Mediterrán ciklon: így hat Magyarország időjárására és a szervezetünkre
A klímaváltozás hatására előtérbe helyeződik a mediterrán ciklonok Magyarország éghajlatára és pillanatnyi időjárására gyakorolt hatása. Mire számíthatunk, ha egy ilyen képződmény közelít felénk?
Hazánk időjárására a nagyfokú változékonyság mellett a földrajzi szélességéhez képest pozitív anomália is jellemző. Tehát – hasonlóan Európa nyugati és középső részéhez – jelentősen hűvösebb éghajlatunk lenne, ha nem hatna ránk a Golf- (Európa partjainál már Észak-atlanti) áramlat melegítő hatása.
Az éghajlatváltozás alapja a felmelegedés hatására megállíthatatlanul csökkenő északi-sarki jég tömege, amely hűti és édesíti az Atlanti-óceán északi vizeit. Ez nagyon leegyszerűsítve végső soron a Golf-áramlat gyengülését eredményezi, ennek pedig közvetlen hatása lesz a nyugati szelek gyengülése is. Ekkor még inkább felértékelődhet a mediterrán ciklonok szerepe.
Megváltozott hazánk csapadékjárása
Az utóbbi években rendre tapasztaljuk, hogy a nyári csapadék mennyisége alatta marad a sokévi átlagnak, és egyre gyakoribbak a pusztító aszályok. Bezzeg ősszel és télen napokig esik (a havazás a melegedés miatt egyre ritkább), és ilyenkor kvázi bepótolja időjárásunk a nyári mulasztást. Persze ilyenkor sem árt a földeknek és vizes élőhelyeknek, ha érkezik némi utánpótlás, de legfontosabb mégis a tenyészidőszakban lehullott csapadék lenne.
Az őszi és téli csapadék jelentős mértékben mediterrán ciklonokkal érkezik. De mik is ezek a bőséges esőzéseket, sokszor extrém hóhelyzetet eredményező képződmények?
A mediterrán ciklonok születése és jellemzői
Mediterrán ciklonok legtöbbször a Genovai-öböl környékén, az olasz partoknál alakulnak ki a téli félévben, elsősorban október és március között. Ciklogenezis emellett előfordulhat a Ligur-tengeren, a Pó-völgyében, és az Adriai-tenger északi medencéjében is, de a lényeg, hogy mindig az Alpoktól délre alakulnak ki. Előfordulnak az év más szakában is, a 2010-es, rendkívül csapadékos évben például nyáron is rendre elérték ilyenek hazánkat, de nem ez az általános.
A mediterrán ciklonok orografikus eredetűek, a hullámkeltõ tényezõ esetükben az Alpok hegyvonulata, amely az itt átkelõ hideg levegõ ciklonális perdületét elõidézi. A kialakuló ciklonok energiáját és fennmaradását viszont a Földközi-tenger hõutánpótlása adja.
A trópusi ciklonokkal ellentétben ha egy mediterrán ciklon eléri a szárazföldet, nem veszítik el energiájukat, sõt a szárazföld hõjét is energiautánpótlásra használja.
Azért gyakoribbak ősszel, mert ilyenkor jelentõs hõtöbblettel bír a kontinens Más évszakban is elõfordulhatnak, a többnapos viharos széllel és jelentõs mennyiségû csapadékkal kísért idõjárási helyzeteknek is részbeni elõidézõi lehetnek.
A mediterrán ciklonok középpontjában a légnyomás akár 990-995 hPa értékre is csökkenhet, és mivel kisebb kiterjedésűek, mint a mérsékelt övi ciklonok, a légnyomáskülönbség is szûk területre terjed ki. Ez pedig akár 80km/h feletti szélerősséget is eredményezhet. A mediterrán ciklonok kialakulását, változását nagyon nehéz előrejelezni, ugyanis a szárazföld felett is erõsödhetnek.
Medikán – ha extrém erőssé válik a mediterrán ciklon
Néha egy mediterrán ciklon annyira felerősödhet, hogy úgynevezett min hurrikán, medikán alakul ki belőle. Az „Adria hurrikánja” természetesen nem bír olyan pusztító erővel, mint az Atlanti-óceán hurrikánjai, vagy a Csendes-óceán térségét időről időre letaroló tájfunok, de azért nem árt vigyázni velük.
Előfordulhat bennük 100 km/órás sebességet meghaladó szélvihar, és néhány óra alatt több 100 milliméter csapadékot is hozhatnak. Nagyon ritkán alakulhat ki 160-200 km/órás széllökés, amely már az 1-es kategóriájú hurrikánnak felel meg.
Az esőzések következtében létrejöhetnek földcsuszamlások, villámárvizek, amelyek nem ritkán emberéletet is követelnek. És akkor még nem beszéltünk a „szimpla” viharok alkalmával is veszélyforrást jelentő villámcsapásokról, jégesőről és egyéb pusztító időjárási jelenségekről.
A medikánok viszonylag rövid élettartamúak, néhány nap alatt többnyire kitombolják magukat. Mindig a tenger fölött a legerősebbek, és – a hurrikánokhoz hasonlóan – ahogy haladnak a szárazföld belseje felé, úgy veszítenek fokozatosan az erejükből.
A medikánokról bővebben is olvashat.
A mediterrán ciklonok hatása az emberi szervezetre
Mint minden időjárási front, a Földközi-tenger felől érkezők is meggyötörhetik az arra érzékenyeket. Az erős hőmérsékletváltozás és a nedves idő kedvez a náthás eredetű betegségeknek, de a frontérzékenyek tapasztalhatnak görcsös és gyulladásos tüneteket, vérnyomás-ingadozást, továbbá keringési problémák is felléphetnek náluk. A fényszegény időben számos mentális panasz jelentkezhet, többen levertek, fáradékonyak, de akár a depresszió tünetei is megjelenhetnek.