A Gellérthegy legszebb látnivalói

Gellérthegy Budapest egyik legszebb városrésze. A 235 méter magas Gellért-hegy Budapest ékkövének számít, az itt található gellérthegyi városrész Budapest egyik elsőszámú turisztikai célpontja, többek között a városrészben található Citadella miatt, ahonnan lélegzetelállító látványként tárul elénk fővárosunk gyönyörű panorámája.

Gellérthegy Budapest I. és XI. kerületének városrésze. A Világörökség részét képező Gellért-hegyen található, nevét is innen kapta. Nem ritka az ilyen elnevezés fővárosunkban, hiszen Margitsziget is a Margit-szigetről, Csepel a Csepel-szigetről, Sashegy pedig a Sas-hegyről kapta nevét. A városrészt, Gellérthegyet északon a XII. kerület, Krisztinaváros és a Tabán, délen Szentimreváros és Kelenföld, keleten a Duna, nyugaton pedig Sashegy határolja.

Gellérthegy nevezetességei

A Gellért-hegy oldalában, éppen az Erzsébet híddal szemben, mintegy 40 méter magasságban található Szent Gellért püspök monumentális szobra, ahová a Nagy Vízesés mellett vezető lépcsőkön juthatunk fel. A szobor Jankovits Gyula alkotása, 1904-ben állították fel. Szent Gellért szobrától letekintve csodaszép látvány tárul elénk, de maga a szobor a mögötte látható félköríves árkáddal és a vízeséssel is az egyik legfontosabb gellérthegyi nevezetesség. Ha tovább haladunk a lépcsősoron felfelé, a Citadellához jutunk el.

Budapest, 2018. május 30.
Budapest napfelkeltekor 2018. május 28-án. Előtérben a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, jobbról a Szabadság híd.

Legalább egyszer minden magyarnak és Magyarországot kedvelőnek látnia kell Budapest panorámáját, melyet a gellérthegyi Citadelláról tekinthetünk meg. A citadella szó jelentése fellegvár, várszerű magaslati erődítmény. A Citadella egykori erődítményét 1854-ben építtette a Habsburg uralkodóház. Az erőd 220 méter hosszú és 12-16 méter magas falakkal rendelkezik, a „véreskezű hóhérként” elhíresült Haynau építtette a pestiek megfélemlítése érdekében. A városra néző ágyúállásokat azonban szerencsére soha nem használták támadásra. Az erőd 1867-ben a kiegyezést követően elveszítette hadászati célját, a katonák 1899-es kivonulását követően Budapest lakosai hozzá is láttak az erődítmény lebontásához, de ez a folyamat idővel abbamaradt. Az 1960-as években új szereppel ruházták fel a Citadellát, szállodát és vendéglőt nyitottak benne, de ezek már nem üzemelnek. Mégis érdemes felkeresni a Citadellát, mert a falairól nyíló kilátás Budapestre varázslatos éjjel és nappal is.

Az erőd város felé néző, keleti falánál áll a Szabadság-szobor, Budapest egyik jelképe. A szabadságot szimbolizáló, magasba emelt kezében pálmaágat tartó női szobor a kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is elismert szobrászművész, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. 1947 április 4-én, Magyarország felszabadításának második évfordulóján adták át. A pálmaágat tartó nőalak előtt korábban egy 6 méter magas zászlós, géppisztolyos szovjet katona állt, melyet ledöntöttek. A szabadságot szimbolizáló, 14, talpazatával együtt 40 méter magas szobrot, pesti becenevén a „sörnyitót” Budapest számos pontjáról látni lehet.

Gellérthegy különleges látnivalója a Gellért-hegyi Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom, mely a hegy falának mélyedésében található. A sziklatemplom az egyetlen magyar férfi szerzetesrend, a pálosok számára készült 1931-ben. 1934-ben kolostor is épült a templom mellé. A sziklatemplom mai napig őrzi a pálosok egyik legfontosabb ereklyéjét, Remete Szent Pál lábszárcsontját. A sziklatemplom előtt láthatjuk Szent István király szobrát, melyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel.

Bár a fentiekhez képest annyira nem látványos a gellérthegyi Filozófusok kertje, mi mégis azt ajánljuk, ha felfedezése a célunk, semmiképp se hagyjuk ki ezt a különleges szoborcsoportot, ahol Jézus és Buddha találkozásának is szemtanúi lehetünk.

Gellérthegy, filozófusok kertje

A Filozófusok kertjének szoborcsoportja Wagner Nándor 1997-es alkotása, a mellette lévő kőtábla mondanivalója elgondolkodtató: „Egymás jobb megértéséért”. Az üzenet nagyon fontos napjainkban, érdemes egy kicsit elfilozofálni rajta, miközben a kert nyugalmát élvezzük és a kilátásban gyönyörködünk.

A szecessziós stílusban épült Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda 1918-ban nyitotta meg kapuit. Az úszás, hullámfürdőzés, szaunázás mellett komplex gyógyfürdőellátást is igénybe vehetünk a fürdőben, melynek gyógyvize kifejezetten ajánlott ízületi, keringési vagy asztmás panaszok esetén. A Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda 2013-ban Magyar Termék Nagydíjat kapott. Évente több mint 400 000 vendéget fogad, az egyik leglátogatottabb nevezetesség Gellérthegyen.