A tihanyi Belső-tó
A tihanyi Belső-tó a Tihanyi-félszigeten található 30 hektáros tavacska, csak egy keskeny földkaréj választja el a Balatontól. A meglepő, tóban tó-szerű elhelyezkedése ellenére kialakulása egyáltalán nem kapcsolódik a Balatonhoz.
Kialakulása
A tihanyi Belső-tó a Balatonnal ellentétben nem árkos süllyedéssel keletkezett, hanem a vulkanizmusra vezethető vissza. Bár a tűzhányók már rég kihunytak a Balaton-felvidéken, egykoron – mintegy 3-6 millió évvel ezelőtt – igen aktív bazaltvulkánok okádták itt magukból a lávát.
Fotó: Pinterest
A Tihanyi-félszigeten is több kitörési központ helyezkedett el, ezek egyike épp a Belső-tó helyén működött. A kihunyt vulkán krátere idővel megtelt esővízzel, majd a víz súlya alatt beszakadt. A kráter agyagos talaja nem engedte a vizet elszivárogni – így keletkezett ez a félsziget nagyobbik beltava. Tudományos megfogalmazssal a tó a vulkáni erupció lesüllyedt kalderájában fekszik.
A néhány száz méterre lévő Külső-tó szintén vulkanikus eredetű. A Külső-tó tájvédelmi körzet, természetvédelmi okokból nem látogatható. Állapotát a hetvenes évek végén meghozott intézkedéseknek köszönhetően sikerült eredeti, természetes szintjére visszaállítani.
Földrajz
A tihanyi Belső tó a félsziget minden magasabb pontjáról látható. A Balaton szintjénél mintegy 25 méterrel magasabban helyezkedik el, de a két tó nincs összeköttetésben. A Belsó-tó lefolyástalan, de csapadékosabb években a szivárgó vize már okozott földcsuszamlásokat.
Korábban jóval dúsabb volt a partja, nádassal sűrűn benőtt tó volt, kisebb nyíltvízi felületekkel. E változás okára mindmáig nem jöttek rá.
Látnivalók
Minden évszakban érdemes a Belső-tó partján végigsétálni, az ezerarcú természet az év bármely napján meglephet bennünket valamilyen maradandó élménnyel.
Fotó: MTI/Nagy Lajos
A tó mintegy kiegészítő programként szokott szerepelni a tihanyi kirándulások során, de egy fél napot legalább megérdemelne a környék. A félszigeten honos levendulák között lépdelve varázslatos illatfelhőben sétálhatunk, és megcsodálhatjuk a vulkánosság emlékét mai napig őrző gejzírkupok és gejzírmező formációt. Legnevezetesebb a tótól húsz percnyi sétára lévő Aranyház-gejzírkúp.
A séta után betérhetünk a Levendulaházba, ahol interaktív kiállítást tekinthetünk meg a környék történetéről, és filmet is vetítenek a félsziget kialakulásáról, sőt, beleshetünk egy folyamatosan fortyogó vulkán belsejébe is.
A tóparton csónakot is bérelhetünk, és különösen napnyugtakor lesz részünk fantasztikus látványban, ahogy szeljük a habokat.
Fotó: Reddit
A tó déli oldalán egy elkerített területen szürkemarhákat legeltetnek, így oldják meg a fűnyírást. A talaj lazítás, vízháztartásának javítása céljából 2003-ban ürgéket telepítettek a területre.
Horgászat
A Belső-tó az 1960-as évek óta kiváló horgászhelyként is ismert. A tó partja és aljzata változatos, a nádas előtt kifejezetten jó haltartó helyeket találunk. A fenék felváltva iszapos és márgás. A tó átlagmélysége 1,5 méter, néhol találunk kisebb gödröket és sekélyebb részeket is, de nincsenek túl nagy különbségek.
Ami a halfaunáját illeti, a Belső-tó híres szép pontyairól és süllőiről. Nem ritka halzsákmány itt a méretes amur és harcsa, rajtuk kívül jelentős keszeg- és balinállomány is él a tóban. A tájvédelmi körzethet sorolása óta csak őshonos halfajokat telepítenek.