Ojmjakon, a Föld leghidegebb települése
Szinte felfoghatatlan, hogy ilyen szélsőséges klíma alatt is emberek élnek, dolgoznak, gyermeket nevelnek. Pedig Ojmjakon a maga 521 lakosával él és virul a mínusz 60 fokos télben is.
Ojmjakon település Oroszországban, azon belül Kelet-Szibériában, Jakutföldön fekszik, az Ingigyirka-folyó partján. A falu egy medencében, a Tomtor hegységtől 30 kilométerre északra fekszik. A sarkkör 350, a tenger 460, míg Moszkva, a főváros 5310 kilométerre van Ojmjakontól. A település 750 méter magasan fekszik, és az azt körülvevő hegyek miatt könnyen megül benne a hideg levegő.
Az északi sarkkör közelsége miatt az éjjelek és nappalok hossza igen szélsőséges. Decemberben mindössze három óráig van fent a nap, júniusban viszont 21 órások a nappalok.
Hét hónapos tél extrém hidegekkel
Noha Ojmjakon koránt sem a világ legészakibb települése, a szélsőséges kontinentalitás miatt itt mérik a legnagyobb hidegeket. Az erős kontinentális hatás az Atlanti-óceántól való rendkívüli távolság miatt alakult ki, mert ugyan a Csendes-óceán nincs messze innen, de az keletre fekszik, a szelek viszont nyugatról fújnak. Az enyhe atlanti klíma Murmanszkig érezteti hatását, ami több mint 5 ezer kilométerre van Ojmjakontól.
A tél itt hét hónapig tart, és a leghidegebb hónap, a január középhőmérséklete -46 foknál is alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy hajnalra átlagosan mínusz 50 fokig kúszik le a hőmérő higanyszála.Adatsor: Wikipedia
Itt mérték a valaha volt leghidegebbet lakott területen – 67,8 °C-ot, de 1926-ból fennmaradt egy -71,2°C-os adat is, amit extrapolációval számolták ki, így vitatható.
Mínuszos, tehát téli hónapok jönnek októbertől májusig. A május és a szeptember hidegebb, mint a mi márciusunk, a nyár azonban viszonylag meleg. Mértek már itt 35 fokot is, ami több mint 100 fokos hőingadozást is jelent egy éven belül, ha egy kemény tél követi vagy előzi meg. Ez a néhány langyos hónap elegendő ahhoz, hogy a fenyőerdők (tajga) és élőviláguk fennmaradhasson ezen a vidéken.
Az itt élő jakutok többsége állattenyésztéssel, vadászattal és halászattal foglalkozik, de egyre jelentősebb az idegenforgalom is.
Aki eljut ide, a polgármestertől kérhet igazolást, hogy járt a világ leghidegebb lakott településén.
Az ojmjakoni extrém körülmények szokatlan dolgokra kényszerítik a lakosságot:
- Az autók motorját folyamatosan járatni kell, különben a brutális hidegben tönkremenne a motor.
- Az állandóan fagyott talaj miatt a csatornázás nem megoldott, így a fürdőhelyiség a házon kívül van.
- A diákok mindaddig kötelesek iskolába járni, amíg a hőmérséklet nem esik -52 fok alá.
- A tejet fagyott állapotban árulják, és vésővel vágják megfelelő méretre odahaza.
- A település létrejöttét az alatta futó melegvízforrások tették lehetővé. Ojmjakon jelentése: „A víz sohasem fagy meg.”
- Az Ojmjakon felé vezető Kolyma autópályát a „csontok útjának” szokás hívni, mert Sztálin elítéltekkel és politikai foglyokkal építtette azt. Több ezren lelték itt halálukat az embertelen körülmények miatt, és nyugszanak azóta is az út alatt.
- Zöldséget és gyümölcsöt szinte alig fogyasztanak a helyiek, mert ezen a klímán hamar tönkremengy az áru.
- Az állatok is alkalmazkodtak a hideghez. A lovaknak rövidebb a lábuk, a kutyák közül pedig csak a dúsabb szőrzetűek bírják a nehéz körülményeket.
Fotók: Instagram
miből élnek
„Az itt élő jakutok többsége állattenyésztéssel, vadászattal és halászattal foglalkozik, de egyre jelentősebb az idegenforgalom is.”