Tihany: látnivalók, érdekességek

Tihany látnivalók és műemlékek terén a Balaton északi partjának talán a legérdekesebb települése is, no meg a legszebb fekvésű falvacskája is. Kellemes mikroklímája mediterrán hangulatot idéz, a történelmi emlékek és a természeti értékek pedig egymással harmonizálva bírnak maradásra.

Tihany a Belső-tó felől

Az 1358 lakosú község a Balatont két medencére (északira és délire) osztó festői Tihanyi-félszigeten található. A Balaton-felvidékre jellemző vulkáni formák itt különleges gejzírkúpokban nyilvánulnak meg. Legjelentősebb az Aranyház nevű, de rajta kívül több mint száz érdkes kúp figyelhető meg a félszigeten.

A félszigeten belül két kisebb tó is található, érdekesség, hogy ezek a Balatontól teljesen függetlenül alakultak ki. A Belső-tó ma már elsősorban horgászparadicsomként funkcionál, míg a Külső-tó növényzettel sűrűn benőtt, gazdag élővilágot eltartó állóvíz. A két nagyobb tavon kívül egy harmadik, kisebb tavacska is fel-felbukkan a félszigeten. Ez a Rátai-csáva, melynek legnagyobb kiterjedése fél hektárnyi. Mindhárom tó vulkanikus eredetű, csapadékvíz által táplált képződmény.

A tihanyi Belső-tó

Tihany és környéke egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik. Beszédes, hogy hazánk első tájvédelmi körzete is itt létesült 1952-ben. Ma már természetesen a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park része, és összesen 1658 hektáron terül el.

A félsziget délnyugati partja mentén, a Bozsai-öbölben eredeti balatoni partszakaszt és háborítatlan nádi világot csodálhatunk meg. A közeli kaszálókon és lápréteken nagy számban tenyészik a keskenylevelű gyapjúsás, a szibériai nőszirom és a mocsári kosbor. Jelentős vidraállománnyal és az itt költő, ritka nyári lúddal is büszkélkedhet a Tihanyi-félsziget e szeglete.

Tihany látnivalók, műemlékek

Bencés Apátság

Tihanyi bencés apátság

Tihany legnagyobb vonzerővel bíró, emberi kéz által alkotott látnivalója a Bencés Apátság barokk temploma. Az apátságot még I. András alapította 1055-ben. Latin nyelvű alapítólevelében megtalálható a legrégebbi írásos magyar nyelvi emlék, a mindenki által ismert „feheruurau rea meneh hadou utu rea”(fehérvárra menő hadi útra).

A monostor kilenc szerzetesnek ad otthont, akik a környező települések lelkipásztori szolgáltatását. A már messziről szembetűnő tornyok északnyugati tagjában található a 1670 kg-os nagyharang.

Barátlakások

Már az alapítólevélben is benne foglaltatott megléte, Petra néven. A 11. században, orosz szerzetesek vájták ki a kőbarlangokat, melyek aztán lakhelyül és temetkezési helyként is funkcionáltak. A helyiségeket a tihanyi Óvár északi bazalttufafalába faragták. Napjainkra már csak 3 épen maradt barátlakást tekinthetünk meg, pedig 1983-ban Eszterhás István még 7 üreget tárt fel. Egyes kutatók szerint a Leánylakások is a remetetelephez tartoztak.

A barátlakások sajnálatos pusztulását sziklaomlások és a suvadás gyorsította meg időről időre. A sziklafalat és a még épen maradt cellákat 1994-ben stabilizálták.

Tihanyi Kálvária

Tihanyi Kálvária

IV. Károly kálváriájának szobrait 1927-be állították fel Siklódy Lőrinc műveiből. A feszületeket, bronz corpust és az oszlopos teraszt 1960-ban feldúlták, hogy a köveit építkezésekhez és gödrök feltöltésére használhassák. A corpusokat a zalaegerszegi temetőben találták meg, ezeket később Sümegen a helyi temetőben állították fel.

A tihanyi Kálvária-dombon visszaállított szobrok Varga Zoltán restaurátor, és Hernádi Zsolt bronzöntő-fémszobor-műves munkájának eredményei.

A híres tihanyi echó

A tihanyi visszhangot a templom oldala hétszer veri vissza. Vagyis inkább verné, mert a területet benőtte a növényzet, és házak is épültek.

Korábban messze földről jöttek ide zarándokok, csak azért, hogy a Visszhang-dombon felállított echókőről az apátság felé kiáltsanak és megcsodálják a hanghatást. Az oda-vissza 700 méteres távot a hang 2 másodperc alatt teszi meg. Ma már a tihanyi echó csak kivételese esetben nyújt a korabeli leírásokhoz hasonló élményt.

Őslevendulás

Levendulamező Tihanynál

Tihany mediterrán mikroklímáját mi sem bizonyítja jobban, mint a Csúcs-hegy oldalában tenyésző levendulamező. A lilás-kékes színű levendula kedvelt növénye a kiskerteknek is, a legtöbb tihanyi udvaron találunk belőle legalább egy csokorra valót.

Aranyház

A Belső-tó közelében található gejzírkúpok a letűnt vulkanizmus nyomai. A képződményeket hőforrások hozták létre, és ha feljutunk valamelyiknek a tetejére, meseszép panoráma tárul elénk.

Ciprián forrás

A Tihanyi-félsziget egyetlen felszíni forrása a az Óvár-hegy keleti oldalán, a Barátlakások közelében tör felszínre. Nevét a felfedezőjéről, Ciprián atyáról kapta, és az alapítólevélben is megemlítik. Vize kristálytiszta, iható.

Ha Tihanyban jársz, érdemes végigjárnod a 2002-ben felújított, 18 km hosszú Lóczy-tanösvényen, és egyik ámulatból a másikba fogsz esni, mikor meglátod, milyen szépségeket tartogat számodra ez a kicsiny félsziget.

Tihany: látnivalók, érdekességek