Magas Tátra: a legérdekesebb látnivalók

A Magas-Tátra (szlovákul Vysoké Tatry, lengyelül Tatry Wysoki) a világ legkisebb alapterületű magashegysége. Vonulata a Kárpátokhoz tartozok, és ezen belül a legmagasabb csúcsokat találjuk itt. A Kárpátok csak a Magas-Tátrában emelkedik 2600 méter fölé.

magas-tátra

mestovysoketatry.wordpress.com

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hegység nagyobbik része (550 km²) Szlovákia területén található, de részben átnyúlik Lengyelországba is (236 km²), ahol már Lengyel-Tátra néven ismeretes.

A Magas-Tátra keleti része a Magas-Tátra és Bélai-havasok tömegéből tevődik össze, keleten pedig az alacsonyabb Liptói-havasokat találjuk.

Mintegy 30 hegycsúcsa emelkedik 2500 méter fölé. Közülük legmagasabb a 2655 méter magas Gerlachfalvi-csúcs, legismertebb viszont a sorban csak negyedik, de impozáns alakjáról híres Lomnici-csúcs (2634 m), melyet sokáig a Magas-Tátra legmagasabb pontjának véltek.

A hegység területéhez képest a magassága jelentős, ezért is nyújt oly megkapó látványt, ahogy gránittömbje hirtelen emelkedik ki a dombsági jellegű tájból.

Kirándulási célpontok

A Magas-Tátra Magyarországról gépkocsival és tömegközlekedési eszközökkel egyszerűen elérhető. A bevállalósabbak kerékpártúrát is szervezhetnek a hegység lábáig.

Nyáron hosszú túrákat tehetünk, és tanulmányozhatjuk a szubalpin állat- és növényvilágot, télen pedig a síelők és snowboardosok vehetik birtokukba a területet.

Lomnici-csúcs

Lomnici-csúcs

panoramio.com

 

Ahogy fentebb említettük, ez a hegycsúcs a Magas-Tátra leglátványosabb orma. Szinte függőleges falként emelkedik 2634 méteres magasságba. A Lomnici-csúcs a turisták körében igen népszerű látványosság, köszönhetően annak is, hogy 1940 óta drótkötélpályával is felmehetünk a tetejére. Megmászni ugyanis nem egyszerű a csúcsot. Korábban úgy vélték, nem is lehetséges ez, mígnem 1793-ban a skót Robert Townson sikeresen feljutott a tetőre.

A Lomnici-csúcsról tiszta időben pazar kilátás tárul elénk. Több száz kilométerre is elláthatunk, és messziről szemlélhetjük a délre fekvő Bükk-hegységet (150 km), a Mátrát,  a Zempléni-hegységet, nyugat felé fordulva az Óriás-hegységből kiemelkedő Snezkát (1603 m), azaz Csehország legmagasabb pontját, északra lengyelországi Lysa Góra tűnhet fel, kelet felé pedig a Keleti-Kárpátok és Ukrajna legmagasabb pontját, a 300 kilométerre lévő, 2063 méter magas Hoverlát pillanthatjuk meg.

Tengerszem-csúcs

rysy

wtatry.com

 

Szlovákul és lengyelül egyaránt Rysy a neve ennek a három oromból álló csúcsnak. A legmagasabb, 2503 méteres szlovák, a középső, 2499 méter magas lengyel területen helyezkedik el. A harmadik, 2473 méteres csúcs Szlovákiához tartozik.

Magyar neve a csúcs első megmászójától, Blasy Edétől származik, aki 1853 augusztusában jutott fel a hegyre, és fenséges panorámában gyönyörködhetett, miután lepillantott a Tengerszemre.

Derült időben ellátni innen akár a Kékesig is, és természetesen megpillanthatjuk a Magas-Tátra összes jelentősebb csúcsát.

Érdemes nyáron végigjárni a csúcsra vezető két jelentős túraútvonalat.

Az egyik a Hunfalvy-hágóból vezet fel, végig piros jelzés mellett. Szerpentineken kanyargunk, majd egy meredek emelkedő vezet utunk végén a csúcsig.

A másik túraútvonal a Halas-tótól a Tengerszem katlanán át visz minket a hegy tetejére. Elhaladunk a Fekete-tó mellett, ami egy jégkorszaki maradvány, úgynevezett gleccsertó. Ezt a 76 méter mély tavat jelenleg a Tengerszem-csúcs olvadékvizei táplálják.

Csorba-tó

csorba-tó

panoramio.com

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legnépszerűbb magas-tátrai tengerszem. A Csorba-tó a Magas-Tátra déli részén, a Furkota és a Malompataki völgy torkolata között helyezkedik el 1346 méteres magasságban. Legnagyobb mélysége 20 méter, vize pedig kristálytiszta. Ennek oka, hogy a tavat nem táplálja vízfolyás, így medre gyakorlatilag hordalékmentes.

A tó a mellette fekvő Csorbató településről kapta a nevét, amely gyógyturizmusáról híres.

A Csorba-tó környékén minden igényt kielégítő, modern sípályákon hódolhatnak szenvedélyüknek a téli sportok kedvelői.

Ótátrafüred

stary-smokovec

stary-smokovec

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Tar-pataki vízesések mellet fekvő Ótátrafüred a hegység legrégebbi üdülőtelepülése. Népszerűségében nagy szerepet játszik a 19. században felfedezett gyógyvízkincse, no meg persze a táj gyönyörűsége is. Vízesések láncolata szabdalja a hegylábat, melyek közül legnagyobb a 20 méteres vízoszloppal büszkélkedő  Óriás-vízesés.

Az Ótátrafüredi fenyőerdőt kegyetlenül megtépázta a 2004-es vihar, de a helyiek ügy döntöttek, nem telepítik újra a fenyvest, mert a szél által kicsavart, telepített fafajok helyett a hegyoldalban kedvezőbb életfeltételekre lelő őshonos fák visszatelepülését szeretnék.

Kriván

kriván

wtatry.com

A Nyugati-Tátra látványos, ferde szarvú csúcsa. A Kriván 2494 méteres magasságával feltűnő jelenség. Kelet felé egy gerincen keresztül kapcsolódik a Magas-Tátra fő vonulatához.

A Kriván közkedvelt kilátóhegy, ahonnan egyedülálló panoráma nyílik a környező Nefcer- és Kapor-völgyekbe.

A hegyre kacskaringós turistaút vezet fel, melyről megpillantható a szomszédos Kis-Kriván, majd az út végén törpefenyvesek mellett haladunk fel a csúcsra.

Poprád, a Magas-Tátra „fővárosa”

poprád

skyscrapercity.com

 

 

 

 

 

 

Tátrai túránk előtt érdemes egy kicsit szétnézni Poprádon. Együnk egy jó sztrapacskát valamelyik helyi étteremben, és utána energiával telve járjuk be a város fő nevezetességet.

Látogassunk el a Tátra Múzeumba, ahol megtekinthetjük a Magas-Tátra természeti és néprajzi gyűjteményét, majd tegyünk egy sétát a városban, ahol szemügyre vehetjük a gótikus stílusban épült Szent Egyed templomát, a barokk Mária-oszlopot, és a klasszicista evangélikus templomot, a zsinagógát és a városházát.

A várost kettészelő Poprád-folyó partján pedig erőt gyűjthetünk a hegyi kalandokhoz.