Szelidi-tó, a bársonyos vizű
A Szelidi-tó hazánk ötödik legnagyobb természetes eredetű állóvize. Egykoron a Duna folyt itt, de idővel lefűződött a kanyarulat, és morotva maradt hátra. A Szelidi-tó hosszúkás alakja sejteti is folyómederből származtatottságát.
A tó Bács-Kiskun megyében, Dunapataj külterületén található. Hossza 5 km, szélessége 150-200 méter, mélysége 3-4 méter.
Szelidi-tó. Fotó: Wikipédia/Civertan
Nevének eredete
A Szelidi-tó nevét egy ma már nem létező, korábban közvetlenül a partján fekvő településről, illetve az arról elnevezett Szelid pusztáról kapta. Az 1540-es évekbeli török összeírásokkor még kb. 100 lelket számlált a falu, de a század második felében elpusztult. Ettől fogva a dunapatajiakhoz kerültek a megművelt földek, és a tó is.
A néveredetet több legendával is magyarázzák, az egyik a török hódoltság korából ered, és a monda szerint a török hódítók a magyar túlerőt látva megszelídültek ezen a helyen. A másik arról szól, hogy Bence vitéz úgy meghajszolta lovait, hogy azok patái elvástak. De miután a lovak hosszasan a tó vizében állva ittak, sebeik gyorsan rendbe jöttek.
Ha Szelidi-tó, akkor strandolás
A tó vize nyáron akár 28 fokig is felmelegedhet, így igen kedvelt célpont azok számára, akik a kánikula elől a hűs habokba óhajtanak menekülni. A víz gyógyhatású, ám a gyógyfürdőkkel ellentétben szagtalan. A Szelidi-tóban a talajból jelentős mennyiségű nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki. A vizet a középkorban sebgyógyításra, manapság leginkább idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak enyhítésére használják.
Strandolási lehetőség a tó déli partján, egy 800 méteres partszakaszon nyílik. A fürdőzők számára lehetőséget biztosítanak vizibicikli, csónak, kajak, kenu és szörf kölcsönzésre is. A közelben szálloda és kemping működik. Akik horgászni is szeretnének, napijegyet a Horgásztanyán válthatnak.A strandon egy sétány vezet át, amely este hangulatos kivilágítással működik.
Bársonyos víz
A Szelidi-tó vizének különleges, bársonyos tapintása és sötét színe van. Ennek magyarázata egyrészt a tó szikes jellegében keresendő, ami egyébként fontos, megőrzendő érték is. A víz ionösszetételét a Na+, HCO3- és Cl- ionok túlsúlya jellemzi, ebből következik, hogy kémhatása erősen lúgos. Nevezik egyszerűen konyhasós-szikes víznek is, ezért olyan bársonyos a tapintása. A víz sótartalma 2003-ban 1,5-2 gramm/liter volt.
A tó vizének sötét színét a benne lévő oldott anyagok adják.
Strandbelépő a Szelidi-tónál
A Szelidi-tó élővilága
A tó 1976 óta természetvédelmi terület. Az itt honos növény- és állatfajokat a Kiskunsági Nemzeti Park segítségével a 2,4 km hosszú Kékmoszat tanösvényen keresztül ismerhetjük meg.
A tanösvény kiindulópontja az üdülőfaluban található Szittyó-tér. 12 állomása van, melyek a következők:
1. Hogyan jött létre a tó?
2. Mitől bársonyos a tó vize?
3. Vízvédelem
4. ”… fecseg a felszín, s hallgat a mély”
5. Vízi parányok
6. Vízi növények
7. Miért kedvelik a horgászok a tavat?
8. Úszóbajnokok és szigonyosok
9. Nádi énekkar
10. Fák, bokrok
11. Erdei lakótelep
12. A Várdomb
A tóban számos olyan halfaj él, melyek kedvelt célpontjai a horgászoknak. Jelentős a pontyállomány, gyakran akad a pecások horgára leső harcsa és csuka, valamint megtalálható a tóban a compó, az ezüstkárász és a vörösszárnyú keszeg is. A betelepített halfajok közül említésre méltó az amur- és a fehér busa állomány – e fajok jelenléte ma már inkább mondható nemkívánatosnak.
A Szelidi-tó madárvilága igen gazdag, köszönhető ez a part menti nádasoknak. Ha szerencsénk van, megfigyelhetünk itt szárcsát, vízityúkot, tőkés récét és kis vöcsköt, valamint bakcsót és törpe gémet. Fészkel itt a nádirigó, mely gyakran esik áldozatául a kakukk ármánykodásának, és költi ki sajátjai helyett az idegen madár fiókáját. Otthonra lelt a Szelidi-tó nádasaiban a cserregő nádiposzáta, a széncinege, a kékcinege és a barkóscinege is.