Reykjavík látnivalói, az izlandi főváros csodái

Izland tökéletes választás, ha egy különleges északi utazással szeretnénk gazdagítani életünket. Az Atlanti-óceánon, az európai és az észak-amerikai kőzetlemezek határán fekvő szigetország páratlan szépségeket rejt. Elég csak a téli időszakban látható sarki fényre, a hatalmas gleccsereire, a mindig csalogató melegvizű forrásaira vagy épp a főváros, Reykjavík különcül színes házaira gondolnunk.

A megannyi látnivalóval rendelkező, és még mindig igencsak ritkán lakott Izland az utolsó ország, melyet benépesítettek több mint 1100 évvel ezelőtt. Lakóinak nagy része, a lakosság több mint 60%-a, körülbelül 120 ezer fő a fővárosban, Reykjavíkban él.

Ez a világ legészakibb fővárosa, így az egyik leghidegebb is, erre feltétlenül készüljünk fel, ha oda utazunk. És a sötétségre is. Télen ugyanis csak néhány órát van fent a nap, nyáron viszont szinte sosincs sötét a szigeten, így bármikor is látogatjuk meg Reykjavíkot, elfelejteni garantáltan nem fogjuk.

Reykjavík éghajlata – tényleg annyira hideg?

Az izlandi főváros klímája valójában jóval enyhébb, mint azt a földrajzi szélessége indokolná, hiszen az északi-sarkkör közvetlen közelében fekszik.

A jótékony Golf-(pontosabban itt már Észak-atlanti) áramlat azonban meleg vizet szállít a sziget partjaihoz, ezért a tenger közelében sokkal elviselhetőbb az éghajlat, mint a sziget belsejében.

Reykjavík délnyugatias és tengeparti fekvésének köszönhetően tehát meglehetősen pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez. Gondoljunk csak a vele nagyjából azonos szélességen, de a tengerektől igen távol fekvő oroszországi Ojmjakonra.

Izland fővárosának klímadiagramja azt mutatja, hogy – például Magyarországgal ellentétben – nincs is olyan hónap, amelyiknek fagypont alatti lenne a középhőmérséklete. Igaz, a nyár sem egy nagy durranás, nagyjából a mi áprilisunknak megfelelő júliusnak örülhetnek a helyiek.

Reykjavík éghajlata

A csapadék a tenger közelsége miatt viszonylag magas, évente több mint 800 milliméter eső vagy hó hull.

Reykjavík jelképei

A város az ország délnyugati részén, a Faxaflói-öböl partján fekszik, látképe csodálatos. Ezt meg is nézhetjük Reykjavík legismertebb szimbólumából, a 74,5 méter magas Hallgrímskirkja evangélikus templomból, melynek kilátójába lifttel lehet feljutni.

Nemcsak Reykjavík, de egész Izland legmagasabb épülete is egyúttal a Hallgrímskirkja templom, mely ráadásul egy dombon áll a város közepén, így Reykjavík minden pontjáról könnyen ki lehet szúrni. A neogótikus, gyönyörű templom előtt található Leif Eriksson (Vörös Erik fia) szobra, ő volt az a 970-ben született izlandi felfedező viking, aki elsőként érte el európaiként Észak-Amerikát, a mai Kanada területét.

Hallgrimskirkja

Egészen elképesztő épület a futurisztikus üvegpalota, a Harpa, mely konferenciateremként és koncertteremként működik, de bárokat, éttermeket és üzleteket is találunk üvegfalai mögött. A 43 méter magas, 28 000 nm területű, kortárs építészeti stílusú épület jellegzetességét adó színes üvegtáblákat Izland tája ihlette.

Reykjavík leghíresebb szobra és jelképe egy absztrakt acélhajó, a Sólfar vagy Sun Voyager is, mely közvetlenül a tengerparton található a város északi részén.

Solfar

A viking hajó csontvázát megformáló szobrot a tervezője, Jón Gunnar Árnasson az álmok hajójának vélte. Nagyon fontos reykjavíki helyszín található a Sólfartól 10 perc sétára: a tengerparti sétány előtt nyugvó Höfdi-ház az a hely, ahol 1986-ban Ronald Reagan amerikai- és Mihail Gorbacsov szovjet elnök találkoztak, hogy véget vessenek a hidegháborúnak.

Höfdi-ház, Reykjavík. Fotó: Wikipédia/Polarlys

Múzeumok Reykjavíkban

Az üvegkupolás Perlan egyszerűen káprázatos. A Perlan Múzeumban mindent megtudhatunk Izland földrajzáról és lenyűgöző természeti kincseiről, a vulkánokról, a forrásokról és a gejzírekről. Körpanorámás kilátóteraszáról kötelező szétnézni, de a múzeum mesterséges jégbarlangjának és planetáriumának megtekintése is erősen ajánlott. Utóbbiban akkor is megcsodálhatjuk az északi fényt, ha egyébként a természetben nincs alkalmunk gyönyörködni benne.

Sarki fény Reykjavíknál

A Perlan gyöngyszeme az Öskjuhlíð-hegy, ahová 176 ezer fát ültettek, és ahová egy épületből induló zipline-nal is el lehet jutni. Ha bevállalósak vagyunk, így közelítsük meg.

Perlan múzeum

A Bálna Múzeumban életnagyságú állatok másolatát lehet megtekinteni, kitömött állatok nélkül, ami mutatja, mennyire tisztelik ezeket a hatalmas ceteket az országban. Az életnagyságú alkotások rendkívül részletesek, a múzeum egy részen pedig a bálnák énekét is meghallgathatjuk.

Az Izlandi Nemzeti Múzeum és az Izlandi Nemzeti Galéria ideálisak, ha az ország kultúrájával ismerkednénk meg: az intézményekben kiállított tárgyak és művészi alkotások bevezetnek minket az ország viking korától a 20. századig tartó időszak rejtelmeibe.

Kihagyhatatlan a Nemzeti Múzeumtól nem messze található Telepes Kiállítás, a The Settlement Exhibition is, ami Reykjavík első telepeseinek életét mutatja be. A múzeum fő kiállítási darabja egy ásatási helyszín, ahol egy 930-1000 között lakott település maradványait tekinthetjük meg.

Ha további időutazásra vágyunk, a Reykjavíktól 8 km-re található Árbæjarsafn, más néven Árbaer Szabadtéri Múzeum ideális helyszín lesz. A régi farmon azt nézhetjük meg, hogyan éltek az elmúlt évszázadokban az izlandiak. Ha át is élnénk izgalmas életüket, egy bálnalesre fizessünk be Reykjavík kikötőjében: a bálnák megfigyelése a tengeren életre szóló élmény lesz.