Nagyvárad – látnivalók, érdekességek a Partium fővárosában

Az egyik legszebb magyar város Nagyvárad. Még akkor is, ha Romániában fekszik. Pontosabban: a Partiumban. Bár sokan a teljes, korábban Magyarországhoz tartozó részt Erdélyként emlegetik, helyesebb, ha Nagyváradot a Partiumhoz soroljuk. Sőt, nyugodtan nevezhetjük e vidék fővárosának is.

Az erős magyarságtudattal bíróknak kötelező felkeresni ezt a történelmi és kulturális várost, de azoknak is kitűnő úti cél, akik egyszerűen csak szeretik a látnivalókban bővelkedő helyeket.

A Sebes-Körös Nagyváradon. Fotó: Unsplash/Salavárdy Levente

Nagyvárad (Oradea) megyei jogú város a romániai Bihar megyében, lakossága kicsivel 200 ezer fölött van még. A Sebes-Körös partján fekvő gyönyörű település 1920-ban, a trianoni békeszerződés után került Romániához. Bár még ma is sok magyar lakja, számuk és arányuk egyre csökken. Utoljára az 1966-os népszámlálás során állapítottak meg magyar többséget a városban, 2011-ben pedig már csak 23,7 százalék volt itt az arányuk.

Szomorú adatok – Így fogy el a határon túli magyarság a Kárpát-medencében

Nagyvárad Budapesttől kb. 300 km-re fekszik, ami nem egy leküzdhetetlen távolság, nem fogjuk megbánni, ha rászánjuk az időt az utazásra, hogy felfedezzük nevezetességeit. Debrecentől légvonalban 57 km-re fekszik, közúton pedig 73 kilométerre.

Lehetetlen eldönteni, melyik a legszebb épület Nagyváradon, de a top 5-ben van az 1752-1780 között épült római katolikus bazilika. A legenda szerint a monumentális méretű barokk templomban van eltemetve Szent László. 1992-ben, Szent László szentté avatásának 800. évfordulóján nyitották meg a bazilika kincstárát, ahol a gyönyörű kelyhek, keresztek, egyházi ruhák mellett megtaláljuk Szent László hermáját is, mely Szent László koponyájának egy darabját őrzi. A bazilika mellett látható a hatalmas 100 szobás, 282 ablakos Püspöki Palota, melynek évszázadokkal ezelőtt Mária Terézia és II. József is vendégei voltak. A székesegyház mellett találjuk az impozáns Kanonok-sort is. A papok számára készült épületegyüttes a város egyik különlegessége, 253 méter hosszú, boltíves folyosóját 56 oszlop tartja.

Kiemelkedő látványossága a városnak a Moskovics Miksa palota (Moskovics Adolf és fia palotája). A kétemeletes sarokházat Ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte és építtette. Lakóháznál Nagyváradon először itt alkalmaztak vasbeton-szerkezetet, eme újítás Zielinszky Szilárd nevéhez fűződik. Az épület rekordidő alatt lett kész, 1904 őszétől 1905 tavaszáig dolgoztak rajta. Stílusa a Müncheni szecesszióhoz áll legközelebb.

Moskovics Miksa Palota

A Városháza is monumentális. Műemlék épület, melynek eklektikus külseje ámulatba ejtően szép. Balra tőle folyik a Körös, szemben található vele a Szent László római katolikus bazilika, de ezen a téren található a Görögkatolikus püspöki palota, a Fekete Sas palota és a Holdas templom is. Valamennyi épület gyönyörű, együttes látványuk méltán teszi Nagyváradot az egyik legszebb magyar várossá. A Görögkatolikus püspöki palota barokk és rokokó stílusjegyekben gazdag műemlék, de érződik rajta a romanika, a bizánci építészet, a neogótika, a szecesszió, sőt, keleti ortodox elemei is vannak. Ezek ötvözete egy páratlan szépségű palotát eredményezett. A Fekete Sas palotát Erdély egyik legszebb szecessziós épületeként tartják számon, a fekete sast ábrázoló ablaküveg pedig Nagyvárad szimbólumává vált. A palota helyén egykor a Sas fogadó állt, itt tartották az első magyar hivatásos színielőadást 1798-ban. A Holdas templom egy ortodox katedrális, csodás belső festményekkel. A templom legérdekesebb része azonban az az óraszerkezet alatt található fekete-arany színű gömb, amely mindig úgy mozog, hogy a valóságos holdképet mutatja. A szerkezet 1793-ban készült, azóta is hibátlanul működik.

Temérdek további templomot, palotát vagy kulturális intézményt lehetne még ajánlani, amit érdemes megnézni Nagyváradon. Ott van például az Apolló-palota, az Ulmann-palota vagy a Deutsch-ház, de szerencsére ezekbe úgyis belebotlunk, ahogy a városban sétálunk.

Deutsch-ház

Amerre csak nézünk, bámulatos épületekben gyönyörködhetünk, bármerre is járjunk Nagyváradon. Két intézményt azonban még feltétlenül iktassunk be a város felfedezésekor. A Nagyváradi Állami Színház egy igazi büszke épület a városban, itt működik a magyar nyelvű Szigligeti Színház is. Az eklektikus stílusú, gyönyörű épület rekordidő alatt készült el, építése 1899-ben kezdődött el, 1900 októberében pedig már meg is nyitott. Már a színház bejárata is lenyűgöző: a komédia és tragédia istennőinek szobrai díszítik. Ha van lehetőségünk megnézni itt egy színházi előadást, semmiképp se hagyjuk ki, mert az épület belül is káprázatos.

Ha rövidebb kiruccanást teszünk Nagyváradra, az Ady Endre emlékmúzeumba látogassunk el. Ady „Pece-parti Párizsnak” nevezte Nagyváradot, ami a 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legfontosabb központja volt.

Ady Endre Emlékmúzeum. Fotó: Wikipédia/ArnoldPlaton

Egészen elképesztő mennyiségű Ady-relikviát találunk az emlékmúzeumban, 134 Ady-művet, 51 Ady-fordítást, 28 eredeti Ady-kéziratot, 40 eredeti fényképet és 305 másolatot, 7 festményt és 6 szobrot is, melyek mind Ady emlékét őrzik.

És hát nem hagyhatjuk el Nagyváradot anélkül, hogy a várát ne keresnénk fel. Ez a város egyik legfontosabb kulturális és turisztikai központja. A vár helyén korábban egy monostor állt, melyet I. László magyar király építtetett a 11. század végén, ez volt a kedvenc tartózkodási helye.

Nagyváradi vár. Fotó: Wikipédia/Vertigoro

A vár templomában és temetőjében hét király talált örök nyugalomra, köztük László király is. A vár meglátogatása méltó befejezése Nagyvárad felfedezésének.