A Plitvicei-tavak – jegyárak, regisztráció, látnivalók

A Plitvicei-tavak Horvátország lenyűgöző szépségű karsztvidékén helyezkednek el. Kevesen gondolnák, hogy ez az ország a méltán híres és népszerű tengerpartján kívül más szépségekben is bővelkedik, de íme egy szép ellenpélda.

A tórendszert a Nagy-Kapela és a Pljesevica találkozásánál összefutó vízfolyások alakították ki. A terület 1949 óta nemzeti park, és a világörökség részét képezi. Területe közel 300 km², ebből a tavak összfelülete mintegy 2 km².

A nemzeti park területén mintegy 200 vízesést is megcsodálhatunk. Pontos számuk állandóan változik, a csapadékviszonyok függvényében. Ezek a vízesések kötik össze a festői szépségű és kristálytiszta vizű 16 tavat. A legfelső tó – Proscensko, 639 m – és a legalacsonyabban fekvő Sastavci (483 m) között 156 méter a szintkülönbség. A tórendszert felső és alsó tavakra osztják, melyek közül előbbiek a dolomitos aljzaton alakultak ki, és látványosabbak, mélyebbek, mint az alsó tavacskák. A két legnagyobb tó a Kozjak és a Prosce. A víz levezetését a Korana folyó biztosítja.

Fontos változás: már csak előzetes regisztráció után léphetünk be

2019 májusában úgy döntöttek, hogy az érdeklődőknek a látogatás előtt legalább két nappal regisztrálniuk kell a Plitvicei-tavak Nemzeti Park honlapján. Pontosan meg kell jelölniük érkezésük dátumát, az órát és a bejáratot is. A foglalásról elismervényt kapnak, amellyel megvásárolhatják a jegyeket. Ezt a kiválasztott időponttól számítva legkésőbb egy órán belül meg kell tenniük, tehát ha valaki reggel tízre foglalta le belépőjegyeit, annak 11 óráig fel is kell vennie azokat.

Naponta legfeljebb tízezren léphetnek be a park területére, ezért a park vezetése azt javasolja, a foglalásokat mielőbb végezzék el, mert a nyári turistaszezonban megtörténhet, hogy gyorsan elfogynak a jegyek.

Tavaly márciusban a belépők árát megemelték, nem utolsó sorban azért, hogy tehermentesítsék a nemzeti parkot, illetve, hogy a térség ne kerüljön le az UNESCO világörökségi listájáról.

A Plitvicei-tavakhoz kétféle regisztráció létezik. Az egyik csak regisztrál, és ezt kinyomtatva tudod megvenni a jegyet, a másikkal viszont a regisztrációval együtt a jegyet is megkapod.

Regisztráció és jegyvásárlás: https://ticketing.np-plitvicka-jezera.hr/Index.aspx?l=EN

Jegyárak

A horvatorszaginfo.hu szerint a Plitvicei-tavakhoz ennyiért juthatunk be:

Jegy árak 2019 júli 1 és aug 31 között
– felnőtt: 16 óráig 250 kuna, 16ó után 150 kuna
– tanuló: 16 óráig 160 kuna, 16ó után 100 kuna
– gyerek: 16 óráig 120 kuna, 16ó után 70 kn (7 és 18 év között)
– 7 év alatt ingyenes
– gyerek csoport (15 fő felett) 16 óráig 120 kuna, 16ó után 70 kuna
– felnőtt csoport (15 fő felett) 16 óráig 250 kuna, 16ó után 150 kuna

Jegy árak 2019 jún 1-30 és szept 1-30 között:
– felnőtt: 16 óráig 250 kuna, 16ó után 150 kuna
– tanuló: 16 óráig 160 kuna, 16ó után 100 kuna
– gyerek: 16 óráig 110 kuna, 16ó után 50 kn (7 és 18 év között)
– 7 év alatt ingyenes
– gyerek csoport (15 fő felett) 16 óráig 80 kuna, 16ó után 70 kuna
– felnőtt csoport (15 fő felett) 16 óráig 150 kuna, 16ó után 150 kuna

Jegy árak 2019 ápr 1 és máj 31 illetve okt 1, okt 31 között:
– felnőtt 100 kuna, tanuló 90 kuna, gyerek 75 kuna, 7 év alatt ingyenes
– 15 fő feletti csoportnál: 90 kuna, gyerek csoportnál: 45 kuna

Jegy árak 2019 jan 1 és márc 31 illetve nov 1, dec 31 között:
– felnőtt 60 kuna, tanuló 50 kuna, gyerek 30 kuna, 7 év alatt ingyenes
– 15 fő feletti csoportnál: 55 kuna, gyerek csoportnál: 25 kuna

Természeti értékek

A Plitvicei-tavak vidéke geológiailag a Dinári-karszt része. A Korana folyó évmilliók alatt vájta ki mély medrét, melynek keletkezésében a karsztosodás játszotta a főszerepet. A csapadék oldja a mészkövet, és rajta keresztül átszivárogva barlangokat hoz létre, melyekben patakok csörgedeznek. Amint a patak felszínre tör, az addig oldott állapotban lévő mészkő  kicsapódik, és mésztufagátak keletkeznek.

Különleges geomorfológiai és hidrológiai jelenségeinek köszönhetően a világ egyik legszebb, leglátványosabb karsztvidéke. A dolomit és mészkő talajon a magas fekvésnek (450-1280 méter) és a bőséges csapadéknak (1500mm/év) köszönhetően többnyire bükkösökkel találkozhatunk. Kisebb területet borítanak be a luc- és erdeifenyvesek, gesztenyések és a gyertyánosok.

Különleges élővilág

A terület bővelkedik endemikus növényfajokban. Jelentős számban fordul elő itt a keskenylevelű harangvirág, a balkáni csillagvirág, és sokféle orchideafaj. Külön figyelmet érdemel a máshol ritkaságszámba menő reliktumfaj, a szibériai hamuvirág.

A vidék kiváló életfeltételeket biztosít ritka húsevő növényeknek is. Ilyen például a kereklevelű harmatfű, a lápi hízóka és a kis rence.

A tavak tiszta vizében őshonos a folyami és a pataki rák. A Plitvicei-tavak tipikusan a pisztráng-szinttáj képviselői, de a névadó halfaj populációja jelenleg csökkenőben van. Jellegzetes halfajok még: domolykó, vörösszárnyú keszeg, fürge cselle.

Több száz különleges rovarfaj él itt, közülük is legfontosabbak a védett pillangófajták. Nem ritka errefelé a fecskefarkú lepke, az admirális lepke, nappali és éjjeli páveszemek, és még sok más gyönyörű lepkeféle.

A kétéltűek 12 fajjal képviseltetik itt magukat, közülük leginkább figyelemre méltó a ritka és szigorúan védett alpesi gőte jelenléte. A hüllők közül említést érdemelnek a siklófélék, teknősök és a mérges kígyók (keresztes vipera, szarvas vipera).

Az erdők, amellett, hogy védelmet biztosítanak az erózióval szemben otthont nyújtanak számos, máshol ritkaságszámba menő vadállatnak. A Plitvicei-tavak vidékén számottevő populációja van a baglyoknak, a barnamedvének, a farkasnak és a hiúznak. A mintegy 50 emlősfaj közül kiemelkedően sok (több mint 20) denevérfélét jegyeztek már itt fel.

Fantasztikus fotók a Plitvicei-tavakról 2019 tavaszán:

[ngg src=”galleries” ids=”1″ display=”basic_thumbnail”]

Limassol, Dél-Ciprus ékköve

Utazás Sartira

A Stonehenge rejtélye

Velence látnivalói