Az El Niño és La Niña jelenség – mi történik ilyenkor az időjárással?
A kilencvenes évek végén elég sokszor hallhattuk a médián keresztül az El Niño kifejezést, melyhez az kapcsolódott, hogy valami nincs rendben a Föld időjárásával. Hatalmas természeti katasztrófák – áradások, viharok, máshol pedig ellenkezőleg, szárazság és erdőtüzek pusztítottak a jelenség nyomán. Sokan azt hiszik, ezek az időjárási szélsőségek csak az utóbbi évizedekre jellemzőek. Pedig nem, az El Niño és La Niña jelenséget már több mint egy évszázada ismerik a tudósok, noha elnevezése az egyszerű emberektől, egész pontosan a perui halászoktól ered.
El Niño, a kisded
Az El Niño jelentése magyarul: gyermek, kisded. Azért kapta ezt a nevet, mert az esemény karácsony környékén jelentkezik. Ami a déli féltekén nyarat jelent.
Az El Niño egy olyan időjárási anomália, tehát a „normálistól eltérő” dolog, ami viszonylag szabálytalan időközönként, jó közelítéssel 2-7 évente jelentkezik. Hatása gyakorlatilag globális, bár a Föld nem minden pontjára van ugyanolyan befolyással. El Niño évről akkor beszélünk, amikor a Peru és Ecuador környéki vizekben megváltozik valami.
Normál esetben itt, Dél-Amerika nyugati partjainál a melegebb tengervíz helyébe a mélyből néhány fokkal hidegebb víz áramlik fel, ami fantasztikus halbőséget okoz, hiszen oxigénben és tápanyagban dús élőhely lesz ez a több százezer négyzetkilométernyi vízfelület.
A hideg víz feláramlása hatással van a környék éghajlatára is, mégpedig úgy, hogy normális eloszlású és mennyiségű csapadék hullik. A melegebb tengervíz a felszínen az állandó passzátszél segítségével Észak-Ausztrália és Indonézia térségébe utazik, és itt az Indiai-óceán partjainál is csapadékos időjárást eredményez.
(www.concernusa.org)
Ha El Niño év van, a passzátszél sokkal gyengébb, mint alapesetben. Ennek közvetlen oka a a Csendes-óceán keleti- és nyugati medencéje közötti légnyomáskülönbség csökkenése. A gyenge passzátszél nem tudja elszállítani a melegebb tengervizet, ami helyben marad, és nem ritkán felhalmozódik. Ennek következtében sokkal nedvesebbé válik a légkör a perui partoknál. A normálisnál nagyobb légnedvesség vezet a híradásakból ismert özönvízszerű esőzésekhez, és az ehhez köthető, sokszor láncreakciószerűen beinduló természeti katasztrófákhoz.
Télen rendkívül csapadékos lesz a peru-ecuadori partvidék, de ugyanígy hatalmas esőzéseket eredményez az El Niño Dél-Amerika délkeleti részén – Brazília legdélebbi, Argentína legészakabbi részén és Uruguayban. Több csapadékot eredményez az anomália az Egyesült Államok déli, délkeleti illetve az ország nyugati partvidékén is.
Mindez nem marad kiegyenlítetlen. A Dél-Amerika nyugati partjait sújtó téli csapadéktöbblet valahonnan eltűnik, és bizony kritikus helyek maradnak szárazon ebben az évben, a téli félévben. Szárazságot hoz az El Niño Ausztrália térségébe, gyengébb lesz a délkelet-ázsiai monszun, továbbá kevesebb csapadékot kap Afrika délkeleti része és az Amazonas-medence keleti oldala.
Az anomália a nyári félévre is hatással van. A hurrikánszezon a szokásosnál erősebb, markánsabb viharok tombolnak az Atlanti-óceán északi medencéjében.
Szárazság köszönt be Dél-Amerika északi részén, Délkelet-Ázsiában, Ausztrália keleti és északi felén és az indiai szubkontinensen.
La Niña
Az El Niño kilengését természetesen ellensúlyoznia kell egy másik hatásnak. Ez pedig a La Niña (magyarul: kislány). Az El Niño után szokatlanul alacsony légnyomással jelentkezik az anomália Délkelet-Ázsiában, Ausztrália csapadékosabb vidékein és a Csendes-óceán nyugati medencéje fölött. A korábbi aszályt és az erdőtüzeket oltó intenzív monszunesők jelentkeznek, mellé persze az áradások és egyéb természeti katasztrófák is megjelennek.
A La Niña a dél-amerikai partvidéken aszályt okoz, az Atlanti-óceán északi medencéjében erősíti a hurrikántevékenységet, míg a Csendes-óceán nyugati medencéjében a tájfunok lesznek a szokottnál puszítóbbak.
Az El Niño és La Niña évek, és az anomáliák erőssége (http://ggweather.com):
Az El Niño és La Niña hatása Magyarország időjárására
Bár a két anomália intenzíven csak a trópusi és szubtrópusi vidékeken hat az adott terület időjárására, Magyarországon érezhető némi hatásuk.
Ha erős El Niño-évünk van, Magyarországon szokatlanul enyhe a tél, és csapadékos a tavasz – egyes kutatók szerint. Mások azt is vitatják, hogy bármiféle hatással bírna hazánk időjárására a „Kisded”, és úgy tartják, inkább a globális felmelegedésnek köszönhetjük a pozitív hőmérsékleti anomáliákat.
La Niña-évben az El Niño fordítottja történik: kemény hidegek jönnek a tél második felében, nyáron pedig szárazság és az átlagosnál jóval melegebb hónapok köszöntenek be.