Mikor fog esni a hó? Hó-előrejelzés 2022/2023 telére

Hogy mikor fog esni a hó 2022/2023 telén, azt nemzetközi hó-előrejelző modellek eredményeiből próbáljuk leszűrni. Az már körvonalazódik, hogy az idei tél az átlagosnál valamivel kevesebb csapadékkal kecsegtet.

A Severe Weather Europe szeptember végi modellfuttatások alapján azt állapította meg, hogy a La Niña gyengülése a jövő év elejére várható, és az idei év végén meleg szakasz lehetséges. Ami a csapadékot illeti, a korábbi, augusztus végi becsléshez képest egy hajszállal többet jósoltak, ami átlag körüli értéket jelent.

2023.02.03.

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet: a jövő hét elején számottevő talajfagy is kialakulhat, és a hideg a növényeket is nyugalomra inti – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön közölt agrometeorológiai elemzésében.

A honlapjukon megjelent összefoglaló szerint a januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás, amely tartósan enyhe és esős időt okozott, az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult, aminek nyomán jóval kevesebb lett a csapadék és átlag körül alakult a hőmérséklet.

Hozzátették: a leghidegebb reggel hétfőre alakult ki, ekkor mínusz 1 és mínusz 9 Celsius-fok közé hűlt le a levegő. Az elmúlt 30 nap átlaghőmérséklete 3-6 fokkal haladta meg a szokásos értéket. Eddig a télen számottevő talajfagy nem alakult ki, néhány kevésbé felhős éjszakán tudott megfagyni a talaj fölső néhány centiméteres rétege.

Emlékeztettek rá: a tartósan enyhe idő nem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak. A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A mogyoró virágzása már az északkeleti országrészben is tart.

Azt írták, a folytatásban erős lehűlés érkezik, szombattól sarkvidéki eredetű légtömeg kezdi elárasztani nagy sebességgel, viharossá fokozódó széllel a Kárpát-medencét. A hőmérséklet csúcsértéke nagy területen csak kevéssel 0 fok fölött, vasárnaptól északkeleten az alatt várható.

A hét utolsó napjától szigorodnak az éjszakai fagyok is, helyenként mínusz 10 fok alá is csökken a hőmérséklet. A jövő hét első fele lehet a tél eddigi leghidegebb periódusa, ekkor már számottevő talajfagy is kialakulhat, és a hideg a növényeket is nyugalomra inti – írták.

2023.02.02.

Pénteken beborul az ég, és nyugat felől egyre több helyen várható vegyes halmazállapotú csapadék. Nagyobb havazás az északi, északkeleti tájakon alakulhat ki, máshol eső, havas eső eshet. Több helyen élénk délnyugati szél fog fújni, késő este sok helyen megerősödik, a Dunántúl északi felén viharossá fokozódik az északnyugati szél. Hajnalban -5, +2, napközben 1-7 fok között alakul a hőmérséklet.

(Időkép)

2023. január 20.

Havas eső, hó váltja az esőt a hétvégén és csökken a hőmérséklet

Csökken a csapadék mennyisége és az esőt havas eső, havazás váltja fel a hétvégén. A hőmérséklet is csökken, visszatérnek az éjszakai fagyok, a csúcsértékek pedig 0 és plusz 5-7 fok között lesznek. Feltámad a szél, amely a Dunántúlon viharossá is fokozódhat – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből.

Pénteken erősen felhős vagy borult lesz az ég, késő délutántól válhat helyenként szakadozottabbá a felhőzet. Délelőtt kelet, délkelet felől ismét megnő a csapadékhajlam, emiatt a Dunától keletre több helyen, kelet felé haladva egyre nagyobb valószínűséggel várható eső, havas eső, amely délutántól egyre nagyobb területen válthat havazásba, a Dunántúlon pedig néhol szállingózhat a hó. Az északi, északnyugati szél élénk, az Észak-Dunántúlon, illetve északkeleten erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 0 és plusz 5 fok között alakul.

Szombaton átmeneti vékonyodások, szakadozások mellett inkább erősen felhős vagy borult időre kell számítani. Reggelig inkább északkeleten, a nap második felében főként az ország délkeleti felén valószínű hószállingózás, kisebb havazás, helyenként havas eső, a Tiszántúlon néhol eső is eshet. Sokfelé megerősödik, a Dunántúlon néhol viharossá fokozódhat az északi, északnyugati szél. A minimumhőmérséklet általában mínusz 5 és plusz 1, a csúcsérték többnyire 0 és plusz 5 fok között várható.

Vasárnap átmeneti vékonyodások, szakadozások mellett jellemzően erősen felhős, illetve borult lesz az ég. Szórványosan előfordulhat hószállingózás, havazás, főleg az ország keleti felén havas eső, eső is várható. Az északi szél eleinte még többfelé megélénkül. Hajnalban általában mínusz 7, 0, kora délután többnyire 0, plusz 7 fok valószínű.

December 17.

Lehet, hogy idén sem lesz fehér karácsonyunk?

Egyre kisebb az esélye a fehér karácsonynak – állapította meg az Időkép a legfrissebb adatok alapján. Mint írják, jövő héten enyhülés körvonalazódik, északon tarthat ki legtovább a hótakaró, karácsonyra viszont ott is elolvadhat.

Jelenleg ennyi esély mutatkozik a fehér karácsonyra az ország egyes részein:

December 10.

Viharos széllel érkező hidegbetörés várható – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Azt írták, mediterrán ciklonok vonulnak át az ország felett és okoznak kiadós esőzést, de az időjárás szombat estétől, vasárnap hajnaltól télies fordulatot vesz.

A szombat délután érkező ciklon ugyanis ahogy északkelet felé helyeződik, úgy „lerántja” a hazánktól északnyugatra felgyülemlett hideg, sarkvidéki eredetű légtömeget, amely egyre jobban elárasztja a Kárpát-medencét – írták.

A hideg levegő beáramlásával az esőt szombat késő estétől, vasárnap hajnaltól egyre nagyobb területen havas eső, havazás váltja fel, ám ezzel párhuzamosan nyugat felől fokozatosan szűnik a csapadék.

Az Időkép animációján látható, hogy mikor érkezik a hó:

Jelezték: továbbra is van némi bizonytalanság abban, hogy a csapadék, illetve a hideg levegő mekkora területen lesz átfedésben, azaz mekkora területen tud legalább átmeneti hótakaró kialakulni.

Közölték azt is, a hideg levegő erős, helyenként viharos széllel érkezik, így néhol hófúvás is előfordulhat. A bezúduló sarkvidéki levegő Magyarországra is meghozza a keményebb éjszakai fagyokat, de várhatóan a nappalok is 0 fok környékén alakulnak majd – írták.

Hozzátették: a jövő hét közepétől – a korábbi napok előrejelzéseihez képest – csökkent a jelentős enyhülés esélye, a csapadék valószínűsége viszont emelkedett.

December 8.

Hófúvás, szélvihar, hidegbetörés érkezhet a hétvégén

Egy mediterrán ciklon érkezik pénteken, délkeleten akár 12-13 fok is lehet, itt egész hétvégén enyhébb lesz az idő, míg északnyugaton vasárnap már napközben is fagypont közelében alakulhat a hőmérséklet – írja az Időkép.

Ami várható:

• Rengeteg csapadék: hétfőig a decemberi havi átlagnál is több csapadék hullhat néhol (> 50 mm!)
• Szélvihar: vasárnap a Dunántúl északi felén 70-80 km/órás széllökések lehetnek, a Bakony és a Balaton térségében 90 km/órás feletti lökések sem kizártak
• Végre jön hó is: hétfő estig a Bakonyban és az Északi-középhegységben akár 10 centit meghaladó hó is hullhat
• Hófúvás, hótorlaszok: vasárnap a Dunántúlon, hétfőn északon jó esély lesz hófúvásra
• Hidegbetörés: a magasabb légrétegekben vasárnap fagyos, 10-15 fokkal hidegebb levegő ömlik majd be északnyugat felől

November 1.

A portál november 1-jén újabb prognózist tett közzé, ebből most az Európában várható téli csapadékra vonatkozó részt ismertetjük.

Mikor fog esni a hó 2022/2023 telén? Az ECMWF hó-előrejelzése

Kezdjük most is az ECMWF-fel, a leggyakrabban használt és legelismertebb szezonális előrejelző rendszerrel. Az ECMWF-adatokat a Copernicus-EU projekt szolgáltatja.

A szezonális átlaghoz hasonlítva a modell átlag alatti havazást mutat Európa felett. Az előrejelzések szerint Közép-Európában helyenként megnövekszik a havazás esélye. Ez vonatkozik Magyarország nyugati részére is, itt enyhe pozitív anomália látható:

A decemberi havazásra vonatkozó előrejelzés viszont erős negatív anomáliát mutat, úgy fest, magas nyomású rendszer uralkodik majd a kontinens felett, és a középső részek (beleértve Magyarországot is) kivételével nem igazán számíthatunk tartós hótakaró kialakulására.

A januári előrejelzésben némi javulás látható. Az előrejelzések szerint Európa nagy részén a tél közepére kisebb lesz a hóréteg, de egyes közép- és nyugat-európai területeken nő havazási potenciál, és a korábbi számításokkal ellentétben nagyob esély mutatkozik a szilárd csapadékra.

A februári hómélység-előrejelzés azt mutatja, hogy Európa nagy részén ismét csökken a havazás lehetősége. Az Alpoktól délre eső kisebb területek jelentenek csak ez alól kivételt. Magyarország északi és nyugati részén átlagos, vagy kicsivel afölötti hóvastagsára lehet számítani, a délkeleti megyékben viszont valószínűbb, hogy a sokévi átlaghoz képest kevesebb hó hullik majd.

Nézzük meg a márciust is. A tavasz első hónapja összességében szintén kevesebb havat jelez, mint a megszokott, Magyarországon a nyugati, délnyugati megyék kaphatnak az átlagosnál több havat, keleten viszont negatív anomáliára számíthatunk majd.

Mikor fog esni a hó 2022/2023 telén? Az UKMO havas előrejelzése

Az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálata szerint is gyengébb lehet idén a havazás a sokéves átlagtól. A kontinens nagy részén a szokásosnál kevesebb havazás várható, kivéve Európa távoli északi részét és nyugati részeit.

A decemberi havazás-előrejelzés szerint egyes területeken az északi, nyugati és középső részeken több hóra lehet számítani, egyébként az előző modellhez hasonlóan itt is a központi részeken mutatkozik több esély a havazásra

.

A januári hó-prognózis szerint Európa északi és nyugati részén várható átlag fölötti hómennyiség. Ezen kívül az Alpok déli tájain bízhat a lakosság nagyobb mennyiségű fehér csapadékban.

Ami a februárt illeti, a kontinens nyugai részét kivéve átlagos, vagy az alatti havazás várható. Kivételt jelentenek az északi tájak és a magasabb hegyvidékek.

Márciusban pedig szinte egész Európában átlag alatti hómennyiségre lehet számítani – derül ki a Severe Weather modellismertetéséből.

Mikor jön az első hó Magyarországon?

Magyarországon az első havazás a hegyvidékeken november elején, míg a síkvidéki területeken november második felében szokott bekövetkezni. Ennek ellenére 1936-ban hóesést észleltek síkvidéki területeken már szeptember végén. Az első hótakaró a Kékestetőn november tizenegyedikén, a Kisalföldön december ötödikén, míg az Alföldön december kilencedike környékén szokott megmaradni. Budapesten a mérések kezdete óta a legkorábbi összefüggő hótakaróval borított nap 2003. október 24-én reggelre alakult ki, amikor is a hólepel már elérte az 1 cm-es vastagságot.

Magyarországon 2012. október 27-28-a éjjelén hullott az adott év első hava, amikor is a Soproni-hegységben, Brennbergbányán 3 cm-es hólepel alakult ki.

2013-ban november 25-én hullott le az első hó az ország nagyobb részén.

2014. első havazása november 25-én kedden alakult ki, amikor is a Kékestetőn és a Mátrában 5 centimétert meghaladó, míg a 300 méteres tengerszint feletti magasság fölötti Bélapátfalván csak foltokban, Bükkszentkereszten viszont egybefüggő hólepel alakult ki.

2015-ben az első kisebb, jelentéktelenebb téli csapadékmennyiség október 11-én hullott a Mátrában, ugyanakkor számottevő mennyiségű hótakaró csak november 21-én alakult ki a Mátra és a Mecsek magasabban fekvő (600 méter feletti) csúcsain.A Kisalföld térségében a 2015-2016-os tél első havazása 2016. január elsején következett be, amikor is hólepel vastagságú hótakaró alakult ki a vidék több pontján.

2016 első havazása október 5-én délután kezdődött és hatodikán hajnalban már 4 cm vastag hólepel borította a Galya-tetőt és a Kékest, valamint ezen túl a Nagy-Hideg-hegyet is. A Kőszegi-hegység területén november 6-án este havazott, ami a 2016/2017-es tél első havazása volt ezen a vidéken. 2016. november 8-án Zala megy több pontján és a Kab-hegyen is havazott.