Vajdahunyad vára, a Városliget egyik legszebb látnivalója
A 14. kerületben található Városliget az egyik leglátogatottabb terület Budapesten: a város lakói kikapcsolódásra, a turisták pedig elsősorban a nevezetességek felfedezése miatt keresik fel. A Városliget egyik nevezetessége, és egyúttal az egyik legszebb látnivalója a Vajdahunyad vára, mely lélegzetelállító látványt nyújt a Városligeti-tó ölelésében, a Széchenyi-szigeten. Vajdahunyad vára egy igazi építészeti gyöngyszem, a Városliget éke.
Fotó: MTI/Faludi Imre
Építészeti kavalkád
Hazánk egyik legromantikusabb vára, a Városligeti-tó partján fekvő Vajdahunyad vára négy hídon át közelíthető meg. A mesebeli várkastély Alpár Ignác építész tervei alapján készült román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusban. Hogy miért ilyen sokféle építési stílus jellemez egy épületet? Vajdahunyad várát 1896-ban az ezeréves millennium alkalmából emelték, azzal a céllal, hogy egyetlenegy épületen belül mutassa be az azt megelőző ezer év magyar építészetet.
A vár eredetileg fából készült, és annyira népszerűvé vált, hogy 1904 és 1908 között újraépítették tartósabb anyagokból, kőből és téglából. Nevét az Erdélyben található vajdahunyadi várkastélyról kapta, a városligeti Vajdahunyad vára ugyanis a Hunyadi család erdélyi várkastélyának mintájára épült.
A vajdahunyadi vár Erdélyben
A városligeti Vajdahunyad vára a különböző építési stílusok szerint három épületcsoportra bontható: román, gótikus és reneszánsz-barokk épületekre.
Román kori épületek
A román korokat idézi többek között a Jáki apátság templomának díszes kapuját másoló Jáki kápolna, melyben vasárnaponként misét, alkalmanként esküvőket és koncerteket tartanak. A román kori épületegyüttes része a különleges Hidas- vagy Nyilaskapu, melynek érdekességét a csapórács adja. Ez azonban nem működik, nem lehet leengedni. Az Oroszlános kőhíd is román stílusú, ezen keresztül közelíthetjük meg a vár főbejáratát. A főkapuval szemben Anonymus szobrát láthatjuk. A Hidaskapu bal oldalán álló 37 méter magas Kínzótorony vagy Kaputorony a Lovagvárral a felvidéki várak építészeti stílusát idézi. A kapu felett látható az Ostromfolyosó. A csodaszép Kerengő egy zárt udvar, melyet szinte teljesen benőtt a növényzet, közepén egy romantikus, faragott kút található. Körben Árpád-kori pillérek és oszlopok másolatait láthatjuk.
Gótikus épületek
A vár számtalan gótikus stílusú elemet tartalmaz, ilyen például a Hunyadi-udvar, ahol az Árpád-házi királyok domborműveit is felfedezhetjük. A Hunyadi-udvarban napjainkban jó idő esetén különböző koncerteket is szoktak tartani. A vár homlokzata és az azt meghatározó Nyebojsza-torony, a Zápolya-kápolna szentélye és csipkézett bejárata is a gótikus korokat idézi, ahogyan az Apostolok tornya vagy a Lovagterem is.
Reneszánsz-barokk épületek
Reneszánsz jegyeket hordoz a tó felől látható Német-homlokzat, az 50 méter magas Német-torony hagymakupolás sisakja, az alacsonyabb Francia-torony és a Katalin-bástyatorony. 1907 óta a barokk stílusú épület, a palota ad otthont a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak. A múzeum megálmodója Darányi Ignác egykori földművelésügyi miniszter volt, az ő szobrát is megtaláljuk az épületcsoportban. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum több százezer darabból álló gyűjteményével mutatja be a magyar mezőgazdaság történetét: számos mezőgazdasági eszközt és egy világhírű trófeagyűjteményt is találhatunk itt, így, ha időnk engedi, mindenképpen látogassuk meg a múzeumot, ha Vajdahunyad várában járunk.
De persze érdemes minden egyes épületet alaposan szemügyre venni Vajdahunyad várában, hivatalos nevén a Történelmi épületcsoportban, mert valamennyi varázslatos szépségű, teljesen mindegy, melyik építészeti irányzat ihlette. A különböző stílusjegyek ötvöződésének köszönhetően Vajdahunyad vára kifejezetten egyedülálló, páratlan szépségű vár Magyarországon. 1991-ben műemlékké nyilvánították.