Medikán: az Adria „hurrikánja”, mely hazánk időjárását is befolyásolhatja
A medikán egy igen érdekes légköri képződmény Európa déli részén. Hazánk időjárására is hatással lehet, ha elég közel sodródik a Kárpát-medencéhez.
A név eredetét kutatva a medikán szó két tagja árulkodó: medi – mediterrán, kán-(hurri)kán. Ezekből már könnyen kikövetkeztethető, hogy hurrikánszerű képződményről beszélünk, amelynek kialakulási helye a Mediterráneum, vagyis a Földközi-tenger vidéke.
A medikán kialakulása
A Medikán egy igen erős, trópusi viharszerű ciklon. Rendszerint az év második felében, leggyakrabb ősszel és télen alakul ki a Földközi-tenger fölött, és özönvízszerű esőzéseket hoznak Európa déli részére. A medikán mozgására jellemző a keleties irány.
Ez az erős ciklon akkor alakul ki, amikor egy mediterrán ciklon sokáig időzik a Földközi-tenger meleg vize fölött. Ekkor a ciklon erősödni kezd, és hasonló tulajdonságokat kezd mutatni, mint a trópusi viharok. A medikánok a viszonylag meleg tengervíz és a hideg magaslégkör között fennálló instabilitásból nyerik az energiát, szemben a mérsékelt övi (mediterrán) ciklonokkal, melyeknél a környezetükben lévő hőkontraszt és a magassági áramlások (jetek) által kiváltott hatások a legfőbb mozgatórugók.
Várható veszélyek, pusztítás
A medikán ereje jelentősen kisebb, mint a hurrikánoké, de előfordulhat benne 100 km/órás sebességet meghaladó szélvihar, és néhány óra alatt több 100 milliméter csapadékot is hozhat. Nagyon ritkán alakulhat ki 160-200 km/órás széllökés, amely már az 1-es kategóriájú hurrikánnak felel meg.
Az esőzések következtében létrejöhetnek földcsuszamlások, villámárvizek, amelyek nem ritkán emberéletet is követelnek. És akkor még nem beszéltünk a „szimpla” viharok alkalmával is veszélyforrást jelentő villámcsapásokról, jégesőről és egyéb pusztító időjárási jelenségekről.
A medikánok viszonylag rövid élettartamúak, néhány nap alatt többnyire kitombolják magukat. Mindig a tenger fölött a legerősebbek, és – a hurrikánokhoz hasonlóan – ahogy haladnak a szárazföld belseje felé, úgy veszítenek fokozatosan az erejükből.
Hasonlóságok és különbségek a hurrikánokkal szemben
Bár egy medikán jóval kevésbé lehet pusztító, mint meleg égövi nagytestvére, több hasonló vonás is felfedezhető közöttük. A műholdképek vizsgálatakor például a medikánnál is megfigyelhető az úgynevezett „hurrikán szeme”. Ez egy kifejezett, meleg középpont szemfallal körülvéve. Ezen a kis területen szélcsend van, és – noha a fenyegető felhőzet azért látszódik a távolban – ragyogó, napsütéses idő uralkodik.
A medikán – szintén a hurrikánhoz hasonlóan forgó, örvénylő mozgással halad, ám vele ellentétesen, nyugatról keletre.
Magyarország időjárására hatással lehet egy-egy medikán?
Mivel a Mediterráneum központi részétől (ahol a legszélesebb a nyíltvízi felület), a medikánok leggyakoribb kialakulási helyétől hazánk több mint 1000 kilométerre fekszik, és a Balkán-félsziget hegyvidékei is védenek bennünket, innen érkező pusztító viharoktól nem kell tartanunk. Természetesen hazánk időjárást is befolyásolhatják a medikánok, de jelentősen megszelídülve érhet el hozzánk egy-egy 70-90 km/órás viharzóna.
A Ianos medikán fejlődéséről készült animáció például remekül mutatja, ahogyan szakadnak le a ciklonról kisebb, szelídebb darabok, amelyek hazánkat is elérik:
Medikánok a közelmúltból
Numa (2017. november 16-19.)
A Numa nevű szubtrópusi vihar 40 éve nem tapasztalt pusztítást eredményezett, és 1977 óta ez volt a leghalálosabb időjárási jelenség Görögországban.
A Numa Medikán műholdképe
A vihargóc kialakulását elősegítették egy trópusi ciklon, a Rina maradványai, amelyekből a Brit-szigetek fölött új viharrendszer fejlődött ki, amely aztán a Numa nevű medikánként haladt kelet felé. Legnagyobb pusztítását Görögországban végezte, itt a 110 km/órás maximumú szél és a 400 mm eső 1500 otthont mosott el, és 21 ember lelte halálát a vihar következtében.
November 20-án Numát egy újabb, észak felől közeledő extratrópusi vihar nyelte el.
Zorbas (2018. szeptember 27-október 1.)
2018 szeptember 27-én egy extra trópusi vihar alakult ki a Földközi-tenger keleti részén. Ebben szerepet játszott az igen meleg, 27 fokos tengervíz, és úgynevezett hibrid ciklon jött létre meleg belső maggal. Görögország fölött 120 km/órás szelet produkált, amellyel együtt alulról súrolta az 1-es erősségű hurrikán szintjét.
A Zorbas Medikán
Zorbas kialakulása során, Tunéziára és Líbiára 200 mm esőt zúdított, és amellett, hogy épületek tömege vált lakhatatlanná, öt ember is meghalt az áradások következtében.
A Zorbas Medikán a műholdképen
Görögországban fennakadásokat okozott a közlekedésben, sokan áram nélkül maradtak, és egy halálos áldozat mellett két eltűnt személyt regisztráltak. A vihar itt is 200 mm csapadékot zúdított le, majd Törökország nyugati részén is hasonló pusztítást végzett.
Ianos (2020. szeptember 14-20.)
2020. szeptember 14-én kezdett kialakulni a Líbiához tartozó Sidra-öböl felett egy alacsony légnyomású övezet. Mivel a tenger vize még 27-28 fokos volt, nagy erejű viharrá alakult a ciklon.
Olaszország déli részére egyetlen nap alatt egyhavi csapadékot zúdított, majd 18-án elérte Görögországot is, és itt 160 km/órás széllel pusztított a Ianos névre keresztelt medikán. Ami egyébként 2-es erősségű hurrikánnal volt megegyező intenzitású. A viharnak négy halálos áldozata volt, egy ember eltűnt.
Apolló (2020. október 22-)
A 2021-es év őszén kialakult, Apolló névre keresztelt medikán főleg Szicíliában okozott nagy gondokat. A szigetet a Jón-tenger felől érte el, és legalább három halálos áldozatot hagyott maga után.