A májusfa története: honnan ered ez a kedves hagyomány?
A májusfa története sok száz évre nyúlik vissza, és Európa-szerte divatos volt. A májusfaállítás régi hagyomány, és – kiváltképp a vidéki Magyarországon – a 21. században is dívik. Jellemzően fiatal hölgyek portáit tisztelik meg a feldíszített fákkal, de azért akad néhány kivétel is. A májusfa egyéb elnevezései: májfa, jakabfa, hajnalfa, jakabág.
Mióta állítunk májusfát?
A májusfa eredetileg a pünkösdi időszakban volt hivatott jelképezni a természet húsvét utáni megújulását, virágba borulását. Valószínűleg már a kereszténység megjelenése előtt elterjedt szokás volt májusfát állítani. Magyarországon 1502-ben említik először írásosan, ekkor Temesvári Pelbárt ferences szerzetes írta le latin nyelvű prédikáció-gyűjteményében.
A májusfa története
A májusfa eredetét két elmélet igyekszik magyarázni.
Az első Szent Fülöp és Szent Jakab mondáját járja körbe. Innen ered a székelyeknél a Fülöp-Jakab napra virradatkor állított májusfa Jakab-fa vagy hajnalfa elnevezése. Réső Ensel Sándor 1867-ben megjelent írása így foglalja össze a történetet: „Szent Jakab és Szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbéli cselekvényéért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. Ez volt Szent Jakab apostol napja virradójára (május elsején). Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig ha lehet, észrevétlenül.”
A magyar vallásos néphagyomány pedig (Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyűjtés) így magyarázza a májusfaállítás eredetét: „a májusfa azokra az időkre emlékeztet, amikor a 72 tanítvány tanítani ment. Volt köztük egy szent életű lány is, de nem hitték el róla, hogy ártatlan. Azt mondták az emberek: elhiszik, ha a földbe szúrt száraz gally reggelre kizöldül. A fa május hajnalára kihajtott.”
A májusfa állításának főbb szabályai
A legények május 1-jére virradó éjjel (néhol pünkösdkor vagy húsvétkor is szokás ez) vágják ki a jellemzően nyárfát, nyírfát, vadkörtét vagy más puhább anyagú növendékfát. A fa ágait csak a csúcs közelében hagyják meg, a többit legallyazzák.k A májusfát színes papírokkal, esetleg ajándékokkal is feldíszítik, majd egyikük szíve választottjának kerítéséhez erősítik. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. Erdélyben (Csík) ki is faragták a fát vagy a legény rávéste a nevét (Háromszék). Egy porta többnyire egy májusfát kap – legalábbis az illem ezt diktálja -, de ha kapós a leányzó, előfordulhat, hogy reggelre több májusfa is díszeleg az ablaka előtt.
Egyes vidékeken a májusfaállításhoz szerenád is dukált, ezt a hölgynek illett a legénysereg felé egy kis itókával (borral) honorálnia.
Bár májusfát legtöbb esetben az udvarló állít szíve választottjának, van, ahol rokonlányoknak is szokás (volt) ez, a közösségi májusfa állítása pedig nemrég jött újra divatba.
Illegális-e a májusfa állítása?
Attól függ, hogy a fát honnan szerezzük be. Egy erdőből, vagy magánszemélyek portájáról, közterületről természetesen nem vághatunk csak úgy ki egyetlen fát sem. Vannak viszont kezdeményezések, amelyek lehetővé teszik, hogy a hagyomány fennmaradjon, és a faállítók kárt se okozzanak.
A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete például nem egyszer hirdetett már akciót, a Sóstói-erdőben, ahol kivágásra ítélt fákat vághatnak ki ingyen májusfának. Az erdészet a megfelelő eszközöket is biztosítja a legények számára.
„Térségünkben még van hagyománya ennek a májusfaállításnak. Mi erről régen úgy értesültünk, hogy május 1-jén, 2-án találkoztunk a kivágott facsonkokkal a különböző erdősítésekben, fiatalosokban. Egyrészt ezt szerettük volna megelőzni, hogy olyan helyen biztosítsunk erre lehetőséget, ahol amúgy is kivágásra ítélt fák vannak. A másik motivációnk természetesen a hagyományőrzés, mivel az erdészek hagyománytisztelők. Szeretjük a régi hagyományokat ápolni, pláne, hogyha az az erdőhöz kötődik. A harmadik pedig, hogy ez remek lehetőség, hogy mi az erdőjárókkal, a lakossággal egy különleges módon is találkozzunk. Természetesen ilyenkor amellett, hogy kivágják ezeket a kis fákat szó esik az elegyes erdőről, a tölgyesekről, az erdőfelújításokról. Ilyenkor nagyon sokan rá szoktak csodálkozni, hogy ez milyen összetett és bonyolult feladat”
– hangsúlyozta Szokolovszki Géza erdészeti igazgató a nyíregyházi városi portálnak.