Kihagyhatatlan látnivalók, nevezetességek Zalaegerszegen
A Nyugat-Dunántúl egyik legkedvesebb városa Zalaegerszeg, Zala megye székhelye. A 60 ezer lakosú, Zala folyó két partján fekvő település az osztrák, a szlovén és a horvát határhoz is közel, 50-70 km-re fekszik, ezért nem ritkán találkozni a városban külföldiekkel, átutazókkal, ingázókkal is. A város lakói büszkék a virágos városra (Zalaegerszeg 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat), gazdag kulturális és természeti értékeire.
Bár Zalaegerszeg nem tartozik a leglátogatottabb hazai városok sorába, érdemes felkeresni, mert egyedülálló látnivalókat rejt. Ilyen a „Földönjáró toronyóra”.
A 250 éves óraszerkezet a világon példátlan módon a földön, egy üvegházban található. A Mária Magdolna Plébániatemplom korabeli toronyórájának 250 éves óraszerkezete 2005 óta csücsül egy üvegkalitkában. A Mária Magdolna Plébánia alapkövét 1748-ban rakták le, érdekesség azonban, hogy a jelenlegi templom helyén Mária Magdolna tiszteletére egy 1274-es feljegyzés szerint egykor kápolnát építettek, később, 1390-ben pedig egy templomot. Ha szeretjük a templomokat, nézzük meg az 1942-ben épült református templomot is, mely az erdélyi építészet remeke, fából és vörös homokkőből készült. A leglátványosabb templom Zalaegerszegen azonban az egykori zsinagóga, mely most hangversenyteremként és kiállítóteremként működik. Az 1904-ben eklektikus stílusban épült, román és keleti elemeket ötvöző gyönyörű zsinagóga a 2. világháborút követően veszítette el funkcióját, ezt követően raktárnak használták. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, legkedvesebb és legismertebb nevén, a „Zsiniben” világhírű művészek lépnek fel, kiállítótermében pedig időről-időre kortárs alkotók műveit mutatják be, de itt kapott helyet „A zalaegerszegi zsidóság múltja” című állandó tárlat is.
Zalaegerszeg legnagyobb tere a 70-es években épült Dísz tér. Ez látszik is rajta, de szerencsére a teret már felújították, zöld területet és modern, különleges szobrokat is kapott.
A 2016-ban készült sakkozók szobra kifejezetten jól sikerült. Zalaegerszeg életében központi helyet foglal el a Deák tér is. Az itt található Megyeháza helyén állt valamikor Zalaegerszeg vára, de itt láthatjuk a megye szülöttje, Deák Ferenc szobrát, valamint a város lakóit védő Szent Flórián szobrát is. A Göcseji Múzeum a Deák tér keleti oldalánál fekszik, ahol számos kiállítást tekinthetnek meg a történelem és kultúra szerelmesei. Kiváló célpont a Göcseji Falumúzeum is, mely a népi építészet és lakáskultúra emlékeit mutatja be. A Zala folyó holtágára épült, egykori vízimalom mellett található skanzen 40 épületből áll, melyek nagy részét a környező településekről helyezték át ide.
Egy igazi természeti csoda a zalaegerszegi Azáleás-völgy. A virágokkal teli hatalmas terület 1973-as megnyitása óta folyamatosan fejlődik. Nevét a többezer azálea telepítése után kapta meg, de a köznyelvben sokan Tündérkertnek hívják. Hatalmas jegenyefenyők és mamutfenyők, európai és japán vörösfenyők és számos tujafajta is található az arborétumban, mely tökéletes hely a kikapcsolódásra. De nagyon szeretik a zalaegerszegiek a Gébárti-tavat is, mely a város északi részén fekszik.
A patkó alakú tó középső része 8-10 méter mély, de a félszigeten található szabadstrand vize sekély, kiváló lehetőséget nyújt nyáron a fürdőzésre, úszásra, vízi sportolásra. Kisgyerekes családoknak is ideális, sőt, kutyásoknak is, mert kifejezetten kutyás strandja is van a félszigeten található tóparti szakasznak. A tó körül hatalmas sétákat lehet tenni, ami garantálja a természetközeli feltöltődést.
Ha van még időnk, akkor szánjunk legalább egy fél napot a Zalaegerszegi Termálfürdőre vagy a Csácsi-hegyen található Állatsimogatóra is, mert – különösen gyerekekkel – mindkettő felejthetetlen élményekben részesít minket Zalaegerszegen.