Krk sziget, a magyarok egyik kedvenc nyaralóhelye Horvátországban

Krk szigete a magyar turisták körében is igen népszerű, leginkább azért, mert hazánkhoz ez a legközelebb eső adriai sziget.

Krk Budapestről és Magyarország számos pontjáról könnyen elérhető közúton, szinte végig autópályán haladhatunk. Ráadásul kompozni sem kell, a sziget a Krk-hídon (Most Krk) keresztül kapcsolódik a kontinenshez.

A horvátországi útszakaszok kifejezetten jó minőségűek, a vége felé kissé kanyargós az út, a látvány azonban minden izgalomért kárpótol. A 102-es főút a szigeten is folytatódik. Budapesttől a sziget mintegy 500 km távolságra található.

Krk sziget általános jellemzői

Krk az Adriai-tenger horvát szigeteinek második legnagyobb tagja, rögtön Cres után. A Kvarner-öbölben fekvő Krk területe 405,25 km², hossza 38 km, legnagyobb szélessége 13 km. Közel 200 km hosszú tengerparttal rendelkezik. Nagyjából 19 ezer főre tehető az állandó lakosság.

A sziget északi partjáról szép panoráma nyílik az Isztriai-félszigetre, láthatjuk többek között Abbáziát és Rijekát (Fiume) is. 

A tenger gyönyörű, a kék szín sötét és világos árnyalataiban is pompázik, a víz rendkívül tiszta, átlátszó. 

A strandok Krk szigetén változatos képet mutatnak, vannak mozgalmasabb és nyugodtabb, köves és homokos szakaszok egyaránt.

A sziget hegyvidéki jellegű, gyönyörű mészkőképződményekkel, sziklákkal, és a mediterrán tájakra jellemző babér- és olajfaligetekkel. A mi klímánkon sokszor csak kínlódó leander itt a betonból is kinő, és vígan virágzik.

Az emberek jellemzően kedvesek – naná, ha egyszer a turizmus az elsődleges megélhetési forrásuk. Az angol nyelvvel mindenhol boldogulunk, idősebb horvátoknál németül is próbálkozhatunk.

Az utakon semmiféle probléma nem fenyegeti a magyar sofőröket – ellentétben például Romániával. Szinte mindenki türelmes és udvarias a bizonytalankodó vendégekkel.

A tenger hőmérséklete így alakul az év során:

Legfontosabb látnivalók Krk-ön

Krk-híd

Ha ezen a szigeten járunk, szinte megkerülhetetlen, hogy átkeljünk a Krk hídon (korábbi neve Tito híd volt). A hidat (horvát neve Krčki most) 1976 és 1980 között építették, hogy a szigetet összeköthessék a szárazfölddel.

A Krk híd Kraljevicától indul, útba ejti a korábban temetőszigetként működő Sveti Marko szigetet, majd 1430 méter hosszú útja végén éri el a Krk szigetet. A hídnál gyakran előfordulnak erős széllökések, ilyenkor lezárják azt.

A Krk híd legmagasabb pontja 390 méter, nem csoda, ha sokan állnak meg a közelében fényképezkedni.

Malinskai strandok

Malinska-Dubašnica község tengerpartjait felfedezve találunk itt apró és nagyobb kavicsos, illetve itt-ott homokosabb szakaszokat is. Az tény, hogy itt a kavicsos part dominál. 

Malinska tengerpartjáról fantasztikus kilátás nyílik az Isztriai-félsziget keleti partjára és a Kvarner-öbölre, láthatjuk Abbázia és Fiume épületeit, nyugatra pedig Cres szigetének erdőségei kerülnek be látóterünkbe.

A malinskai parton éttermek, vendéglátóegységek sokasága várja a turistákat, kifejezetten ajánlott a helyi specialitások közül megkóstolni a tintahalat, amelyet sokféle módon, ízletesen készítenek el az itteni szakácsok.

Glavotok 

A sziget nyugati partján érdemes megnézni Glavotokot, ahol gyönyörű kolostor maradt ránk  a  15. századból A ferences rendi kolostor a Frangepánok birtokán épült.

Itt őrzik a fennmaradt glagolita kéziratok gyűjteményét és glagolita könyveket, velencei mesterek festményeit és sok liturgikus tárgyat.

A tenger mellett felfedezhetünk egy 16. századbeli templomot, amely magán hordozza a gótikus és reneszánsz stílus részleteit is. Nem hiába választják évről évre Glavotokot a házasodni vágyók.

Krk városa

A sziget névadó települése a Krk grófok egykori székhelye. Mali Lošinj után Horvátország második legnagyobb szigeten fekvő települése.

Krk a sziget délnyugati részén, a szintén Krk névre hallgató öböl partján fekszik. Strandolni itt is lehet, bár a tengerpart itt sziklás. A mintegy 6000 fős város leginkább a történelmi és kulturális emlékeiről híres. 

A települést még ma is 15. századi városfalak veszik körül, szűk utcáin kanyarogva több évszázadot utazhatunk vissza a múltba – már ha nem botlanánk állandóan bazárokba és szuvenírárusokba. Krk Horvátország harmadik legnagyobb városfallal rendelkező városa, falait még az illírek kezdték építeni.

A város megszámlálhatatlanul sok műemlékkel rendelkezik, amennyiben időnk engedi, érdemes felkeresni az alábbi nevezetességeket:

Mária mennybevétele székesegyház

Szent Kvirin templom

Szent Mihály bencés apátság

Szent Ferenc templom és ferences kolostor

Klarissza nővérek rendjének kolostora

Bencés kolostor

Frangepán-kastély

Szent Lőrinc templom és kolostor maradványai

Kamplin tér

15. századi városháza

Ókori római fürdő maradványa

Püspöki palota

Baska

A hatalmas sziklafalak által védett öbölben, a sziget déli részén fekszik Baska városa, amely a strandolók körében nagy népszerűségnek örvend. Úgy is mondhatnánk, hogy ha Krk-ön akarsz strandolni, akkor Baskán a helyed.

Több mint egy tucat fürdőzőhely van itt a tenger mentén, mind közül legnépszerűbb a baskai nagy strand. Itt szó szerint egymást érik az éttermek, kisebb-nagyobb vendéglátóegységek és szuvenírárusok.

A baskai tengerpartól szép látvány nyílik a szomszédos, mindössze 2,4 négyzetkilométeres Prvic sziget kopár északi partvidékére.

Baska szintén híres óvárosáról és középkori épületeiről, érdemes csapni egy kört a turisták által hajszállal kevésbé látogatott utcáin is.

Baskai akvárium

Krk szigetén két híresebb akvárium is igyekszik bemutatni a környező tenger élővilágát. A látogatók értékelései alapján a Krk városában lévő akváriumnál jóval népszerűbb a baskai. Bár hiányérzetünk itt is akadt, a halak mesterséges élőhelyének mérete ugyanis sok esetben kívánnivalót hagy maga után. Mindenesetre nyújtanak itt egy általános képet arról, hogy milyen élőlények lubickolnak errefelé a tengerben.

A Glagolita út

Baska település határában, Jurandvorban láthatjuk a horvát nyelv legrégebbi emlékét a baskai kőtáblát. Zarándokutat alakítottak itt ki a glagolita nyelv 35 betűjéből. A sziget 

Stara Baska öblök

Egy fokkal kevésbé frekventált, de annál szebb hely Stara Baska, ahol festői szépségű öblöcskék tagolják az Adria partját. A tengerpartra egy meredek, sziklás ösvényen keresztül juthatunk le, a látvány megér minden fáradozást!

Vrbnik – a világ legkeskenyebb utcája és a sziget legjobb borai

Vrbnik községben járunk, Krk keleti partvidékén. A falu egyik nevezetessége a Klančić, amely állítólag a világ legkeskenyebb utcája. Szélessége mindössze 40 centiméter.

Vrbnik híres kiváló borairól is, kiemelkedik közülük a Vrbnicka Zlahtina nevű, amelyet természetesen minden étteremben kérhetünk a fogásokhoz. 

A település merőben eltér a megszokott horvát-dalmát jellegtől, Vrbnik inkább olaszos, toszkán stílusban épült. 

Soline homokos tengerpartja

Soline beach a sziget keleti partján fekszik, egy, a tengerhez keskeny csatornával kapcsolódó öböl partján. 

A part híres gyógyhatású iszapjáról, ha itt járunk, érdemes bekenni vele magunkat, hátha… A parton érdekes sókiválásokat és sótűrő növényzetet is megfigyelhetünk.

A tenger Solinénél nagyon lassan mélyül, igazi csemege ez a sekélyvízű strandok kedvelőinek.

Vošćica világítótorony

A Vošćica fokon, a Krk híd közelében található a 150 évvel ezelőtt épített világítótorony. Még ma is üzemelne, de egy ideje új funkciókat kapott: (meglehetősen drága) apartmanokat alakítottak ki a belsejében.

Biserujka cseppkőbarlang

Mivel az egész sziget a mészkő különféle formáit mutatja, egyértelmű, hogy a karsztosodásra is több helyen találunk remek példát. Dolinák, víznyelők stb. Legszebb karsztjelenség a szigeten a Biserujka cseppkőbarlang, amely – több társával ellentétben – a nyilvánosság elől nincs elzárva. 

A Biserujka cseppkőbarlang Soline településtől nem messze, Rudine határában fekszik. Korábban kalózok rejtegették itt zsákmányaikat, sajnos a nem túl nagy barlang falain nyomot is hagyott a fáklyák füstje.