Lomnici-csúcs, a Magas-Tátra legismertebb jelképe
A Magas-Tátra talán legismertebb és leglátványosabb hegyorma a 2634 méter magas Lomnici-csúcs (szlovákul Lomnický štít).
A hegy Szlovákia területén található, relatív magassága 434 méter, ami – meredek formája mellett – igazán látványossá teszi a csúcsot.
Korábban azt hitték, hogy ez a Magas-Tátra legmasabb pontja, ám egy 19. század közepén végzett mérés megállapította, hogy csak a második, a Gerlachfalvi-csúcs 2655 méteres magasságával jócskán előzi.
A Magas-Tátra és a somoskõi vár látszik a reggeli köd felett Salgótarján közelébõl fotózva 2020. november 24-én. Fotó: MTI/Komka Péter
Nevét valószínűleg a birtokos községéről Kakaslomnicról kapta, amelynek első említése a 13. századból való.
A Magas-Tátra kihagyhatatlan látnivalója
A Lomnici-csúcs a hegység legnépszerűbb turistalátványossága, ez nagyban köszönhető az 1940 óta működő drótkötélpályának, amellyel feljuthatunk a hegy tetejére. A csúcson tiszta időben olyan gazdag panoráma tárul elénk, amit Magyarországon soha nem láthatnánk.
A közelben magasodnak a szomszédos, 2000 méter fölötti csúcsok: a Lomnicihoz északnyugat felől a Villa-gerinccel csatlakozó Késmárki-csúcs (2558 m), északon a Fecske-torony (2621 m), azon túl pedig, a Pawlikowski-rés után a Téry-csúcs emelkedik. A Lomnici-csúcs déli lejtője egy oldalgerincben folytatódik, ennek hosszú nyúlványa a Kis-Tarpataki-völgyet a Kő-pataki-tó katlanától elválasztó Lomnici-gerinc.
Tátralomnic
A csúcsról – az időjárás függvényében – távolabbi hegységek is megfigyelhetőek, például a cseh Óriás-hegységben emelkedő Sněžka (1603 m) a Łysa Góra a Świętokrzyski-hegységben (Lengyelország), vagy az egészen távoli, Ukrajnában fekvő Hoverla (2061 m). De ez még nem minden, a Lomnici-csúcsról Magyarországra is ellátni, ha szerencsénk van, megfigyelhető innen a Tokaji-hegység, a Mátra, a Bükk és a Börzsöny is.
A Lomnici-csúcsot meredeksége miatt sokáig megmászhatatlannak hitték. Először a skót Robert Townson jutott fel a tetejére 1793-ban.
Drótkötélen a csúcsra
A Lomnici-csúcs tetejére vezető drótkötélpályát 1940-ben építették meg, a turisták és természetbarátok tiltakozása ellenére.
A drótkötélpálya (lanovka) két szakaszból áll: Tátralomnic-Kő-pataki-tó-Lomnici-csúcs az útvonal. A pálya teljes hossza 1870 méter, és 1722 méteres szintkülönbséget győz le. A kilenc tartópillér közül a legmagasabb 37 méter. A lomnici lanovkát 1988–1989-ben átépítették.
A drótkötélpálya nagyon biztonságos, fennállása során mindössze egy súlyos baleset történt a felvonón. 1973. szeptember 15.-én mintegy 150 m-rel a Kő-pataki-tó állomás előtt, egy meredek lejtő fölött leszakadt a felvonó 1-es számú kabinja. A kabin lassan esett le a földre, majd gurulni kezdett a meredek lejtőn. A balesetben egy ember meghalt, aki a kabinból kizuhanva a guruló kabin alá került. A vizsgálat során arra jutottak, hogy az 1958-ban beépített több rétegű drótkötél korrodálódása okozta a kabin lezuhanását. A baleset után ezen a szakaszon csak 1975. február 15.-én indult meg ismét a forgalom.
A Kő-pataki-völgybe Tátralomnicról függővasúttal is eljuthatunk. Két vasúti pálya is van, de nem mindig üzemel mindkettő.
A csúcson
A lomnici hegytető igazán zord éghajlattal bír. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet itt mindössze 19,4 fok, a legalacsonyabb –35.6 °C, az évi átlag pedig (a sarkkörhöz hasonlóan –3.7 °C). Gyakran pusztítanak szélviharok, némelyik igen súlyos károkat okoz.
A lanovka állomásának épületében meteorológiai állomás és csillagvizsgáló is működik.
Obszervatórium a Lomnici-csúcson
Az obszervatórium egyik fontos feladata a kozmikus sugárzás mérése, melyet 1952-ben kezdtek el, és az 1957-es nemzetközi geofizikai évtől kezdődően folyamatosan végeznek. 1962 óta két koronográf is működik a kupolában, ezek a műszerek a Nap legfelső atmoszférájának, a koronának és a napfáklyáknak (protuberanciáknak) egyszerre történő megfigyelését teszi lehetővé úgy, hogy a koronográfban mesterséges napfogyatkozást idéznek elő.