Ópusztaszer – látnivalók a magyarság emlékhelyén

Ópusztaszerre minden magyarnak el kell jutnia legalább egyszer életében. A magyarságtudatot és nemzeti érzelmet szívükben őrzők számára különleges hangulatot nyújt a község és a hozzá tartozó emlékpark.

A település Csongrád megye Kisteleki járásában, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén, a Tiszától nyugatra található. Közúton: az 5-ös úton Kistelektől kb. 7 km.

maxresdefault (37)

Ópusztaszer első írásos említése 1200 körülről való, Scerii néven említik egy oklevélben. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták.  Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el.

A történészek szerint Ond vezér és Etele fia telepedett itt meg, és leszármazottaik, a Bán-Kalán nemzetség itt építette fel monostorát. 1318-ban Károly Róbert tartózkodási helye volt a település.

Később Sövényháza néven illették, amely a török hódoltság végéig virágzó falu volt, egy 15. századi oklevél szerint mezővárosként működött.

1803-ban gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye dohánykertészetet telepített a Mindszent-Algyői uradalomba.

Ópusztaszer látnivalói

Emlékpark és a Feszty-körkép

Az emlékparkot 1982-ben alapították, azóta szabadtéri skanzenként és néprajzi múzeumként működik.

A leghíresebb nevezetesség természetesen a Feszty Árpád által festett Magyarok bejövetele című körkép. A festmény a Rotundában tekinthető meg. 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját idézi fel.

korkep1

A kép 1892-94 között készült, Feszty Árpádot több festőtársa segítette. A tájképi részletek Mednyánszy László, a csatajelenetek pedig Vágó Pál keze nyomát őrzik.

A Rotundában más állandó kiállításokat is megtekinthetünk. Itt van például A világ körképei, amely 34 körképet mutat be a 19. századból. A Panoptikumban 22 híres magyar történelmi személy viaszfiguráját állították ki. A Promenád korhű ruhába öltöztetett viaszfigurákkal ábrázolja a 19. századi Osztrák-Magyar Monarchia kisvárosi és nagyvárosi utcáját. Az emlékpark történetét parktörténeti kiállításon mutatják be, a Rokon népek pedig a finnugor nyelvrokonainkat mutatja be fényképek segítségével.

A Szabadtéri néprajzi gyűjtemény az emlékpark egyik külső kiállítása,  19 épületegyüttessel mutatják be az ország különböző tájait. Betekintést nyerhetünk a 19. századi tanyavilág életébe, mesterségekbe, mindennapokba. Itt látható a mezőgazdasági gépek gyűjteménye és a kocsigyűjtemény is.

A Nomád park az eurázsiai sztyeppék világát mutatja be jurtákkal és téli szállásokkal. A vörösfenyő pavilonban található az Erdő és ember kiállítás, ahol a fák és emberkapcsolatába nyerhetünk betekintést.

Koronás_jurta_Ópusztaszer

A Vízügyi kiállítás az ember és víz kapcsolatát hivatott bemutatni. Láthatunk itt tutajos, fafeldolgozásos és hajóépítéssel kapcsolatos emlékeket.

A természetjárás szerelmeseinek a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet kínál gazdag látnivalót. Amit érdemes Ópusztaszer környékén felfedezni: Duna-Tiszaközi homokterületek (homokpuszták, homoki erdőtársulások). Alsó-Tiszavölgy hullámtere (holtágak, mocsarak, ártéri erdőtársulások), szikespuszták, szikes tavak: Büdösszék Halastórendszerek: Csaj-tó, Fehér-Tó.

Bolyongjunk a sövénylabirintusban! A Csillagösvény, a Közép-Európában egyedülálló tematikus sövénylabirintus 2011 májusában nyitotta meg kapuit Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékpark szomszédságában, Szegedtől 30, Budapesttől csupán 90 percnyi autóútra! Könnyen megközelíthető autóbusszal, vonattal, kerékpárral is.

dji_0001

A sövénylabirintus a 21. század mérnöki precizitásával megtervezett fagyal-ültetvény. A legendás csodaszarvast formázó sövényfalak 3,5 kilométer hosszan kanyarognak. A fűzfafonat-labirintus 1200 méter hosszúságú, embermagasságú falait a Tisza-parti füzek ágaiból fonták, és egy honfoglalás kori övcsat mintáját formázza.

A Pallavichini kastély nem központi kastélyként, hanem inkább vadászlakként, ünnepélyek, fogadások színhelyéül szolgált. A Pallavici család vásárlással jutott a birtokhoz 1803-ban. A kastélyt az 1879-es nagy árvíz idején elpusztult kastély helyett, az 1800-as évek végén építették a munkálatokat 1910-ben fejezték be.

Az épület egy alagsori, pince részből, egy földszinti és egy emeleti részből áll. Az akkoriban szokásos hintófeljáró is része a kastélynak, de ez ma nem látható, mivel a korábbi rendszerben a közút nem a kastély előtt, hanem az mögött húzódik, így ez a rejtett érték sokak számára rejtett is marad. A kastélyhoz az 1980-as években a modern 4 szintes épületet is csatoltak, amelynek bejárata már a közút irányába mutat, így sem stílusban, sem elhelyezkedésben nincs semmi közös a két épületben.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>