztül. Csak idős férfiak nézhetik és értelmezhetik az üzeneteket, a többiek számára ezt vallási törvény tiltja.