Kőszeg és a Jurisics vár: látnivalók, nevezetességek
Egy igazi mesebeli városka Kőszeg. A nyugati országrész és az Alpokalja ékszerdobozának tartott kis település belvárosának színes házaival, gazdag barokk műemlékeivel és a Kőszegi-hegység szépségével örökre rabul ejti az ember szívét.
A Vas megyei kisváros, Kőszeg az ország egyik legnyugatibb pontján, az osztrák határ közelében fekszik. Fontos szerepe volt a történelmünkben, 1532-ben ugyanis Jurisics Miklós várkapitány megvédte a várost a törököktől, ezzel pedig azt is megakadályozta, hogy elfoglalják Bécset. Ez az esemény rányomta bélyegét Kőszegre, melyet áthat a történelem.
A bevehetetlen Jurisics vár Kőszeg egyik legfontosabb nevezetessége. Műemlékvédelem alatt áll, legrégebbi része a 13. században épült, de folyamatosan bővítették, így gótikus, reneszánsz és barokk elemeket is felfedezünk a vár teljes területén.
Fegyvertárában korhű fegyvereket és kínzóeszközöket, lovagtermében a vár történetét bemutató filmeket, folyosóin katonai viseleteket láthatunk, de a kiállítások mellett a vár-bazárban is elcsábulhatunk.
Jurisics Miklós dicső szobra előtt, a vár udvarán is álljunk meg egy pillanatra, mielőtt folytatnánk Kőszeg felfedezését, hiszen a vár mellett számos egyéb látnivaló is van a városban. Ilyen a fenséges Jézus Szíve templom, ami meghatározza a Fő tér képét. A neogótikus plébániatemplom 1894-ben épült egy bécsi építész tervei alapján, festett üvegablakai, boltíves mennyezete is lenyűgöző. 57 méteres tornyával ez Kőszeg legmagasabb épülete, és egyben az egyik legszebb is. A Fő térről a Városkapun át jutunk el a történelmi belvárosig, ami további páratlan csodákat rejt.
A Jurisics tér csodás látnivalói
A Jurisics téren csak úgy kapkodjuk a fejünket, hiszen amilyen kicsi a tér, annyi rajta a szebbnél szebb látnivaló. Ez volt egykor Kőszeg központja és várostere, így persze nem véletlen, hogy ennyire sok itt a nevezetesség. A Szent Jakab templom az egyik legrégebbi épület a városban, 1246-ban már említik nevét. Ebben a templomban őrzik Jurisics Miklós gyermekeinek a sírját. A Szent Imre templom is ezen a téren áll, ma a helyi horvát közösség használja. A templom előtt megtaláljuk az egykori Városkutat, ami egy régi kút helyére épült 1766-ban. A copf stílusú építmény meghatározó eleme a térnek, ahogyan a mellette álló, 1739-ben készült Mária szobor is.
A kút 2020 óta zenél is, miután tízmilló forint pályázati támogatásból felújították a város turisztikai projektjének keretében. A kút dallamokat tud lejátszani, sőt akár élőben is zenélhetnek rajta.
A városfal részét képezte az 14. században épült déli kapu, melynek helyére 1932-ben emelték a Hősök Tornyát, ami Kőszeg jelképévé vált. A toronyban és a mellette álló Tábornokházban is múzeum működik. A torony külső panorámafolyosójára érdemes kimerészkedni, a Tábornokházban található Városi Múzeumban pedig Kőszeggel kapcsolatos kiállításokat lehet megtekinteni. A Lábasház is a Hősök Tornya mellett található, ez az ország egyetlen duplaárkádos épülete. Nevét onnan kapta, hogy 1774-ben az egykori mészárszékre húzták rá az oszloplábakra támaszkodó felső szintet. Ma levéltár működik az épületben.
A kőszegi Városháza az ország legrégebbi, ma is városházaként működő épülete: a 14. században épült és azóta is ellátja feladatát. Homlokzatán megtekinthetjük a Jurisics család címerét is.
Az Arany Egyszarvú Patikamúzeum szintén a Jurisics téren található. Nevéhez hűen a patikamúzeum az egykori gyógyszertár épületében található, és nem meglepő módon gyógyszerészet-történeti kiállítást tekinthetünk meg benne. Egyedülálló a múzeum gyógynövényszárító padlástere, melyet ma is használnak.
A tér gyöngyszeme a későreneszánsz korabeli Sgraffitós ház, melynek homlokzatába a tulipános motívum mellé geometriai mintákat kapartak az egyedi, olasz módszerrel. A gyönyörű épület földszintjén ma pizzéria működik, emeletén könyvtár található.
A Jurisics téren túl
A Jurisics térről káprázatos látványt nyújt a barokk stílusú Kálvária templom, amit jezsuita szerzetesek vezetésével építették fel a hívek, akik a legenda szerint a kezükben hordták fel a templom közel 70.000 tégláját a Kálvária-hegy tetejére. A templom létrejöttét a pestisnek köszönheti, a járvány miatt tettek ugyanis fogadalmat a kőszegiek, hogy megépítik, csak éljék túl a pestist. Emiatt, és a látvány miatt is érdemes felmászni a 300 éves templomhoz.
A Kálvária templomtól nem messze található a vasbetonból készült trianoni kereszt, ami az elcsatolt területek felé néz. További érdekesség, hogy a kereszten golyótalálatok nyomait is látni.
A Kálvária hegy alján a koronaőrző bunkert fedezhetjük fel. Ez az a bunker, ahol Szálasi Ferenc tartózkodott egy rövid ideig a második világháború idején, itt rejtették el a Szent Koronát is 1945 március 18-27. között.