Visegrád, a Dunakanyar fővárosa

VisegrádA Dunakanyar már önmagában remek kikapcsolódási lehetőséget biztosít a budapestiek számára, de az ország minden pontjából érkeznek ide kirándulók, túrázók – hiszen mégis csak az ország egyik leggazdagabb történelemmel rendelkező városában járunk, ha átlépjük a Visegrád táblát. Évente mintegy 300 ezer turista fordul meg itt.

Visegrád az ország egyik legkisebb, városi ranggal rendelkező települése. 1832 fős lakosságával sokáig birtokolta is a legkisebbnek kijáró címét, de aztán az alig 1000 lakosú borsodi Pálháza letaszította a képzeletbeli trónról.

Történet

A Dunakanyar leglátogatottabb települése már az újkőkorban is lakott lehetett, de a bronzkortól már egész biztos, hogy folyamatosan élt itt ember. Laktak itt kelták, rómaiak, germánok, avarok, majd a honfoglalástól napjainkig a magyarság népesíti be a területet. A város több pontján látható a római-kor nyoma, például a Duna menti limes egyik legjelentősebb építménye, a Sibrik-dombon magasló Ponts Novatus nevű castrum (erőd), illetve Szentgyörgypusztán őrtorony-maradványokat, a Gizella-majornál pedig egy i.e. 330 körül épített erőd romjai repítenek vissza minket az ókorba.

A honfoglalás után a terület Árpád fejedelem testvérének, Kurszánnak lett szállásbirtoka.  Visegrád első írásos említése 1009-re datálható, a latin nyelvű oklevélben “magas vár”-at jelent a település neve.

Visegrád

A legfőbb látványosságnak számító várrendszer IV. Béla parancsára kezdett épülni az 1250-es években, majd a 14. században, az Anjouk idején vált nemzetközi hírűvé. A Duna partjához közeli királyi palotát Károly Róbert kezdte építtetni 1320 körül.

Miután Visegrád a király székhelye lett, Károly Róbert 1335-ben királytalálkozót szervezett itt, a meghívott uralkodók Béccsel és a nyugati kereskedőkkel szembeni gazdasági függetlenségének biztosítása céljából. Részt vett a királytalálkozón a magyar király mellett János cseh, Kázmér lengyel király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg. A hagyományt 1991-ben felélesztették, a magyar, csehszlovák és lengyel miniszterelnök immáron visegrádi négyekként találkozott, és azóta is rendszeresek ezek az események.

Károly Róbert fia, Nagy Lajos lengyel és magyar királlyá koronázása után mindkét koronát itt őrizték.

Mátyás idején igazi fénykorát élte Visegrád, a reneszánsz udvar gazdag tudományos és kulturális életének jelentős mozzanat volt az építészet fejlődése. Ekkor alakult ki a késő gótikus részletekkel díszített palotaegyüttes.

A török hódoltság alatt Visegrád szinte teljesen megsemmisült, az emberek elmenekültek, a vár maradványait pedig 1702-ben II. Lipót osztrák császár felrobbanttatta.

A következő fellendülés csak a 19. század első felében indult, a dunai gőzhajózással. Visegrád az utóbbi évszázadban népszerű kiránduló- és történelmi emlékekben bővelkedő zarándokhellyé nőtte ki magát.

Természeti szépségek

Visegrád – túlzás nélkül állíthatjuk – gyönyörű fekvésű városka, a táj bővelkedik hegyekben, a Visegrádi-hegység mellett a Duna túlsó partján emelkedő Börzsöny is elérhető közelségben van, de az itt nyaralók előszeretettel tesznek túrákat a szintén nem túl messzi Pilisbe és a budai hegyekbe is.

Az Apátkúti-patak völgye

Ha tehetjük, ejtsük útba az Apátkúti-patak völgyét, amelyet a Panoráma utcán keresztül érhetünk el, ha nem a Fellegvár felé, hanem jobbra kanyarodunk. A patak völgyében található a Telgárthy-rét, majd tovább követve a vízfolyást, egy halastónál lyukadunk ki. Nem messze innen láthatjuk az Ördögmalom-vízesést és a Magda-forrást. A patak ezen a sziklás részen mélyedéseket koptatott a kőzetbe. A vízeséshez ugyan földút vezet, de a csúszás ellen korlátokat szereltek fel.

Telgárthy-rét

Már betonúton juthatunk el a Telgárthy-rétre, mellette pedig a Bertényi Miklós Füvészkertet találjuk, amely előzetes bejelentkezés után látogatható. A füvészkert minden évszakban tartogat számunkra valami szépet.

A Telgárthy-rét igazi közösségépítő hely, lehetőségünk van itt szalonnát sütni, grillezni vagy bográcsozni, míg a gyerekeket szabadtéri játékok várják. A rétet szívesen keresik fel egy kis séta gyanánt a kutyás kirándulók is.

Pisztrángos tavak

A Telgárthy-rét fölött mintegy 200 méterre fekvő halastavakat 1982-ben hozták létre, 1990-ig üzemeltek, majd 2010-ben kezdtek újra benépesülni, amikor 15 ezer pisztrángivadékot telepítettek be. 2010 óta egész évben lehet itt horgászni, sőt, a lékhorgászat szerelmeseit is várják a téli időszakban.

Rám-szakadék

Visegrádi kirándulás elég nehezen létezhet a híres Rám-szakadék felkeresése nélkül. A hegység legmagasabb pontját, a 699 méteres Dobogókő csúcsot is útba ejtve érdemes bejárni a mély szurdokvölgy környékét. A mintegy 1 km hosszú vadregényes útszakaszon kapaszkodókorlátok segítik a haladást, de gyengébb idegzetűek készüljenek fel az esetenként félelmetes panorámára. Ne nézz le, és akkor nem lesz baj! A szakadékot vízesések is kísérik, helyenként létrán kell másznunk.

Rám-szakadék

Merőleges és befelé dőlő sziklafalakkal egyaránt találkozhatunk, a Rám-szakadék mélysége 3 és 35 méter között változik. A mederben csörgedező patakocska fő táplálója a Három-forrás völgyből és az oldalról érkező vízfolyások, de a tavaszi hóolvadás igazi árvizet is képes varázsolni a néhán centi mély patakból.

A szakadék kialakulása a vulkanizmushoz köthető, a szurdokvölgy egy andezittörmelékes breccsába vájódott. A vulkáni tevékenység 15 millió éve még igen aktív volt errefelé, majd a miocénben tenger öntötte el a vidéket, melyből csak a legmagasabb hegycsúcsok látszódtak ki. A robbanások hatalmas darabokat szakítottak le a kráter faláról, majd ezek forró porral keveredtek, és így alakult ki a mai szerkezet, amely már jelentős lepusztuláson ment át.

A csapadékvíz a különböző keménységű kőzeteket eltérő módon alakítgatta, a szakadék felső részén gyakoriak a suvadások.

A Rám-szakadék mindamellett, hogy ajánlott program minden korosztály számára, nem gyerekjáték! Mindig megfelelő túraruházatban induljunk el, sose térjünk le a kijelölt útvonalról, és viharos időben semmiképp se vágjunk neki az embert próbáló túrának.

A Pilisben érdemes felkeresni a környék egyik legjelentősebb vízfolyásának számító Dera-patak festői szurdokvölgyét is. A puha tufában magas, függőleges falak, az ellenállóbb lávarétegeken vízesések, zúgók alakultak ki.

Zsitvay-kilátó

A 378 méter magas Nagyvillám tetejére épített kilátót az MTSZ korábbi elnökéről, az igazságügyi miniszterként is ismert Zsitvay Tiborról nevezték el.

Zsitvay-kilátó

Az 1933-ban létesült torony tetejéről páratlan körpanoráma tárul elénk, kiváló rálátás nyílik a Pilisre, a Börzsönyre, a Mátrára, sőt, tiszta időben Budapestre letekinthetünk.

A kilátót Visegrád vagy a 11-es út felől közelíthetjük meg a Panoráma úton keresztül, akár autóval is érkezhetünk, mert az építmény tövében parkolási lehetőség is van.

Nyitva tartás: 

Április 15-től október 15-ig

  • Hétfő: Zárva
  • Kedd-Péntek: 10-18 h
  • Szombat-Vasárnap: 10-18 h

Október 15-től április 15-ig

  • Szombat: 10-16 h
  • Vasárnap: 10-16 h

Juliánus-kilátó

1939. május 14-én avatták fel a IV. Béla hű barátjáról, Julianus barátról elnevezett kilátót. A visegrádi várral szemben, a Duna túloldalán meredező torony a Hegyestető 482 méter magas csúcsán áll, és további 15 méterrel magasítja azt.

A Juliánus-kilátóból szép panoráma nyílik a Börzsöny belső területeire és a Dunakanyarra is.

Remete-barlang 

A Dömössel szemben lévő Szent Mihály hegyen található a látványos Remete-barlang. Messziről is jól látható, de viszontagságos, sziklás úton tudjuk csak megközelíteni – Nagymarosról érdemes indulni.

Visegrád építészeti remekművei

Fellegvár

A város egyik leghíresebb épületét második honalapítónk, IV. Béla építtette a tatárjárás után. A két toronyból és egy lakópalotából álló várat a hegycsúcsot övező erődítésfalak fogják körül. A Fellegvár egy kettős várrendszer része, később Károly Róbert és Luxemburgi Zsigmond is korszerűsítette. Visegrádon nem ez a vár épült legkorábban, a Sibrik-dombon korábban elődje fénylett, de a tatárok elpusztították.

Visegrád

 

A Fellegvár állandó kiállításokkal kedveskedik látogatónak, megnézhetjük itt a

  • Szent Korona kiállítást
  • Vártörténeti kiállítást
  • Panoptikumot
  • Középkori fegyvertörténeti kiállítást
  • Középkori úri vadászatot
  • Szabadtéri középkori hadieszköz bemutatót
  • Középkori báli jelenetet.

Salamon-torony

Szintén a kettős várrendszer része az alsóvár lakótornya, más néven Salamon-torony. A korszakra jellemző magyarországi építészetben egyedülálló alkotás a 13. században épült a Fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalakkal, és a falakon áthaladó egykori országutat védő kapukkal együtt.

Az alsóvár egységes védelmi rendszert képezett a Fellegvárral. A lakótornyot Károly Róbert átépítette, és királyi szálláshellyé nevezte ki. Ekkor készült el a torony körül húzódó belső várfalöv is. 1490-től, Mátyás Király halálától a lakótornyot raktárnak használták, ekkor a Fellegvár a koronaőrök kezére került, az alsóvár pedig királyi várnagy alá. A pusztulás éveit 1540-ben I. Ferdinánd katonái kezdték a torony déli sarkának lerombolásával, majd a török is letette a névjegyét, és az elhagyatott várrom feltárását csak 1871-ben kezdte meg Henszlmann Imre. A Halászbástya tervezője, Schulek Frigyes dolgozta ki a lakótorony helyreállítását, de a munka pénzhiány miatt félbeszakadt, és csak az 1920-as években tudták folytatni. A torony végleges formáját a Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállításnak köszönheti, napjainkban pedig a Mátyás Király Múzeum kiállításait csodálhatjuk meg benne.

 

Királyi palota

A visegrádi királyi palota építése Károly Róberthez fűződik, aki 1323-ban ide helyezte át a királyi udvart. Ebben az épületben követte el sikertelen merényletét a királyi család ellen Zách Felicián.

A terület kezdetben városrészként funkcionált, palotává Luxemburgi Zsigmond alakíttatta. A falakon kívül maradt régi kápolnát a ferences rendi szerzeteseknek adományozta a király.

Zsigmond díszudvart és fogadóudvart alakíttatott ki, és külön királyi és királynéi lakosztályokat, alul pedig a személyzeti lakosztályt. Külön téli és nyári szállása is volt az uralkodóknak.

Visegrád

A késő gótikus stílusban épített palota Mátyás király alatt reneszánsz jegyekkel is gazdagodott, szökőkutak, reneszánsz loggia, carrarai és vörös márvány alkotások egész sora fémjelezte a korhű stílust, és nem utolsósorban ekkor készült el a híres Herkules-kút is, a gyermek Herkules valószínűleg Mátyás törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal.

A török hódoltság itt is pusztulást hozott, az elhanyagolt épület a 18. századra teljesen föld alá került, de annyira, hogy a 20. században már a létezését is kétségbe vonták. A palota feltárása Schulek János nevéhez fűződik, neves régészek és történészek – Héjj Miklós, Szőke Mátyás – dolgoztak vele együtt a munkálatok során. Az északkeleti palota és a Herkules-kút rekonstrukciója 2000-re készült el, a palotán belül kiállítótermek és kőtár őrzi a régmúlt emlékeit.

Palotaház

A Királyi Palota közelében találjuk, el sem lehet téveszteni. A Palotaház régi neve Ágasház volt. A középkori nyüzsgés hangulatát igyekszik visszaadni, pontosan azt a milliőt, ami a magyar királyok idejében szippantotta itt magába az embert. Több érdekességet is megtekinthetünk itt:

Mesterségek udvara

A letűnt idők hagyományos mesterségeit mutatják be itt nekünk, szakemberi segítséggel merülhetünk el a középkori szakmák világában, és ki is próbálhatjuk az alábbiakat:

kovácsműhely

kőfaragó műhely

keramikus műhely

papírmerítő műhely.

Piactér

A középkori piactéren lehetőségünk nyílik szuvenírvásárlásra, melyek természetesen kapcsolódnak Visegrád történelméhez, hagyományaihoz.

Infoház

Visegrád információs irodájában tippeket kaphatunk a helyi programlehetőségekről, szállási és étkezési lehetőségekről. A külföldi turistákat idegen nyelveket beszélő munkatársak segítik.

Étkek háza

Kétszintes, látványkonyhás, önkiszolgáló étterem is található a visegrádi vár közelében, ahol hagyományos magyar ételeket kóstolhatunk. Elsősorban vaslapon sült húsok, lepények és házi sütemények csillapítják a turisták étvágyát.

Főesperesi templom

A Sibrik dombon található templomrom helyén már a rómaiak idejében is erőd állt, a történészek szerint I. Konstantin alatt épült 320. körül. A város első templomának alapjául szolgáltak a római korból fennmaradt elemek, és 1009-ben itt épült fel a város első temploma, Szent István ispánsági központot hozott itt létre.

A fennmaradó romok az 1063 után, Salamon király alatt épített templom állapotát őrizték meg többé-kevésbé, és itt találták meg Magyarország egyik legkorábbi freskóleletét.

A templomban kiállítás mutatja be Visegrád Árpád-kori történetét.

Zugfőzde Pálinkamúzeum

A Tanácsköztársaság ideji zavaros időszakra nyúlik vissza a 2013-ban megnyitott Zugfőzde Pálinkamúzeum, Máthé Gábor tervei alapján.

A zugfőzés rejtelmeivel ismerkedők címkekészítő program segítségével saját pálinkacímkét is készíthetnek, és rátehetik az itt vásárolt pálinkára.

Pálinkatörténeti séták is indulnak, ezek segítségével tekinthetünk be, ahol kóstolóval egybekötve lehet végigkövetni a magyar pálinkafőzés történetét.

Prépostság

A dömösi királyi központ (prépostság) sem hiányozhat a visegrádi látnivalók közül. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a 18. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla udvarháza is. A Képes Krónika szerint 1063-ban itt omlott össze az uralkodó alatt saját trónja, mely olyan sérüléseket okozott, hogy a király nemsokára belehalt a sérüléseibe.

A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg.

Az altemplom rekonstrukciójával a Dunakanyar lenyűgöző műemléke vált megismerhetővé a nagyközönség számára, amely jelentős emléke az Árpád-kori építőművészetnek.

Pálffy-kastély 

A Salamon torony közelében található a romantikus építészet jellegzetes építészeti elemeit is magán hordozó kastély. A vakívsor gótikus hagyományokat követ; a pártázatok, a pilléres-árkádos nyitott tornác reneszánsz elemek. Az angol tájkertek hangulatát idézi a kútház és a lépcsős feljáró.

Az épület 1890-ben épült, egykoron a Pálffy-család tulajdona volt.

Az utóbbi években elhanyagolt kastélyt 520 millió forintért árulták az ingatlanos oldalakon. Az Urbanista szerint ez nem is igazi, hanem álkastély, mert eredetileg nyaralónak épült.

Visegrád-Lepencei Strandfürdő

Az 1977-ben megnyitott strandfürdőről remek kilátás nyílt a Dunakanyarra. A fürdő már csak a múlté, teraszosan kiépített, termálvízzel feltöltött medencéiből mindössze a látványbeton-kávák maradtak csak fenn. 2000-ben a Castrum Visegrád Kft. bérelte, majd vásárolta meg a területet. 2001-ben helyi népszavazást tartottak arról, hogy a strandfürdő újra önkormányzati kezelésbe kerülhessen. A népszavazáson a lakosok 30 százaléka vett részt, 84 százalékuk az eredeti állapot helyreállítása, vagyis az önkormányzati tulajdonba történő visszavétel mellett döntött. A népszavazás értelmében az önkormányzat pert indított az elidegenítés semmissé tételéért, de a pert elvesztette. A kft. 2010-ben csődöt jelentett, a CIB Bank jelzálogjogot jegyzett be a területre.

Programok, szórakozás

Visegrádi palotajátékok

A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 1985 óta állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének.

Visegrádi Palotajátékok

A háromnapos hagyományőrző rendezvényen látványos lovagi tornák, pompás királyi menet és esti fáklyás felvonulás, vásár, koncertek és királyi borudvar várja az idelátogatókat, és természetesen a méltán híres királyi palota, gyönyörű reneszánsz kertje és a Salamon-torony is újra pezsgő középkori élettel telik meg.

Visegrádi Gokart és Kalandpark

A 2012 júliusában megnyitott kalandpark a sok különleges sportolási lehetőség mellett
300 m2-es sörsátorral és projektoros kivetítővel várja vendégeit.

A kalandpark szolgáltatásai:

Gokart

Márványlapos biliárd asztal

Dobálós darts és köpőcsöves darts

Léghoki

Rally szimulátor

Boxgép

Tatto bal

Dodgem ufó

Water ball

Euro Jumping (Ugráló Trambulinok)

Íjászat

Biliárdasztal

Pingpong asztal

Csocsó

Darts

Óriás Sakk

Fa játszótér (csúszdák, libikókák, hinták, homokozó)

Visegrádi bobpálya

Alpesi (téli) és nyári bobbal egyaránt a látogatók rendelkezésére áll. A Nagyvillám-kilátó mellett található központban 700 méter hosszú lesikló szakaszon, 10-12 kanyart kell bevennünk.

A téli pálya egész évben üzemel, míg a hagyományos medres bobpálya csak nyáron.

Nagyvillám sípálya

A téli sportok szerelmesei igazi paradicsomra lelnek itt. A 240 – 370 méteres magasságú terep kezdők és gyakorlottabb síelők számára egyaránd jó szórakozást nyújt. A pályarendszer teljes hossza 1700 méter, csúcsidőszakban 7 felvonó működik.

A sípályák mellett egy 150 méter hosszú ingyenes szánkópálya is rendelkezésünkre áll.

Szálláslehetőség Visegrádon

Visegrádi szállodák

Visegrádi panziók

Visegrádi apartmanok

Visegrádi vendégházak

Visegrádi vadászházak

Visegrádi turistaházak

Visegrádi kempingek

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11619

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük