Utazás Prágába: a kihagyhatatlan látnivalók

A cseh fővárost páratlan szépségének köszönhetően gyakran mondják a „városok királynőjének”, az „arany városnak”, vagy „ezertornyú városnak”. Prága történelmi városközpontja olyannyira egyedülálló, hogy az UNESCO 1992-ben a világörökség részévé nyilvánította.

A város a nevét valószínűleg az őt kettészelő Moldva folyó zúgóiról (práh) kapta. Prága 9 dombra épült, a közöttük kanyargó folyó számos kis szigetet épített. Az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozó volt szocialista fővárosok közül egyedül Prága büszkélkedhet azzal, hogy itt az egy főre jutó GDP összege meghaladja az EU átlagot.

Látnivalók Prágában

Károly-híd

A Moldván átívelő Károly-híd a Kisoldalt (Mala Strana) és az Óvárost (Staré Město) köti össze. Építése 1357-től 1402-ig tartott. Korabeli fontosságát jelzi, hogy 1841-ig ez volt az egyetlen híd Prágában. A közlekedési és szállítási funkciók mellett a híd fontos protokolláris feladatot is betöltött: a koronázási ünnepség során rajta keresztül jutott el a mindenkori cseh király a Vysehradból a Hradcanyba.  A Károly-híd 16 pillérrel rendelkezik, és 30 híres szobor díszíti, melyek 1965 óta kizárólag másolatok. Az eredeti műveket a cseh Nemzeti Múzeumban őrzik. A híd mindkét végén torony magasodik. A 14. században épült óvárosi hídtorony és a 15. századi Mala Strana kilátóként is funkcionál.

Óváros

Ez Prága legrégebbi része. A 10. századtól lakott, ekkor alakult ki sok apró település a Moldva gázlóinak közelében. A 11. században bajor kereskedők jelentek meg, létrejött a királyi udvar, és a kis falvak összenőttek. Az óváros I. Vencel uralkodása alatt lett önálló város. Kezdetben a Moldva gyakran elöntötte a mainál 2-3 méterrel alacsonyabban elhelyezkedő utcákat, de a 13. században megkezdett feltöltő munkálatokkal ezt sikerült kiküszöbölni.

A prágai óváros a turisták által legkedveltebb és leglátogatottabb része a cseh fővárosnak. A 13-20. század közötti korszakok mindegyikét képviselő építészeti remekek és a zegzugos utcahálózat kihagyhatatlan látnivaló. Ha az óvárosban járunk, feltétlenül nézzük meg a Városházát, az Orlojt, Tycho Brache dán csillagász sírját, a Szent Miklós templomot, a Tyn templomot, és a Goltz-Kinsky palotát. A szabadtéri szobrok közül legismertebb a Husz János emlékmű. Az egykori huszita vezér a Betlehem-kápolnában tanított és prédikált. Itt tekinthető meg a Lőportorony, ami az Óváros erődítési rendszerének legszebb maradványa.

Vencel tér

Az újváros központja, az autóforgalom elől szinte teljesen elzárt Vencel tér történelmi események egész sorának volt tanúja. A kommunista diktatúra áldozatainak emlékére épített emlékmű két, 1969-ben mártírhalált halt cseh diák előtt tiszteleg. A regnáló hatalom ellen önmaguk felgyújtásával jelezték ki nemtetszésüket. Az 1989-es bársonyos forradalom eseményei is a Vencel térhez köthetők.

Itt található a Vencel-emlékmű, melynek középpontjában a Szent Vencelt ábrázoló lovasszobor díszeleg. A lábainál Csehország védőszentjeinek szobrai tekinthetők meg.

Josefov

A Josefov Prága zsidónegyede, mely a X. század óta létezik. Ez az óvároshoz tartozó rész korábban viharos időszakokat élt át. A fallal körülvett gettóban nem volt ritka a zsidókkal szemben alkalmazott pogrom, amit feltételezett rituális gyilkosságok, vagy egyéb, nem bizonyítható „bűnök” eredményeztek.

A 15. században itt épült Európa második legrégebbi zsidótemetője, a Régi Zsidó Temető (Židovský hřbitov). A 12 ezer sírkő közül a legrégebbi 1439-ből való. Itt nyugszik a híres és hírhedt Jehudi Löw ben Bezalel (1523-1609), más néven Löw rabbi, akinek nevéhez számos „csodatétele” mellett a Gólem megalkotása fűződik. A babonás zarándokok előszeretettel dugdosnak cetlikre írt üzeneteket a rabbi sírköveinek repedéseibe, és bíznak abban, hogy a rabbi teljesíti a hozzá ily módon eljuttatott kívánságokat.

Nemzeti Múzeum

A ország legjelentősebb múzeuma a Vencel téren található, tervezése Josef Schultz munkáját dicséri, aki a párizsi Louvre mintájára alkotta meg a neoreneszánsz homlokzatú épületet. A múzeumban megcsodálhatjuk többek között Európa legnagyobb ásványgyűjteményét, ezen kívül gazdag régészeti és természettudományos leletek, egymillió kötetes könyvtár, és a cseh panteon biztosítják sok-sok órára a programot. A lapidáriumban, más sérült műalkotásokkal együtt őrzik az eredeti károly-hídi szobrokat.

Arany utcácska (Zlatá ulicka)

A vár tövében, a Hradzsin északi oldalán színes házakkal tarkított, macskaköves utca legrégebbi épületei az 1541-es tűzvész után épültek. A házak többsége a 17. századból való, és megannyi legenda fűződik hozzájuk. Állítólag ez az utca adott otthon a prágai aranycsinálóknak, és a történet szerint egyiküknek sikerült is a kísérlet. De a titkát magával vitte a sírba, ugyanis egy robbanás után a már kész aranyröggel a kezében találtak rá.

Az Arany utcácska az itt élt nevezetes személyek apropóján is vonzerővel bír. A 22-es számú ház adott otthont 1916-17 között Franz Kafkának és nővérének, de megfordult itt az irodalmi Nobel díjat kapott Jaroslav Seifert, illetve a híres jósnő, Madame de Thebes is, akit a nácik halálra ítéltek egy nekik nem tetsző jövendölése miatt.

Szent Vitus székesegyház

A gótikus stílusban épült katedrálist Luxemburgi János cseh király utasítására kezdték el építeni 1344. november 21-én. Az építkezést kezdetben a francia Arrasi Mátyás, később a német Peter Parler vezette. A munkálatok igen lassan haladtak, ráadásul a huszita háborúk és egy tűzvész is pusztítást végeztek a félkész építményen. A Szent Vitus székesegyház felszentelésére az építkezés kezdetét követően csaknem 600 évvel később, 1929-ben került sor. Az épületet gyönyörű faragások, rózsaablakok tornyok és kőcsipkék díszítik.

A szinte egész Prágából látható katedrális hagyományos koronázási helyszíne volt a cseh uralkodóknak. Kápolnái közül legszebb a Szent Vencel kápolna.

Petrin

Sokan csak a prágai Eiffel-toronyként emlegetik a párizsi nagytestvérénél azért jóval szerényebb méretű, 60 méter magas Petrin-kilátót. Az adótoronyként is működő építmény 1891-ben készült el, és 299 lépcső megmászása után tárulhat elénk a csodálatos prágai panoráma.

A kilátótorony szomszédságában ellátogathatunk a tükörlabirintusba, és megtekinthetjük a középkorban épült, védelmi célokat szolgáló Éhségfalat is.

Kampa-sziget

A Moldva hordalékából felépülő Kampa a prágai Margitsziget. A név a campus (tér, mező) szóból ered, és a harmincéves háború ideje alatt itt állomásozó spanyol katonák voltak a keresztszülők. A Moldva áradásaitól sokáig veszélyeztetett, malmokkal és zöld kertekkel tarkított sziget a 16. században kezdett benépesülni, eleinte a szegényebb rétegek által. A következő évszázadban már a gazdagok is megvetették itt a lábukat, és hatalmas palotákat, kúriákat építettek.

A Kampa-sziget nagyszerű kikapcsolódási lehetőséget biztosít a városnézés közben felfrissülni vágyóknak, de aki még itt is a nevezetességekre lenne kíváncsi, ellátogathat a modern művészetet bemutató Kampa Múzeumba, vagy megtekintheti a parkban a John Lennon graffitikkel és Beatles dalszövegekkel teleírt Lennon-falat.

Az 5 legfontosabb látnivaló Jordániában

Utazás Balira

Utazás a Kanári-szigetekre

Barcelona látnivalói – utazás Katalónia fővárosába

Aludj a halakkal! – Úszó szálloda Zanzibárban

Chimelong, a világ legnagyobb akváriuma