Rovinj, Isztria gyöngyszeme

5
(2)

Rovinj kétségkívül Horvátország egyik legszebb városa és nyaralóhelye, de az biztos, hogy szűkebb környezetén belül, az Isztriai-félszigeten nincs párja.

Fekvés, éghajlat

Rovinj az Isztriai-félsziget nyugati partján fekszik és nyúlik le az Adriai-tengerre. Porečtől 15 km-re délkeletre található, a Lim-öböltől egészen Veštarig húzódik. A város központja korábban sziget volt, ma már egy kis félsziget két dombján emelkedik. Messziről látható Rovinj emblematikus épülete, a 30 méteres magaslatra épített Szent Eufémia-templom.

Bár a köztudatban mediterrán városként él, Rovinj hivatalosan a nedves szubtrópusi éghajlati övhöz sorolandó, mégpedig azért, mert nyáron sincs szárazság. A csapadékeloszlás többnyire egyenletes, évente 800 millimétert meghaladó mennyiség hullik a vidékre. A leghidegebb hónap, a január középhőmérséklete 5 fok körüli – ez a mi márciusunknak vagy novemberünknek felel meg. A legmelegebb hónap a 23 fokos átlaghőmérsékletű július – itt érezhető a tenger mérséklő hatása. A legtöbb csapadék ősszel hullik, nyár derekán a legkevesebb, de az aszályos időszakok ritkák.

Kép forrása: Wikipédia

Miért érdemes Rovinjba látogatni?

Szinte megszámlálhatatlan indokot találnánk, kezdve azzal, hogy közel van, és a magyar-horvát határtól néhány óra alatt autóval is elérhető. Igen népszerűek az ide induló buszos kirándulások is.

Rovinj sokkal közelebb van, mint például az igencsak felkapott Dubrovnik. A város közel fekszik a szlován határhoz, és ezzel együtt Olaszországhoz is. Utóbbi hatása a mai napig érezhető az itteniek habituásan, nem beszélve arról, hogy az olasz hivatalos nyelv a városban. Erről árulkodik, hogy Rovinjnak olasz neve is van: Rovigno.

Az óvárosban, szűk kis utcákban sétálva igazi észak-olasz hangulat lesz úrrá rajtunk. Mintha Velence kistestvérében járnánk, a csatornákat leszámítva. Igaz, Rovinj korábban ugyanúgy szigetekre épült, csak a sziget és a szárazföld között húzódó csatornát 1763-ban feltöltötték — ekkor vált a város szigetből félszigetté.

A város környéke egyébként már időszámításunk előtt 2000 évvel is lakott volt. Az Isztriának nevet kölcsönző hisztri törzs is élt itt egy darabig, amíg a rómaiak le nem igázták őket. Később keleti gót, hun, majd bizánci kézen volt a város. A 13. században jött a nagy fordulat, amikor Rovinj önként a velencei uralkodók alá hajtotta fejét, és hosszú évszázadokig formálódott észak-olasz hatásra.

A középkorban Rovinj kettős védfallal és három bástyával körülvett, forgalmas kikötőváros volt, igen élénk kereskedelemmel. Több szomszédos várossal és a tengeri kalózokkal is megvívta a maga háborúját, majd a török hódítás idején több ezer menekültet fogadott be a Balkán déli és belső vidékeiről. Majd a 17. századi pestisjárvány is hozott magával mintegy 3500 menedékkérőt. Ekkor egy kicsit összébb kellett húzniuk magukat a város lakóinak. Ekkora datálható az egymás fölé tornyosuló házak kéményrengetegének kialakulása, mert tűzhelyéhez minden család külön kéményt épített.

Rovinj mindaddig viselte az Isztria legjelentősebb halászati, hajózási és hajóépítő központja címet, amíg Ausztria Triesztet és Fiumét szabad kikötővárosi rangra nem emelte. A lakosokat szigorú sarcnak vetették alá, így a csempészet és a hatalom elleni lázadások jellemezték a várost.

A Velencei Köztársaság bukása után Rovinjban is demokratikus városvezetés alakult ki, melyet egy 18 képviselőből álló tanács alkotott. A város pedig időközben, 1805-ig osztrák, majd 1813-ig francia uralom alá került, végül ismét az osztrákok ellenőrizték, és járási székhely lett. Az osztrák uralom fejlődést hozott, 1816-ban kiépült a közvilágítás, iskola, gőzmalom létesült, a század közepén színház épült, valamint sokféle iparág képviseltette itt magát (cementgyár, dohánygyár, viaszüzem, üveggyár). Halfeldolgozó is épült, majd kórházzal és tengerbiológiai intézettel is gazdagodott a város. 1906-ban a telefonvezeték is elérte Rovinj-t.

Mint ahogy az egész Isztriai-félsziget, az I. világháború után 1943-ig Rovinj olasz uralom alá került. Majd a II. világháborús olasz kapitulációt (1943. 09.08.) német megszállás követte a város 1945-ös felszabadulásáig. A területért folyó diplomáciai harcokat követően a párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte Isztriát, ez pedig azt eredményezte, hogy az olasz anyanyelvű lakosság nagy része az anyaországba menekült. Míg a 20. század elején Rovinj lakosságának 98 százaléka olasz anyanyelvű volt, ez az arány ma már csak 10 százalék körüli. A város a jugoszláv állam széthullása után, 1991.ben Horvátország fennhatósága alá került.

Séta az óvárosban

Rovinj belvárosa igazi építészeti csemege, még a laikusok számára is. Az épületek többsége a velencei stílust idézi, kicsit az is az érzésünk, hogy az olasz nagytestvérnél járunk. Akad aztán szép számmal olyan épület is, amely az osztrák építészeti jegyeket viseli magán. Leghíresebb képviselője a Mária Terézia Resort.

A hangulatos kis utcák, szűk sikátorok igazi mediterrán hangulatot kölcsönöznek a belvárosnak. Jellegzetes látványosság itt az épületek közé kifeszített ruhaszárító kötél, ahol a helyiek szárítják ruháikat. Gyakran botolhatunk utcazenészekbe, sőt, festőkbe és képzőművészekbe is, akik az utcán készítik el és árulják portékáikat.

Városkapuk

Érdekes látványosság a város hét kapujából megmaradt három, a Szent Benedek, a Portico és a Szent Kereszt kapu. A Szent Kereszt kapun keresztül juthatunk Rovinj főterére, ahol a város jelképe, a Szent Eufémia templom áll.

Szent Eufémia temlom

A templom a város védőszentjének nevét viseli. Ez Rovinj legmagasabb és leglátványosabb épülete. Alapja egy 5. századi kora keresztény templom, erre húzták fel a 18.században a mai arculatot. A templom homlokzata velencei-barokk stílusú. Bent az oltárnál található Szent Eufémia kőkoporsója.

A főépület mellett található a harangtorony, amit 1651-től 1677-ig építettek. Alessandro Monopola olasz építész tervei alapján. Monopola nevéhez fűződik egyébként a velencei Szent Márk templom tervezete is. A hatvan méter magas torony tetején látható a Szent Eufémia szobor, ami érdekes módon nem a templom felé néz, helyette az aktuális szélirányt mutatja. A toronyba kb. 20 kuna ellenében lehet felmenni, és meg is éri kivárni a sorunkat, mert lenyűgöző látvány tárul elénk odafent.

Velencei stílusú óratorony

A forgalmas kikötőből nyíló Gradski téren áll ez a velencei építkezési jegyeket mutató műemlék. Homlokzatát egy hamisíthatatlan velencei oroszlán domborműve díszíti, földszintjén pedig jelenleg egy utazási iroda működik. Az óratorony előtt, a téren egy 1959-ben épített szökőkút, egy fiú bronzszobrával, és egy fél-napóra látható, amely reggel 8-tól délután 4-ig képes mutatni az időt. Szintén itt, a 17. századi Califfi-palotában működik a városi múzeum.

Balbi-ív

A Gradski térről az óvárosba a Balbi-íven keresztül juthatunk vissza. Ez nem más, mint egy kőburkolatú barokk kapu, melyet 1678-79-ben építettek a velenceiek. A kapu íve felett kívülről egy török, belülről egy velencei emberfej látható. A kaput száz évvel később a Balbi család két címerével díszítették. Közöttük kőtábla található, afölött pedig a velencei szárnyas oroszlán domborműve. Az oroszlán egy „VICTORIA TIBI MARCE EVANGELISTA MEVS” (dicsőség neked, Márk evangélistánk) feliratú nyitott könyvet tart.

Városi tanács épülete

Az egykori praetori palota funkcioná jelenleg tanácsházaként. Alapjait még 1308-ban fektették le, azóta többször is átesett kisebb-nagyobb felújításokon. Leghíresebb nevezetességei az 1584-ben készített freskók. Amikor a homlokzatát 1850 és 60 között megújították, velencei és rovinji családok címereit helyezték el rajta. A város címere egy vörös kereszt, amelyet fehér pajzsban helyeztek el. Mai ismereteink szerint a 14-15. században keletkezhetett.

Matteotti tér

Ismét egy olaszos hangzású név. A tér a praetori palotán túl található, közepén egy szép kúttal. Itt láthatjuk az Olasz Unió 1968-ban alapított történeti kutatóintézetét, a Centart. Nyolcvanezer kötetet is meghaladó könyvtára az Európa Tanács emberi és kisebbségi jogokkal foglalkozó bizottságának védnöksége alatt áll. Ezen a téren állt egy hétszögletes építmény, a Szent Kozma és Damján-templom, melyet 1456-ben húztak fel. Itt keresztelték a város vezetőinek gyermekeit, mindaddig, amíg 1810-ben, a francia megszállás alatt porig nem rombolták. A teret három szűk utcácska köti össze a Szent Eufémia-templommal.

Veli tér

A Mateotti tér közvetlen szomszédságában található. A név (Veli) jelentése: nagy. A teret gyönyörű, 16. századi reneszánsz paloták veszik körül. Kis utcákon keresztül lejuthatunk a tengerhez, vagy éppen fel a Szent Eufémia-templomhoz.

Bregovita utca

A Szent Eufémia-templomtól indul az óváros egyik legszebb utcája, a Bregovita utca, amely a Poljana dombig vezet, és mai formáját a 18. században nyerte el. Itt áll a Szent Tamás-templom, a középkori építészet szép példája. A templomot már a 14. században említik; 1723-ban bővítették. A templom névadója után a helyiek a városnak ezt a részét ma is San Tomának nevezik. A Bregovita utcával párhuzamos a Švalbina utca, ahol a 17. századi külső városfal egy része is megcsodálható.

Akvárium

Az óváros után térjünk be egy kis csendes szemlélődésre Rovinj 1891-ben megnyitott városi akváriumába, a Ruđer Bošković intézetbe, amely korábban a “Zoologische Station des Berliner Aquarius” nevet viselte.

A központban negyven tudós végez tengeri mikrobiológiai, toxiológiai és molekuláris biológiai kutatásokat. Könyvtára húszezer kötetet foglal magába, adatbankjában mintegy 1100 fajta adriai gerinctelent, halat és növényt, 400 fajta tengeri algát és pázsitot tartanak nyilván. Az akvárium az Obala Paliage 5. szám alatt található, 2016-ban 30 kuna volt a belépő.

Ferencesek temploma és kolostora

A De Amicis utca 36 alatt található a látványos barokk épületegyüttes. Építése 1702-ben kezdődött, amikor a kolostor kútjának kiásásához először használtak robbanóanyagot. A templomot elkészülte után 1710-ben Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték fel. A Szűzanyát Alkantarai Szent Péter és Páduai Szent Antal társaságában ábrázoló oltárkép G. Ventura alkotása a 18. század elejéről. A kolostornak nyolcezer kötetes könytára és múzeuma is van. Utóbbi helyen őrzik a két bizánci stílusú ikont, amelyeket a 16-17.században készített egy rejtélyes, ismeretlen mester. Az értékes kelyhek, szentségtartók és más relikviák mellett jelentős művészeti értéket képvisel a Szent Család ábrázolása a 16. századból, Szűz Mária a kis Jézussal kis gótikus-reneszánsz márványszobra és Szent Jeromos barokk márványszobra a 17. századból.

Szentháromság-templom

A város legjelentősebb megmaradt román kori épülete. A Trg na lokvin található, amelyet a városmagtól a Via Carerán végigmenve érünk el. A hétszög alaprajzú kis templom átmenetet képez a román és a gótikus stílus között. Leghíresebb látványossága egy épségben maradt kora román tranzéna (kőből faragott ablakrács) a Golgota ábrázolásával.

Irgalmas Szűzanya-templom

A Carducci utcában találjuk ezt az 1487-ben felszentelt templomot. 1584-ben átépítették, majd 1750-ben megújították. Oltárán a Szűzanyát gyermekével ábrázoló festmény áll. 16. századi fára festett alkotás aranyozott háttárrel, nagyméretű aranyzott keretben. Berendezéséből értékesek a késő barokk fából faragott padok és a rovinji tengerészet történetéről mesélő fogadalmi ajándékok. Ebben a templomban temették el 1762-ben Elisabetta Angelini-Califfi grófnőt a szegények nagy jótevőjét

Egyéb templomok

Aki szívesen szemlélődik középkori templomokban, Rovinj városát és környékét igazi kincsesbányának láthatja.

A fent említettek mellett érdemes ellátogatni a Vladimir Gortan utcában álló a Szent Márton-templomba, melyről azt sem tudni, pontosan mikor épült. Itt tartotta ülését 1580-ban az akkor alapított Földművesek testvérisége, oltárja pedig 1720-as keletkezésű.

Az 1650 és 1660 között épített Borromeo Szent Károly-templomot a Carera utcában találjuk. Mikor építették, még a városon kívült állt, jelenleg itt van Rovinj kereskedelmi központja.

A Szent Miklós-templomot a helyi tengerészekből alakult Szent Miklós testvériség tagjai építették 1364-ben a tenger közelében, a Brodogradilišta téren. Mivel erősen leromlott az állapota, elbontották, de 1860-ban a régi helyén újjáépítették.

A Szeplőtelen fogantatás templom román stílusú, de 15. századi eredetű gótikus boltozatú templom. Valószínűleg itt imádkoztak a földművesek a jó termésért. A temetőtől nem messze fekvő Končeta nevű helyen épült fel.

Szent Pelágiusz-templom a tengerpart közelében áll, 1400 körül építették és 1842-ben restaurálták. A II. világháború után egy ideig a Dr. M. Horvat kórház várótermeként funkcionált, de miután elhagyták romlásnak indult. 1989-ben újították fel. A kórház területén álló új Szent Pelágiusz-templomot 1908-ban építették. A kereszt alaprajzú épület kupolát és két 20 méter magas harangtornyot kapott. Oltárképe a Szűzanyát a tengerek csillagaként ábrázolja.

Bale felé utazva, Rovinjtól mintegy 5 km-re található a “Madonna di Campo” (Mezei Madonna) templom. A14. században építették, és a 18. században újították fel. A rovinjiak itt imádkoztak az esőért. A templom oltárképén Mária mennybemenetele látható.

A 11. századi Szent Kristóf-templom a várostól északra található. Oltárképein Szent Kristóf, Assisi Szent Ferenc és Szent Illés próféta voltak láthatók.

Rovinjtól 4 km-re északnyugatra a Kanfanar felé vezető kerékpárúton juthatunk el a Szent Tamás-templom romjáig. Az épületet még a 6. században húzták fel. A ma látható templom a 8. század végén, vagy a 9. század elején épült a Karoling kor építészetének jellegzetes stílusában, de a 18. századi átépítés után elveszítette eredeti formáját.

Strandok

Ha már az Adriánál vagyunk, nem létezik, hogy ne mártózzunk meg benne! A tenger vize júliusban és augusztusban a legmelegebb, ekkor eléri a 25-26 fokot, de júniusban és szeptemberben is 20 fok fölött van.

Rovinj környékén a legtöbb strand kisebb-nagyobb kövekkel borított. Ha homokos partot akarunk, akkor a Rovinjtól 5 kilométerre lévő Vestar strandot keressük.

Vestar Beach Rovinj

Ezen kívül még számos helyen fürdőzhetünk, legnépszerűbbek:

Lone Bay strand: Rovinjtól délre található a hajókikötõn túl, egy védett öbölben. Apró kavicsokkal borított és lassan mélyülő.

Golden cape – aranyfok strand: a Zlatni rat (Aranyszarv) földnyúlvány másik oldalán fekszik, sziklás részek is vannak.

Zlatna uvala strand: apró kavicsok borítják, kutyával is lehet strandolni.

Vörös szigeten: apró kavicsos strand a hotel hátuljánál, jól kiépített, tiszta.

Maskin sziget: sziklás strandok, a nudisták is hódolhatnak szenvedélyüknek.Island Maskin Naturist Beach Rovinj

Városi strand: sziklás strand az óváros félszigetének déli felén, nincs beépítve.

Borik strand: Rovinjtól északra, Borik üdülõváros felé, lassan mélyülõ apró-kavicsos parttal.

Porton: az óvárostól északra, apró kavicsos, néhol betonozott strand.

Nézzünk szét a környéken is!

Rovinj városának szűkebb környezete sincs híján a látnivalóknak. A várostól 5 km-re délkeletre egy igazi bronzkori település romjai sejlenek fel. Ez Monkodonija, amit más néven Isztria Mükénéjeként ismerhetünk. Az ovális alakú teleüpülésnek kijárata volt a tengerhez, épületeit kőtömbökből építették, kötőanyag nélkül. A település nevezetes része volt a dombon található akropolisz, a leggazdagabbak lakhelye. A település i.e. 1800-tól kb. i.e. 1200-ig létezett. Az ásatások során számos olyan tárgy került elő, amelyek a mükénéi kultúrával mutatnak rokonságot.

Rovinjtól 4 km-re keletre egy ókori vár romjait fedezhetjük fel. Ez a 107 méter magas Turnina domb. Sok nép megfordult errefelé az ókorban és a középkorban. Laktak itt rómaiak, longobárdok, frankok és bizánciak is. Később a poreči püspök kaparintotta meg, majd államosították. Mivel a vár kiváló megfigyelőpontja volt a II. világháborúban a partizánoknak, a németek lerombolták, és nem sok maradt az építményből.

Hajóval a közeli szigetekre

Rovinj környékén 19 kisebb-nagyobb sziget található, melyek turistahajókkal könnyen elérhetők. A néhány órás kirándulásoktól a több napos utakig minden megtalálható itt, akár Pulába, vagy Velencéig is eljuthatunk a város kikötőjéből.

A városhoz igen közel, a déli részével szemben fekszik a Szent Katalin-sziget (Otok Sveta Katarina). Mindössze 5 perces hajóúttal elérhető ez az igen gazdag történelemmel rendelkező földdarab. A bronzkor óta lakott, a 15. században trevisói szerzetesek kapták meg a sziget felét, és a régi ispotály helyén kolostort építettek. Utolsó képviselőjük 1779-ben halt meg. A sziget később Alvise Rismondo, majd Károly István osztrák főherceg kezére került, tőle 1910-ben gróf Korwin Milewski lengyel nemes vásárolta meg, aki fásítást végzett. 450 növényfajával a sziget a botanikusok igazi paradicsoma. Itt található a Katarina Szálloda is.

Szent András-sziget (Otočić Sveti Andrija) vagy más néven Vörös-sziget (Crveni otok) a Rovinj környéki szigetek legnagyobbika. A szomszédos Maškin-szigettel egy töltés köti össze. 15 perc hajóúttal érhető el a városból, és megcsodálhatjuk a történelem előtti idők óta lakott hely emlékeit. A 6. században bencés szerzetesek alapítottak itt kolostort és építették fel az első templomot, ami a 13. században elpusztult, majd a 15 században a ferencesek építették újjá. 1809-ben érkeztek meg a franciák, 1820-ban a szigeten cement- és mészüzemet létesítettek, a templom harangtornyát gyárkéményként használták. 1891-ben a Huetterott család vásárolta meg a szigetet a Maškin szigettel együtt. Parkosítási szenvedélyüknek köszönhető, hogy manapság 180 fajta növény található a szigeteken. A történelmi emlékek jelentős része J.G. Huetterott orvosnak köszönheti fennmaradását, aki a a nyaralót művészeti tárgyakkal rendezte be. Így látható ma is a templom bencések által épített görög kereszt alaprajzú középső része, ahol tengerészeti múzeum működik régi hajók makettjeivel. Az egykori Hueterott-kastély ma már a szigeten üzemelő Isztria-szállodához tartozik.

Szintén ősidők óta lakott a Rovinj központjától 4 km-re fekvő Szent János-sziget (otok Sveti Ivan). A fiesolei Szent Jeromos testvériség remetéi építettek itt ispotályt a középkorban, melyet 1668-ban IX. Kelemen pápa megszüntetett. Az épület lassan leromlott, de a templom a tengerészeknek és a halászoknak hála fennmaradt. A szigettől délnyugatra fekvő Sveti Ivan na Pučini szigeten világítótorony áll, mely már 150 éve segíti a tengerészeket helyezetük meghatározásában.

Fotók: Varga Zsolt, Pixabay, Instagram

A Szent Katalin-szigettől nyugatra találjuk a majdnem teljesen kopár Banjol-szigetet, amelyen egy nevezetes barlang áll, igaz, majdnem teljesen víz alatt.

Jártál már itt? Értékeld ezt az úti célt!

Csak bátran!

Átlag 5 / 5. Szavazatok: 2

Egyelőre még nem érkezett szavazat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük