Lángol az esőerdő Dél-Amerikában – 10 fontos kérdés és válasz az Amazonas-menti erdőtüzekről
Három hete kezdték el kongatni a vészharangot a nemzetközi szervezetek a nagyobbrészt Brazíliában és mellette több más dél-amerikai országban is fel-fellobbanó erdőtüzek miatt.
A kár felbecsülhetetlen, hatalmas területek válnak folyamatosan a lángok martalékává. Sokféle adatsor és grafikon kerint a pusztulás mértékéről, az mindenesetre bizonyosnak tűnik, hogy – bár erdőtüzek minden évben vannak – idén január óta 78 383 erdőtüzet jegyeztek fel szerte az országban, ami önmagában is több éves rekord, és a szakértők szerint elsősorban az erdőirtásra és a nagy szárazságra vezethető vissza.
A tüzek több mint fele a Amazonas esőerdőiben ég, és csütörtökön és pénteken 1663 újabb tüzet észleltek a brazil űrkutatási hivatal, az INPE szakemberei. Az INPE vezetőjét egyébként augusztus elején leváltották a hivatal éléről, miután olyan adatokat hozott nyilvánosságra, amelyek azt mutatták, hogy júliusban mintegy négyszerese volt az erdőirtás az egy évvel korábbinak. Jair Bolsonaro brazil elnök azzal vádolta meg az INPE vezetőjét, hogy hazudik.
Az Amazonas medencéje nyolc ország területén fekszik, és 6,3 millió négyzetkilométeres területével Dél-Amerika több mint harmadát foglalja el, a legnagyobb részét esőerdő borítja. Az esőerdőben pusztító tüzek tetemes részét nem villámcsapás vagy egyéb természeti csapás okozza, hanem emberek gyújtják fel az erdőt, hogy így nyerjenek nagyobb megművelhető, legelőként használható vagy beépíthető területet.
A BBC szakértők segítségével tíz olvasói kérdést válaszolt meg a tüzekkel kapcsolatban:
1. Mi okozza a tüzeket?
Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy a száraz évszakban gyakoriak a tűzesetek, de nagyon valószínű, hogy – főleg az Amazonas közelében – sok tüzet szándékosan okoztak. Bolsonaro elnök nem ítéli el, sőt támogatja a mezőgazdasági célra történő erdőirtást. Feltehetően a természetes és az emberi tényező együttesen okozza a szokatlanul sok és masszív erdőtüzeket.
2. A tűzesetek száma nem biztos, hogy mérvadó, hiszen a leégett és épp lángoló területek mérete lenne a fontosabb. Van arról adat, hogy mekkora területet érint a katasztrófa?
A brazil műholdas ügynökség szerint a tüzek száma 84% -kal növekedett 2018. azonos időszakához képest. Brazíliában január és augusztus között több mint 74 000 tüzet észleltek – ez a legmagasabb szám 2013 óta, amikor a nyilvántartás kezdődött.
A legpontosabb mérőszám az lenne, ha a szén-dioxid-kibocsátást figyelnénk, ebből már meg lehet becsülni a felégetett erdőségek méretét. A Kopernikusz műhold szerint idén 228 megatonna volt a kibocsátás, ez 2010 óta a legmagasabb érték.
VIDEO: Bolivia's rainforest is ravaged by wildfires. About 745,000 hectares have been destroyed.@AFP footage from Bolivia's Santa Cruz region neighbouring Brazil pic.twitter.com/wmgkbqmSpX
— AFP news agency (@AFP) August 23, 2019
3. Mit tesznek a tüzek eloltása érdekében?
A brazil kormány közben bejelentette, 44 ezer katonát és katonai repülőgépeket vet be a tomboló erdőtüzek megfékezése érdekében, miután Bolsonaro pénteken felhatalmazást adott a hadsereg bevetésére.
Fontos lenne, hogy kormányzati szinten megváltozzon a kommunikáció, mert korábban az emberek többsége a természeti értékek védelme mellett emelt szót, most viszont lelkiismeret-furdalás nélkül kapcsoltak rá az erdőirtásra.
4. Csak nemrég kezdett terjedni a katasztrófa híre, miért nem kapott korábban nagyobb nyilvánosságot?
Korábban is beszámoltak erről a hírforrások, de az égő terület méretére csak később derült fény. Az első jele, hogy nagy a baj, egy áramszünet volt Sao Paolóban, fényes nappal. Ezt az Amazonas-medence felől érkező füst okozta.
5. Ez lehet egy természetes öntisztulási módja az erdőségeknek?
Az erdőtüzeknek tényleg akadt néhány pozitív hatása – például a fák erőteljesebben nőhetnek utána, de itt nem ez a helyzet.
A nedves amazonasi erdők nem alkalmazkodnak a tűzhöz, így óriási károkat szenvednek el a döntő többségében emberek által indított felégetések miatt.
2016-ban, amely egy viszonylag száraz év volt, sem fordult elő ennyi tűzeset, mint idén, egy csapadékos évben.
6. Mennyi idő alatt regenerálódnak a leégett erdőségek?
Nagyjából 20-40 év kellene a teljes felépüléshez, de a tüzek során károkat elszenvedő fák ezután sokkal érzékenyebbek lesznek.
7. Ha ez a pusztítási ütem nem változik, meddig maradhat fenn az amazóniai esőerdő?
Szerencsére még a folyamat elején tartunk, sokat tehetünk az erdők megóvásáért. Egyébként az amazonasi erdőségek 80 százaléka még érintetlen.
A klímaváltozással kombinálva azonban az erdőégés igen veszélyes lehet. Az éghajlat szárazabbá válása kedvez az erdőtüzek kialakulásának és terjedésének. Ha az erdőségek 30-40 százalékát kiirtják, fennáll a veszélye, hogy teljesen megváltozik a terület éghajlata.
Az előző évek közül 2005-ben irtották ki a legtöbb erdőséget Brazíliában, ha visszatérnek ehhez az ütemhez, 50-60 év alatt tűnhet el Amazónia 40 százaléka. Az esőerdő-zóna keleti és déli részén ehhez csak 20-30 év kell.
8. A Föld oxigénkészletének mekkora hányada származik Amazóniából?
Erős túlzás azt állítani, hogy ez lenne a Föld tüdeje, ugyanis – eltérő becslések alapján – valahol 10 és 20 százalék lehet ez a szám. A tengeri fitoplanktonok sokkal több oxigént termelnek, és ami még fontos, az Amazonasi esőerdőben előállított oxigén az ökoszisztéma által helyben fel is használódik.
9. A temérdek füst, ami itt keletkezett, lesz-e hatással a Föld időjárására a következő hónapokban?
Az valószínűsíthető, hogy Dél-Amerikában kevesebb lesz a csapadék, hosszabb száraz időszakkal kell számolni.
A füst fokozhatja a globális felmelegedést, ám a pontos hatását még nem lehet tudni.
10. Hogyan hatnak ezek a tüzek az erdőben élő indiánokra?
Csak ezen a héten 68 tűzesetet dokumentáltak őslakosok által lakott területen. Szakértők szerint az 1980-as népirtás óta ez lesz a legdurvább hatás, ami őket éri.