Lesújtó látvány nyújt a leégett fonyódi berek

Száz hektáros területen égett a nádas Fonyódnál, a Turul utca és az M7-es autópálya közötti szakaszon, amit csaknem 24 órán át tartó megfeszített munkával sikerült eloltani.

A katasztrófavédelem beszámolója szerint nyolc településről csaknem ötven tűzoltó vett részt az oltásban.

A csütörtök délutáni riasztást követően a marcali, a siófoki és a keszthelyi hivatásos, illetve a balatonboglári önkormányzati tűzoltók érkeztek a helyszínre, amelyet csak gyalogosan lehetett megközelíteni. Az egységek szikracsapókkal kezdték meg az oltást több különböző helyszínen, több oldalról támadva a tüzet.

Fonyód, 2019. április 9.
Elégett tojások a leégett nádas területén, Fonyód közelében 2019. április 9-én. A Turul utca és az M7-es autópálya közötti szakaszon április 4-én kigyulladt, százhektáros területen leégett berek oltása egy napig tartott.
MTI/Varga György

A munkálatokat a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította. A szeles időjárás nehezítette a lángok oltását, ezért az éjszaka során a tűzoltásvezető elrendelte a kaposvári hivatásos egységek riasztását. Buzsákról, Fonyódról és Somogyszentpálról pedig önkéntes tűzoltók is érkeztek a helyszínre. Ellentüzet gyújtva sikerült megakadályozni, hogy a tűz átterjedjen egy még nagyobb területre.

Fonyód, 2019. április 9.
A leégett nádas Fonyód közelében 2019. április 9-én. A Turul utca és az M7-es autópálya közötti szakaszon április 4-én kigyulladt, százhektáros területen leégett berek oltása egy napig tartott.
MTI/Varga György

A tűzoltók péntek kora reggelre négy vízsugárral előbb körülhatárolták a tüzet, majd eloltották a lángokat – közölték.

Egyedülállóan gazdag élővilág vált a lángok martalékává

A fonyódi berek a Balatont félkör ívben körülölelő Nagy-Berek része. A nádassal benőtt, helyenként puhafás erdőségekkel tarkított vizenyős terület fontos szerepet tölt be a tó tisztulásában, és számos ritka és védett állatfaj számára nyújt menedéket.

A berek 1977 óta élvez védettséget, egyes részei a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartoznak, így a földművelés is jelentősen korlátozva van a területen.

A Nagy-Berek összes vízfolyása a Balatonba torkollik, ez alól egyedül a Böhönye határában eredő Rinya-patak képez kivételt, amely a Dráva vízgyűjtőjéhez tartozik. A terület a Dél-Dunántúli flóravidék (Praeillyricum) Belső-Somogy flórajárásához (Somogyicum) tartozik. Legfőbb növénytársulások az égerligetek, néhol a tölgy- kőris-szil ligeterdők, a gyertyános-tölgyesek, néhol szigetszerűen (azonálisan) bükkös foltok.

Természetvédelmi szempontból értékes növénytársulások az egykori égeres láperdők helyén vagy a lefolyástalan, pangó vizes medencékben, ártereken kialakult láprétek, ahol olyan ritka, veszélyeztetett növényfajok fordulnak elő, mint a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), a vidrafű (Menyantis trifoliata), a szibériai nőszirom (Iris sibirica) és a mocsári kosbor (Orchis laxiflora). A gyertyános tölgyesekben is számos ritkaság fordul elő, így például a kakasmandikó (Erythronium dens-canis), ami ma már csak Kakpuszta környékén található nagyobb populációban. Megtalálható még a karéjos vesepáfrány (Polistichum aculeatum), a tavaszi tőzike (Leucojum vernum), a sárga sásliliom (Hemerocallis lilioaspholedus) és a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus).

A kiváló adottságokkal – nem mellékesen évi 700 mm csapadékkal bíró – terület rendkívül gazdag állatvilággal büszkélkedhet. A nedves, párás környezetet kedvelik a hüllők és kétéltűek – itt található hazánk legnagyobb mocsári teknős (Emys orbiccularis) állománya. A keresztes vipera fekete változata (Vipera berus bosniensis) a párás hegyvidékre jellemző klíma miatt kedveli a kistérség nedves élőhelyeit. A patakok és a völgyekben kialakult égerlápok, valamint a nagy kiterjedésű halastavak bőséges táplálékot biztosítanak fokozottan védett madárfajoknak. A rétisas (Haliaeetus albicilla) néhány párral folyamatosan képviselteti magát ezen a vidéken.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.