Nauru – tragikus sors után újjáépülés?
Nauru a Csendes-óceán nyugati medencéjében, Ausztráliától északkeletre található. Ez a kis szigetország Óceánia legkisebb területű önálló országa: területe mindössze 21,3 négyzetkilométer. Legmagasabb pontja 65 méter, a sziget talaja korallmészkövön képződött.
Trópusi paradicsomból kietlen pusztaság
Az 1960-as évek végéig Nauru növényzettel sűrűn benőtt, tipikus egyenlítői éghajlatú sziget volt. Fontos pihenőhelye a vándormadaraknak (pl. a fregattmadaraknak), ennek pedig természetes következménye a guanó képződés. A madárürülékből hosszú évezredek alatt több méter vastagságú réteg keletkezett, és nagy tisztaságú foszfátként igen értékes exportcikk lett. A kivitel fő célországai Ausztrália, Nagy-Britannia, Új-Zéland és Japán voltak.
Foszfátkitermelés Naurun
A legenda szerint az egész úgy kezdődött, hogy az új-zélandi Arthur Ellis 1899-ben egy sidney-i irodában megbotlott egy ajtóütközőn, ami Naururól származott. Az őslakosok szerencséje – és a környezetük pechje -, hogy ez az Ellis egy londoni bányatársaságnál dolgozott. Mivel végzettsége vegyész volt, kíváncsisága pedig határtalan, megvizsgálta ezt a különös „fadarabot”. Az analízis pedig megerősítette gyanúját: különösen nagy tisztaságú foszfátot talált.
Az óriási foszfátvagyon hamarosan a világ leggazdagabb országává tette Naurut. Bár csak tonnánként fél cent volt a jutalék, így is bőven jutott mindenkinek a közjavakból. A foszfát az egyik legjobb talajjavító anyag, a felvevőpiaca gyakorlatilag kimeríthetetlen. Nem úgy, mint a kis ország természeti kincsei. A guanókészletek lassan kimerültek, és 2007-ben eljött a pillanat, amitől minden naurui rettegett: befejeződött a foszfátkitermelés.
A gazdaság összeomlott, a környezet pedig valószínűleg maradandó, vagy legalábbis nehezen helyrehozható károkat szenvedett.
Megváltozott az éghajlat
A bányászat évtizedei alatt a központi magaslatot teljesen lepusztították. Ezt a belső terület eredetileg sűrű esőerdő borította, ami biztosította a csapadék-utánpótlást.
Nauru
A növényzet elpusztítása után a szelek hatására felmelegedő levegő egy csepp nedvességet sem tartalmaz, így a sziget éghajlata a korábbinál jóval szárazabbá vált, és az esők előfordulása kiszámíthatatlan lett. Egymást követték az aszályos évek, és növényzet egyre csak ritkult, míg végül csak a keskeny parti sávra korlátozódott.
A tervek szerint 20 éven belül újratelepítik a belső erdőségeket, és Nauru ismét a régi lesz. Meglátjuk, sikerül-e.
A kapzsiság megbosszulta magát
A sziget lakossága 10 ezer fő fölé duzzadt, ezért is kellett sürgősen új bevételi forrás után nézni. A 90-es évek végén Nauru, mint offshore paradicsom került be a köztudatba. Ez elég vonzó volt az alvilág számára is, így elérték, hogy 1999-től az Egyesült Államok már nem fogad el naurui tranzakciót.
2001. szeptember 11. után a CIA ajánlott üzletet a kis ország vezetőinek. Diplomáciai kapcsolatot kellett volna kiépíteni Kínával és Észak-Koreával, melyen keresztül tudósokat menekítettek volna az USA-ba, és lehallgatásokban is részt kellett volna venniük. Ez az ügylet sem lett sikeres, és a CIA kihátrálása után Nauru perrel fenyegetőzött. Per nem lett végül, mert sikerült megegyeznie a két félnek.
Manapság az ország főbb bevételi forrásai a hajózás, légi közlekedés és a kikötői vámok. Jelentős összeget hoz a konyhára az Ausztráliával kötött egyezmény, mely alapján Nauru befogadja a kengurus országba érkező illegális bevándorlókat. Más kérdés, hogy a „szállás” inkább hasonlít koncentrációs-, mint menekülttáborhoz.
Nauru adatbank
Terület: 21,3 km²
Lakosság: 10 ezer fő
Népsűrűség: 620 fő/km²
Hivatalos nyelv: angol, naurui
Főváros: Yaren (korábban Makwa)
Évi középhőmérséklet: 27-28 fok
Évi csapadék: 2000 mm.
Az 5 legfontosabb látnivaló Jordániában
Így változott a legnépszerűbb női név 1960 óta – térkép
Földrajzi rekordok
Fidzsi-szigetek: az utolsó emberevők hazája