Sosem láttuk eddig így a Dunát – döbbenetes képek a rekordalacsony vízállásról

0
(0)

A Duna átlagos vízhozama Budapestnél kb. 2350 m³/s. Ehhez képest 2018 októberében – “hála” a hónapok óta tartó aszályos időszaknak – mindössze 900 m³/s vizet szállít, vagyis a  közepes vízhozamnak alig több mint egyharmadát. 
Az MTI több helyszínen is készített fotókat a folyóról. Megfeneklett hajók, szárazra került homokpadok, sziklák és funkciójuka vesztett hídpillérek kísérik a rekordalacsony Duna útját.

A szakemberek további apadást jósolnak, a Duna vízgyűjtőterületén ugyanis egyelőre nem várható számottevő csapadék.

Október 17-én a Duna vízszintje Budapestnél 43-44 centiméterre csökkent- mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az M1 aktuális csatornán.

A szóvivő szerint a csökkenés nem áll meg itt sem a fővárosban, sem az alsóbb szakaszokon.
Az alacsony vízszint rekordja már megdőlt Adonyban, Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson és Domboriban. Ez várható csütörtökön Bajánál és Mohácsnál is – fűzte hozzá.

Szavai szerint az alacsony vízállás nem okoz problémát a vízminőségben, viszont a hajózást érinti: szerdán hajnalban megtiltották a teherhajóknak a folyón való közlekedést.

A szóvivő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában elmondta azt is, a nagyobb teherhajóknak minimum 25 deciméteres gázlómélység szükséges, hogy közlekedni tudjanak, ez viszont szinte sehol sem adott most a Dunán.
A folyó teljes magyarországi szakaszán 15-17 deciméteres a gázlómélység.

Kapcsolódó fogalmak az Országos Vízügyi Főigazgatóság magyarázatával:

Gázló: Gázló a folyó azon szakaszán kerül bejelentésre, ahol a hajókötelékekkel történő biztonságos áthaladáshoz szükséges minimális szélesség nem biztosítható.

Gázlómélység: A gázlónak minősülő mederszakasz jellemzőitől függően a jelzés a gázló teljes szélességére vagy jól elhatárolható mélyebb meder esetében a teljes szélességre és az elhatárolt nagyobb mélységű részre (piros-zöld úszó mellett középen) határozza meg a vízmélységet. A gázlónak minősülő mederszakaszon akkor kerül mélyebb mederrész jelzésre, ha annak szélessége hajózási kisvízszintnél, illetve azt meghaladó vízállásnál legalább 50 m, hajózási kisvízszint alatti vízállásnál legalább 30 m. A két mélységértékkel jelzett gázlók esetében a mélyebb terület szélességével és annak viszonyítási vonalával kerül meghatározásra (pl. a piros úszók mellett 40 m szélességben, vagy középen 50 m szélességben, vagy zöld úszók mellett 60 m szélességben.)

Medve (Szlovákia) határában:

Medve, 2018. október 16.
Megfeneklett hajó a Duna mellékágának árterében a felvidéki Medve határában 2018. október 16-án. Az augusztus óta tartó csapadékszegény idõjárás miatt a folyó vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken.
MTI/Krizsán Csaba

Medve, 2018. október 16.
A Duna mellékágának ártere a felvidéki Medve határában 2018. október 16-án. Az augusztus óta tartó csapadékszegény idõjárás miatt a folyó vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken.
MTI/Krizsán Csaba

Budapestnél:

Budapest, 2018. október 16.
A Duna állását jelzõ vízmérõ a Vigadó térnél 2018. október 16-án. Délelõtt Budapestnél 49 centiméter volt a Duna vízállása, ez 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint.
MTI/Bruzák Noémi

Már augusztus 16-án is olyan alacsony volt a vízszint, hogy szárazra került a Margitsziget csücske.

 

Bajánál:

 

Jártál már itt? Értékeld ezt az úti célt!

Csak bátran!

Átlag 0 / 5. Szavazatok: 0

Egyelőre még nem érkezett szavazat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük