Nagy-korallzátony: a természet egyedülálló csodája Ausztrália partjainál
A Nagy-korallzátony olyan egyedülálló természetes élőhely, amelynek megőrzése nagy feladat elé állítja a közeljövőben (és már most is) az emberiséget.
A világ egyik legnagyobb élő csodája ez. A Nagy-korallzátony a Csendes-óceánban található Ausztrália északkeleti partjai mentén, a szárazföldtől 15-150 kilométerre.
Nagy-korallzátony
Több mint 3000 kilométer hosszan húzódik, szinte párhuzamosan a queenslandi partokkal, összesen 348 000 négyzetkilométernyi területeten. A zátony néhol 65 kilométeres szélességet is elér, látványa pedig lenyűgöző: színpompás, rikító koralltelepek gyarapodnak itt, és adnak otthont a nem kevésbé színes tengeri élőlények, halak milliói számára.
A zátony kiterjedése akkora, hogy még a világűrből is látszik. Mintegy 400 korallfaj él itt, és az általuk teremtett életközösség lenyűgöző látványt nyújt a búvárok számára. A Nagy-korallzátony területén szép számmal fedezhetünk fel puhatestűeket (4000 fajt, például 120 évesnél is idősebb óriáskagylókat), rájákat, delfineket és több mint 1500 trópusi halfajt. Kétszáznál is több madárfaj szeli a levegőt errefelé, és a sós víz dacára 20 hüllőfaj (köztük tengeri teknősök) is otthonra lelt itt.
A Nagy-korallzátony kialakulása
A koralltelepek helyén korábban tengerparti síkság – szárazföld – terült el. A változás akkor történt, amikor a felmelegedés hatására megolvadtak a hegyvidéki gleccserek, és emelkedni kezdett az óceánok vízszintje. Szép lassan tenger nyomult be a síkságra, és a sekély, meleg víz kiváló életteret biztosított a lassan, de biztosan gyarapodó korrallok számára.
Először 1769-ben Cook kapitány, a híres kalóz adott hírt a zátony létezéséről. Igaz, ő nem a természeti csodát fedezte fel a képződményben, hanem inkább a hajósokat akarta figyelmeztetni, hogy messze kerüljék ezt a helyet a rengeteg hajógyilkos rész miatt.
A Nagy-korallzátony területén 2500, különböző méretű és alakú zátony és több mint 900 sziget található, a kis homokos barlangoktól és a nagyobb növényzettel borított szikláktól a nagy, zord kontinentális szigetekig, amelyek több mint 1100 méteres tengerszint feletti magasságba is emelkedhetnek.
Állat- és növényvilág
A Nagy-korallzátony területén található szirteket főként a kőkorallok és a szarukorallok sziszifuszi munkájának köszönhetjük. Évmilliók alatt annyi mészváz halmozódott itt fel, hogy szilárd alapot biztosított kisebb-nagyobb szigetek számára is. Ugyancsak élnek errefelé különlegesebb formájú telepesek is, mint például a gombakorall és az agykorall. A koralltelepeken valóságos terített asztal fogadja a tengeri uborkákat és a tengeri sünöket.
Ha már puhatestűek, előfordul itt a 200 kilósra is megnövő óriáskagyló, amely olyan szorosan tudja összezárni a héját, hogy abból nemigen szabadul ki ember fia. A rettegett, mérgező fogakkal rendelkező kúpcsiga sem ritka errefelé, míg szelídebb fajok a fehér kauricsiga és a tigriscsiga. A lagúnák aljzatán keresi táplálékát az akár félkilósra is megnövő languszta és a medverák.
Citrom pillangóhal
A zátony leghíresebb és leglátványosabb élőlényei természetesen a színpompás halak. Mintegy 1500 halfajt tartanak itt számon, egyik leggyakoribb faj a bohóchal, melynek életéhez elengedhetetlen a tengeri rózsa, amellyen szimbiózisban él (a rózsa védelmet nyújt neki, cserébe kap az úszócsapkodásokkal friss vizet, és jut neki a hal táplálékából is). Sajnos a Némó nyomában című rajzfilm óta nagyon sok gyerek kezdte el bármiféle előzetes ismeret nélkül nyúzni a szüleit, hogy neki „Némó hal” kell. Meg is csappantak a tengerek bohóchal-állományai a túlhalászás miatt.
Semmilyen más fajjal össze nem téveszthetőek a pompás papagájhalak, az üregekben élő, ostorként kicsapódó murénák, a sziklás környezetükbe tökéletesen beleolvadó, erős méregmirigyes tüskékkel rendelkező kőhalak, valamint a halrajokat rendre meghajtó vörös sügerek. A felszínhez közel csoportosan vadásznak prédájukra az egyméteresre is megnövő bonitók.
Nem lenne igazi tenger a zátonyt körülvevő tenger, ha nem élnek itt cápák. A tengeri ragadozók sajnos néha búvárokat, fürdőzőket is megtámadnak, mert gyakorta nézik őket prédának – legtöbbször fókának. Leggyakoribb cápafajok itt a szirti cápa és a dajkacápa. A legnagyobb faj viszont teljesen ártalmatlan. A 8-10 méteresre is megnövő óriáscápa ugyanis planktonokkal táplálkozik.
A cápák rokona a szintés porcos halak közé tartozó kékpettyes tüskésrája, továbbá úszkál még a Nagy-korallzátony körül kis sünhal és megannyi érdekes halfaj.
Látnivalók, programok a Nagy-korallzátonynál
Great Barrier Reef Marine Park
A korallzátony területén található ez a tengeri rezervátum, ahol a hihetetlen fajgazdagságú élővilágot testközelből csodálhatjuk meg. Az 1975-ben létrehozott természetvédelmi területen 2900 korallzátony, 600 sziget, 300 korallüreg és számos tengerifűmező, valamint mangrove-szigetek sokasága található.
Különlegessége, hogy nincs teljesen elzárva az emberi tevékenységek elől, ugyanis a kijelölt zónákban a Torres-szoros szigetlakói számára engedélyezett a halászat. A bennszülöttek ősi szokásaik megőrzése mellett segítik az ausztrál kormányt az elővilág védelmében.
Tőkehal a Nagy-korallzátonynál
Pünkösd (Whitsunday)-szigetek
A zátony területén turisztikai szempontból legjelentősebb a Pünkösd-szigetek 74 földdarabkából álló csoportja Queensland területén, Ausztrália keleti partjainál. A szigetek értéke az utóbbi évtizedekben nőtt meg, hiszen egyre többen fedezik fel az itt található (még) szinte érintetlen élővilágot és a páratlan látványosságokat.
Pünkösd (Whitsunday)-szigetek
Évente félmillió turista érkezik ide búvárkodni, vagy vízi járművekkel bejárni a csodálatos szépségeket rejtő vidéket. A Whitsunday-szigetek azúrkék tengervize és homokos strandjai vonzzák a pihenni vágyókat is.
Whitehaven Beach
A Fehér mennyország partja, a Pünkösd-szigeten, vagyis az azonos nevű szigetcsoport legnagyobbikán. Ausztrália egyik legnépszerűbb homokos strandja ez, köszönhetően vakítóan fehér talajának, mely látványos kontrasztot képez az élénkkék tengerrel.
Whitehaven Beach
A szigeten sétaútvonalak vezetnek keresztül-kasul, a leglátványosabb a strandtól a Hill Inlet kilátóig tartó. Az útvonal végpontjától lenyűgöző kilátás nyílik a fehér homokra, a türkizkék vízre és a buja növényzettel fedett dombokra.
Búvárkodás
Fentebb tárgyaltuk, hogy miféle csodákat láthat az, aki belecsöppen a Nagy-korallzátony körüli vízi világba. A korallok és halrajok változatosságát fokozza, ha a kontinentális talapzatot elhagyva követjük a 90 méteres mederesést – itt olyan, mintha egy víz alatti dzsungel felett repülnénk.
Népszerű program a North Horn-nál a cápaetetés, tőkehalrajok megfigyelése a Lizard-sziget mellett lévő Cod Hole-nál, vagy a drift-merülés az Osprey Reef-nél. A Cairnsből könnyen megközelíthető Agincourt Ribbon Reefs szintén népszerű búvárhely, csakúgy, mint a Flynn Reef korallkertjei. Ha szerencsénk van, a Lighthouse Bommie-nál vándorló bálnákat is megfigyelhetünk.
A Nagy-korallzátonynál roncsbúvárkodhatunk is, Townsville-ből vagy a Magnetic Island-ről indulva fedezhetjük fel az SS Yongala nevű gőzhajót, amely 1911-ben egy vihar miatt süllyedt el itt, és 121 ember halt meg a katasztrófa következtében.
A búvárok által legnagyobbra tartott merülési pont a Heron-sziget. Érdemes itt kezdeni a vízi világ megismerését.
Hajókirándulás
A zátony felfedezésének kényelmes módja, amely bőven hagy időt a szemlélődésre. Fél- és egésznapos túrákra indulhatunk jól felszerelet kishajókkal vagy katamaránokkal. Akár üvegfenekű hajókkal is mehetünk, és speciális tengerjáró ruhában (seawalker helmet) kiruccanhatunk is a látványosabb pontokon egy-egy merülésre.
Népszerű választás a Port Douglasból induló Low Isles-re vezető vitorlás körút, amely során fehér homokos strandon búvárkodhatunk tengerbiológus vezetésével, és zöld tengeri teknősöket is megfigyelhetünk. Az út tartalmaz üvegfenekű csónakos korallnézést, és vezetett tengerparti sétát is.
Ha inkább nyugalomra és meghittségre vágyunk felfedezőutunkon, ki is bérelhetünk egy vitorlást. Az idilli kikötőhelyek közé tartozik a káprázatos Whitehaven Beach és a Butterfly Bay.
Zátonynézés repülővel
Felülről szép csak igazán a Nagy-korallzátony. Helikopterről vagy hidroplánról madártávlatból is megcsodálhatjuk a színpompát. Mindehhez vízi sport-lehetőség és ellátás is jár természetesen. A Nagy-korallzátony egyik legérdekesebb természeti képződménye a Szívzátony. Mint ahogy a neve is mutatja, ez egy szív alakú zátony, a levegőből nézve egészen lenyűgöző élményt nyújt.
Kirándulás a Fitzroy vagy a Green Islandre (Zöld-sziget)
Cairnsből egynapos kirándulásokat tehetünk e két gyönyörű trópusi szigetre. Az utazás nagysebességű katamaránon történik, és két igen eltérő jellegű sziget közül választhatunk.
A Zöld-sziget az egyik leglátogatottabb pontja a zátonynak, igen zsúfolt, de nem is csoda, hiszen páratlan természeti csodákban gyönyörködhetünk az ide vezető úton az üvegfenekű hajókból, no meg a Marineland Crocodile Parkban tett látogatás is megér egy misét. Itt élnek ugyanis a világ legnagyobb fogságban tartott krokodiljai.
A Fitzroy-sziget inkább a nyugalmasabb kikapcsolódást kedvelőknek ajánlott, turistáit elsősorban az előnyösebb sznorkelezési lehetőségekkel, festői túraútvonalakkal, valamint gyönyörű fehér homokos és zúzott korallos strandokkal vonzza.
Mágneses-sziget
A Mágneses-sziget (Magnetic Island) a Nagy-korallzátony egyik legkönnyebben megközelíthető szigete, Townsville- től mindössze 16 km-re található.
A 49 négyzetkilométer területő szigetet 1770-ben James Cook kapitány fedzete fel, aki mágnesesnek nevezte el, mert tévesen úgy vélte, hogy a sziget dombjain lévő vaslerakódások befolyásolták hajója iránytűjét.
A sziget fele nemzeti park, itt legfontosabb a tengeri teknősök védelme. Lehetőség nyílik horgászatra is, az itteni vizekből néha egy-egy kapitális marlint vagy tonhalat is sikerül zsákmányolnia az ügyesebb pecásoknak.
Gyík-sziget
A Lizard Island (Gyík-sziget) Cairnstől 250 km-re északkeletre található, és mint neve is mutatja, szárazföldi állatfajokban sem szegény ez a terület. Számottevű a sziget hüllőpopulációja, rengeteg madárfaj is otthonra talált itt, no meg a nászutasok számára is kialakítottak a sziget északnyugati oldalán egy exkluzív, 40 villából álló szerelmi fészket.
Orpheus-sziget
A Townsville-től körülbelül 110 kilométerre északra fekvő Orpheus-sziget a béke szigeteként ismert a nemzeti parkban. A nyugodt öblök és a környező zátonyok lenyűgöző látványt nyújtanak a természet szerelmeseinek.
A sziget körülbelül 12 kilométer hosszú, és 1-2,5 kilométer széles, utak vagy hivatalos túraútvonalak nélkül. Megközelítésének egyetlen módja charter vagy privát hajó, ami elősegíti, hogy nincs akkora tumultus, mint egyes felkapottabb korallzátonyi szigeteken.
Ha éjszakára is maradnánk, kempingezhetünk a Yanks Jetty-n, a South Beach-en és a Pioneer-öbölben. A szigeten van egy Orpheus Island Lodge nevű exkluzív menedékhely is, amely egyszerre legfeljebb 28 vendéget tud fogadni. Az üdülőhely népszerű programjai közé tartozik a piknik a félreeső strandokon, a horgászat, a sznorkelezés, a merülések, de gyógyfürdőzhetünk is itt.
Egynapos kirándulások a Lady Musgrave-, Lady Elliot-, vagya Hinchinbrook-szigetre
A Nagy-korallzátony legdélebbi szigetecskéi is bőven a kihagyhatatlanok közé tartoznak. Mivel a szigetek a nemzeti parkhoz tartoznak, elsősorban élőviláguk nyújtja legfőbb vonzerejüket. Kristálytiszta tengervízben figyelhetünk meg óriásrájákat, tengeri teknősöket és bálnákat.
A Hinchinbrook-szigeten buja esőerdővel borított hegyeket találunk, a Hinchinbrook-csatorna magroveerdeiben pedig különleges élőlényeket figyelhetünk meg. Ausztrália legnagyobb szigeti nemzeti parkja ez, egészen változatos domborzattal és szinte érinthetetlen élőhelyekkel. A szigetet magánhajóval vagy kereskedelmi kompokkal érhetjük el Cardwellből.
Óriásrája
Körülbelül 80 kilométerre Bundabergtől található a Lady Elliot-sziget, ahol kiváló búvárkodási és sznorkelezési lehetőségek vannak. A teknősök, óriásráják, delfinek, cápák és bálnák szerencsére még nagy számban fordulnak elő ezeken a vizeken, és a sziget egy népszerű öko-üdülőhellyel is várja vendégeit. A szigetet élménydús hajóúttal érhető el Bundabergből, Hervey Bay-ből, Brisbane-ből vagy Gold Coastból.
A Lady Musgrave-sziget az érintetlenebb természet kedvelői számára lehet jó választás. Népszerű a kempingezők körében is, köszönhetően a sziget gyönyörű lagúnájának, védett kikötőjének és a rendszeres kompjáratoknak. A zöld- és kérgesteknősök, ráják és tengeri madarak jelentős számban fordulnak a szigeten és a környező vizekben.
Nagy-korallzátony – Lady Musgrave-sziget
A Nagy-korallzátony természetvédelmi helyzete
A Nagy-korallzátonyt virágzó ökoszisztémájával együtt 1981-ben a Világörökség részévé nyilvánították. A Világörökség egyetlen más tagja sem bír ilyen mértékű biológiai sokféleséggel. A fajok sokszínűsége és egyedgazdagsága a Föld legösszetettebb ökoszisztémáját alkotja itt. Különösen sok itt az endemikus (máshol nem élő) faj, így még inkább sebezhetőnek számít ez az életközösség.
A Nagy-korallzátonyt leginkább fenyegető veszély a globális felmelegedés, és ennek következtében a tengervíz felmelegedése. A korallok – az életközösség alapkövei – szűk tűréső élőlények, így könnyen megérthető, hogy a megszokott viszonyokhoz képest apróbb eltéréseket sem képesek elviselni. Világszerte megfigyelhető a koralltelepek pusztulása, illetve ezeknek a hidegebb vizek felé vándorlása.
2019-ben az ausztrál nemzeti parkot kezelő hatóság, a Great Barrier Reef Marine Park Authority a legalacsonyabb szintre, rosszról nagyon rosszra rontotta a Nagy-korallzátony kilátásait. A hatóság ötévente méri fel a korallzátony állapotát. A jelentés szerint az előző, 2014-es vizsgálathoz képest romlott a zátony állapota, de a klímaváltozás elleni érdemi globális fellépés lassíthatná a pusztulás tempóját, növelné az ökológiai gyógyulás esélyét.
Vannak még viszonylag jó állapotban lévő részek, de összességében romlik a helyzet. Nem tesz jót az ökoszisztémának a partvidék beépítése és urbanizálódása, az illegális halászat és a szennyvíz tengerbe engedése sem.
2021-ben viszonylag jó hírek érkeztek a korralzátony felől, talán mégis van remény, hogy nem veszítjük el végleg ezt a csodálatos ököszisztémát.