Kotori-öböl – Montenegró csodája

A Kotori-öböl meglátogatása nem hiányozhat egy jó kis montenegrói nyaralás programjai közül. Ez a különleges adottságokkal rendelkező, és kulturális értékekben is gazdag környék az Adriai-tenger partvidékének egyik legnépszerűbb turistacélpontja.

A Kotori-öböl (Boka Kotorska) legészakibb része Horvátországgal határos, majd az Orjen, délről pedig a Lovren csúcsai határolják. A 30 kilométer hosszú, 107 km-es partszakasszal rendelkező öböl a Verige-szorosnál csak 340 méter széles (vagyis inkább keskeny).

Négy részre lehet osztani: külső részén a Herceg Novi- illetve a Tivat öblöki, belül pedig a Risan- és a Kotor-öböl található.

Az öböl különleges szépségét az adja, hogy mélyen benyúlik a szárazföldbe, ezzel egyszersmind Európa legdélebbi fjordját létrehozva. De északi rokonaival ellentétben itt nem a jéghideg víz uralkodik, hanem gyönyörű, mediterrán kékség.

Nem csoda, hogy a Kotori-öböl felkerült a világörökségek listájára is.

 

A Kotori-öböl éghajlata

A Kotori-öböl éghajlata a mediterrán és a nedves szubtrópusi égőv határán mozog. Ezt annak köszönheti, hogy irtózatosan sok csapadék hull itt, talán csak Izland egyes vidékei számítanak csapadékosabbnak európai viszonylatban.

Crkvicében a leghidegebb hónapnak számító január is melegebb, mint a mi márciusunk sokévi átlaga. A nyár pedig 5-6 hónapig is eltart, 24-25 fokos júliusi és augusztusi középhőmérsékletekkel. A csapadék éves mennyisége 1000 mm fölötti, májustól szeptemberig van egy viszonylag szárazabb időszak.

Crkvice éghajlat

Látnivalók a Kotori-öbölben

Kotori-öböl

Kotori-öböl

A festői szépségű öböl látványa igazán valamelyik környező hegycsúcsról érvényesül, ahonnan szemünkkel követhetjük a zöldellő hegyoldalak között kanyargó kék vizet.

 

Verige-szoros

A Kotori-öböl belső medencéjének bejárata a 340 méter széles Verige-szoros. A verige szó láncot jelent, és már 1381-ből említik a krónikák, hogy az ellenséges (velencei, vagy kalóz-) hajók behajózását acéllánccal akadályozták itt meg. A vízmélység itt akár 30 méter is lehet.

verige

Verige beach

A Verige-szorost meredek sziklafalak veszik körbe, kifejezetten kedvelt hely ez a könnyűbúvárok számára.

 

Kék barlang

Egészen hasonló látványosság, mint a Capri szigetén található Kék barlang. Herceg Novi közelében található, a Zlatna Luka szurdok valamint a Mokra Gora-fok határolja a barlangot.

Képződése a tengerhez köthető: a víz benyomult a sziklák közé, és lassú, kitartó munkával üreget vájt beléjük. A Kék barlang két bejáraton – egy szélesebb és alacsonyabb, valamint egy magasabb, de szűkebb – keresztül érhető el. Belül viszont annyira tágas, hogy több kishajó is elfér benne.

Kék barlang, Montenegró

Kék barlang

A barlang a nevét arról a jelenségről kapta, amikor a beszűrődő napfény a sziklák felületéről úgy esik a tengervízre, hogy azt kék színben látjuk flureszkálni.

A legenda szerint egyébként aki meztelen megfürdik a kristálytiszta vízben, tíz évet fiatalodik.

 

Kotori vár (Szent Iván erőd)

Kihagyhatatlan látnivaló a Kotori-öböl mentén. Kicsit meg is dolgoztatja a turistákat, ugyanis az óvárosból 1350 lépcsőfokon keresztül juthatunk fel. De a panoráma miatt érdemes megtennünk ezt a rövidnek nem nevezhető utat.

A 4500 méter hosszú. legmagasabb pontján 20 méter magas várfalat már az illír időkben elkezdték építeni. Kotort 1420-ban a Velencei Köztársaság foglalta el, és az időközben meginduló törökök miatt megerősítették a várfalat. A XV. századtól kezdve Kotor határvárosként működött a török birodalom és Európa között.

A várnak három kapuja van. Északon a Szárazföldi kapu, a tenger felé néző Tengeri kapu, más néven Főkapu, délen pedig a hegy és a tenger találkozásánál a Déli kapu. A Főkaput Bernard Renijera velencei kormányzó megbízásából építették a XVI. században reneszánsz-barokk stílusban.

A várat az UNESCO 1979-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

 

Mamula erőd (Tvrđava na Mamuli)

Az öböl bejáratánál, a Luštica-félsziget közelében található a Mamula-szigeten. A Mamula erődöt 1853-ban az Osztrák-Magyar Monarchia egyik hadvezére, a bécsi születésű Lázár Mamula dalmát kormányzó építtette. , a két világháború között pedig börtönként működött.

Mamula

Mamula

A sziget annyira kicsit, hogy az erőd az egész terület 80 százalékát elfoglalja.

A Mamula-szigetet és a rajta lévő erődöt a közelmúltban megvásárolta egy egyiptomi cég, és átszámolva mintegy négymilliárd forintból épít itt luxusszállodát.

 

Perast

A Kotori-öböl egyik legcsendesebb települése, úgy is nevezik, hogy a nyugalom városa. Perast Kotori-öböl és a Risan-öböl határánál fekszik, a Verige-szorossal szemben.

A város felemelkedése a Velencei köztársaság idejére, a 15-18. századra tehető. Ez volt az utolsó város, amelyik kivonta magát a Velencei Köztársaság uralma alól .A 19. században lassú hanyatlás kezdődött, Perast francia és osztrák fennhatóság alá került.

Perast

Perast

A csendességre jellemző, hogy nyáron nem közlekedhetnek autók a rakparton, és szórakozási lehetőség sincs. Annál több látnivaló.

Perastban érdemes ellátogatni a Tengerészeti Múzeumba, ahol az egykori hajósok portréit és fegyvereit is láthatjuk. Itt őrzik az I. Péter által kiadott eredeti rendeletet, amely arról szólt, hogy az orosz hajósoknak el kellene látogatniuk Perast városába, hogy tengerészetet tanuljanak.

Nagyon szép látvány, de csak privát hajóval megközelíthető a Szent György-sziget, rajta egy temetővel és bencés kolostorral. Az 1166-ban már biztosan létező kolostorba turisták nem léphetnek be.

 

Sziklák Asszonya templom (Gospa od Škrpjela)

A templom egy mesterséges szigeten fekszik Perast városa előtt. Építését 1620-ban kezdték, 1720-ben pedig átépítették. Eleinte ortodox szentélyként funkcionált, majd nyugati kereszténységre váltottak a helyiek. A sziget a XIX. század végéig a perastiak temetkezési helyéül is szolgált, ezért hívják Holtak szigetének is.

Sziklák Asszonya templom

Sziklák Asszonya templom

A templom helyén korábban is zátony volt, ezt idővel feltöltötték. Ehhez két legenda is kapcsolódik, az egyik szerint a feltöltés úgy történt, hogy egy tengerész 1452. július 22-én meglátta Szűz Máriát és tiszteletére egy templomot építettek ide a helyiek. A másik verzió szerint amikor egy tengerész elindult a nyílt tengerre, egy szikladarabot vitt magával. Visszaérkezvén ezt a követ a tengerbe dobta – így gyűlt össze lassan egy szigetnyi szárazföldecske.

Az év legjelentősebb eseménye itt a július 22-ei Fašinada körmenet, amikor Perastból hajóval indulnak a templom felé, és sziklákat visznek, hogy megerősítsék a sziget talapzatát. Az első hajóban a polgármester mellett egy pap is utazik, és ünnepi szentmisét cerebrál a helyszínen.

 

Tivat

A Kotori-öböl Tivati-melléköblének keleti partján, Kotortól nyugatra fekvő, 9500 fős település. Tivat nevét Crni Plat-ként már a 14. századi oklevelek is említik.

Tivat

Tivat

Egyik nevezetessége az 1373-ben épült Szent Antal Templom, melynek felirata az építési időn kívül az építés idejében a Kotori-öböl fölött hatalmat gyakorló I. Tvrtko bosnyák király nevét is feltüntette.

Tivat jelentősége akkor nőtt meg, amikor a 19. században itt létesült a monarchia legnagyobb hadikikötője, és hajójavító műhelye is volt. Később Porto Montenegro néven a jugoszláv hadsereg legfontosabb tengeri bázisa működött itt, a rendszerváltás után magénkézre került, és azóta luxusjacht-kikötő működik itt.

 

Herceg Novi

30 ezer lakosú, gyönyörű fekvésű város a Kotori-öböl északi bejáratánál. A történelmi emlékekben bővelkedő település óvárosában számos török-uralom nyomait őrző épületet találunk. Egyik leghíresebb a 16. században által épített Kanli-Kula (Véres-torony), ahol a törökök a foglyaikat őrizték.

Herceg Novi

Herceg Novi

Az egykori dzsámi helyén ma már a Szent arkangyalok-templom emelkedik, féltett kincse a még a török alóli felszabadulás idejéből való Szűz Máriát a szentekkel körülvéve ábrázoló festmény.

A belvárostól egy kilométerre található a 19. század közepén, barokk stílusban épített Savina kolostor. Jelenleg apácazárdaként működik. Régi egyházi könyveket, ezüst és arany kegytárgyakat őriznek a kolostor múzeumában.

A kolostor előtt a 18. századi Sv. Jerolim (Szent Jeromos) templomot találjuk, Nikola Foretic korcsulai mester építtette. volt. Szentképfalát a risani ikonfestő iskola művésze Simeon Bjelopoljac készítette.

A Savina templom a Szent Jeromos templom közelében található, és még ennél is régibb: a 16. században építették. A félköríves szentélyzáródással, dalmáciai stílusban épített templom falain a 18. századi freskók alatt 15-16. században készült freskókat találtak.

Igalo – a nyaralni és gyógyulni vágyók paradicsoma

Igalo városa Herceg Novi közvetlen szomszédságában fekszik, a Sutorine-folyótól északra. A két város az utóbbi évtizedek népességnövekedésének köszönhetően már egybefüggő település lett.

igalo

Igalo

Igalót azoknak a turistáknak ajánlják, akik a csendesebb, nyugodtabb pihenést favorizálják. Ha meg mégis pezsgésre vágynánk, csak ruccanjunk át akár gyalogszerrel is Herceg Noviba, és vegyüljünk el az éjszakai élet forgatagában!

Igalo nevezetessége a város gyógyiszapja. Főleg a reumás panaszok ellen hatásos, de tüdő-, szív-, érrendszeri, idegrendszeri és bőrbetegségekkel is járnak ide a gyógyulni vágyók. A hetvenes években Josip Broz Tito is szívesen időzött Igalóban, még rezidenciát  is berendeztek neki.

Érdekesség, hogy a település nevét a legenda szerint az egykor itt élő magyarok adták. Az iga és a ló szóösszetétel ugyanis arra utal, hogy földet szerettek volna itt művelni – kevés sikerrel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük