Izland látnivalói: a 18 legérdekesebb hely, amit feltétlenül keress fel! + térképpel
Eleged van az elcsépelt, semmittevős, nyugágyban heverős tengerparti nyaralásokból? Izland látnivalói egyszerűen lenyűgözőek. Az egykoron a vikingek által alapított Izlandot ezért is ajánljuk, meg még egy rakás egyéb okból is.
Izland egyszerre hazája az egyre fogyó örök jégmezőknek és a forró termálvíznek. Mindezek mellett olyan tájakat szemlélhetünk meg, amelyeket sehol máshol.
Fontosabb tudnivalók, Izlandról nagyvonalakban
Izland egy szigetország az Atlanti-óceán északi részén, kőzettanilag pont Európa és Észak-Amerika határán. A sziget területe (102 928 km²) valamivel nagyobb, mint Magyarország; lakóinak száma 357 ezer körül van. A népsűrűség igen alacsony, az év langyosabb hónapjaiban azonban meglehetősen nagy turistaáradat lepi el az országot.
Izland éghajlata – bár északon súrolja a sarkkört – meglepően enyhe, legalábbis a partvidéken. Könnyen kitalálható, hogy a Golf- illetve itt már Észak-Atlanti-áramlat műve ez, a meleg tengeráramlat jó néhány fokkal képes felfűteni a levegőt az izlandi partokon. És mellé jön még a rengeteg termálvíz, amit az ügyes helyiek ki is használnak a rezsiszámla csökkentésére.
A nyár jóval hűvösebb, mint nálunk, az izlandi július egy erős magyar áprilisnak felel meg – 20 fok fölé ritkán megy a hőmérséklet -, míg a január az egyedüli mínuszos átlaghőmérsékletű hónap Reykjavíkban, a fővárosban.
A fővárosban átlagosan 750-800 mm csapadék hull évente, míg a déli partvidéken, a Vatnajökull déli előterében évi 4000 mm-t meghaladó csapadék is előfordulhat. A sziget belső, esőárnyékos vidéke száraz, a csapadék helyenként nem éri el az évi 400 mm-t sem.
Az ország 103 000 km²-es területéből 12 000 km² gleccser, 3000 km² tó, 11 000 km² terméketlen lávamező, 4000 km² sivár homok, 52 000 km² egyéb terméketlen terület, csupán 21 000 km² nevezhető termőföldnek.
Növényzete gyér, főleg lágyszárúakból áll. Ahol vastagabb a talaj, előfordulnak törpecserjés fenyérek. A 2-3 méteres nyírfaerdők nagy részét mára kiirtották, a kevés maradék védettséget élvez.
Az állatvilág szintén nem túl fajgazdag, a tengerpartokon fókák, tengeri madarak élnek jelentős számban, a belső területeken sarki róka és a betelepített nyérc vadászgat, illetve a szintén betelepített rénszarvasok vonulnak.
Kétéltű és hüllő nem él Izlandon, és jegesmedve is csak akkor fordul elő, ha egy-egy jégtáblán lesodródnak a Jeges-tenger felől.
Izland látnivalói – ezek a kihagyhatatlanok
A sziget mérete és a látványosságok nagy száma miatt nagyon minimum egy hétre érdemes ide ellátogatni, de sokszor egy hónap sem elég ahhoz, hogy legalább az érdekességek többségét megszemlélhessük. Izland – bár népsűrűsége kicsi – látványosságok terén egyszerűen túlzsúfolt.
Ha csak 1-2 hetünk van, érdemes a fővárosban, Reykjavíkban szállást foglalni, és bérelt autóval, csillagtúraszerűen bejárni a vidéket.
Reykjavík, a főváros
Reykjavík a maga 128 ezer lakosával nagyjából Győr méretű, de izlandi viszonylatban vitathatatlan a súlya: a lakosság több mint fele itt él.
A város Izland délnyugati partján, a Faxaflói-öböl mentén, nagyrészt a Seltjarnarnes-félszigeten fekszik, de a külvárosok hosszan elnyúlnak a parton.
Reykjavíknak a róla elnevezett reptér mellett egy másik, tőle 50 km-re délre lévő légikikőtje is van. Ez a Keflavík, az ország legnagyobb repülőtere.
A városban, bár fejlett a buszközlekedés, a legtöbben mégis autóval járnak. Izlandon az egyik legmagasabb az 1000 főre jutó gépkocsik száma (680), de nagyon népszerű a kerékpározás is.
A kanyargós utcákkal, sikátorokkal tarkított belváros tipikusan skandináv: hűvös és tiszta. A házak némiképp szokatlan módon nem annyira élénk színűek, mint mondjuk Feröeren – Izlandon a pasztelszíneket kedvelik.
A csapvíz pedig olyan tiszta forrásból származik, hogy kezeletlenül vezetik az ivóvízvezetékekbe. Kóstoljuk meg, nem fog csalódást okozni.
Reykjavík kiindulási helye lehet az Izland látnivalói felé indított csillagtúráknak, de ha már itt vagyunk, érdemes ellátogatni a Hallgrímskirkja templomba, melynek tetejéről páratlan kilátásban gyönyörködhetünk, a Perlan épületéből pedig az északi fényre nyílik tökéletes rálátás.
Hallgrímskirkja
Ha csak egy vallási kegyhelyet nézünk meg Izlandon, ez a reykjavíki templom legyen az, csalódást nem fog okozni!
A lenyűgöző épület Izland egyik legnépszerűbb turistalátványossága. 73 méteres magasságával ez a sziget legmagasabb, és egyben legnagyobb hatású épülete.
A templom előtt Leif Eriksson (980-1020), más néven Szerencsés Leif szobra áll, aki a mai napig Izland egyik legismertebb történelmi személyisége. Ő volt az első európai, aki elérte a kontinentális Észak-Amerikát – pontosabban a mai Új-Fundland területét. Apja Vörös Erik, Grönland felfedezője volt, mellesleg egy gyilkosságért száműzték Izlandról, ezért indult útnak .
Bálnales Reykjavíkban
Függetlenül attól, hogy mikor repít a sors Izlandra, bálnákat az év minden szakában láthatsz. Legnagyobb eséllyel épp nyáron, a főszezonban találkozhatunk ezekkel a fenséges tengeri emlősökkel. Napközben és éjszaka, az éjféli nap fényénél is megpillanthatjuk őket.
A túravezetők nyáron 80-95 százalék esélyt adnak arra, hogy bálnával találkozunk, különösen szerencsés esetben épp a csónak mellett bukkan fel egy-egy hatalmas uszony.
A Reyjkavík kikötőjéből induló felfedezőtúrák nem csak bálnelest kínálnak, befizethetünk egy jó kis madármegfigyelésre vagy szigetlátogatásra is.
Kék Lagúna
A híres film címét viselő Kék Lagúna (izlandiul Bláa lónið) Izland leghíresebb geotermikus medencéje Grindavík közelében. Nem akármilyen medence ez, ugyanis a lagúnát tengervíz béleli.
Vize minden második nap kicserélődik, így okkal mondható a világ egyik legtisztább vizű termálfürdőjének. Gyógyhatású vize 35-39 fokos, tejszínes kék árnyalatát a magas szilícium-dioxid tartalmának köszönheti, de sókban és algákban is igen gazdag.
A hihetetlenül kék színű víz és a medencét körülvevő fekete láva kontrasztja olyan látványt nyújt, amit egy életre megjegyzünk.
A gyógyvízre speciális klinika és luxus spa részleg is települt, elsősorban bőrbetegségekkel küszködők (ekcéma, pikkelysömör) látogatnak ide előszeretettel.
A Kék Lagúna egyik nagy előnye, hogy csak 20 perc autóútra fekszik a repülőtértől.
Látványos gejzírek
Az Izland alatt forrongó Föld sok helyütt nem bír erejével, és felszíni jelenségekben mutatkozik meg. Instabilitását az adja, hogy az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemez az itt húzódó sziget a Közép-Atlanti-hátság vonalában távolodik egymástól. A kőzetlemez ezzel egyre vékonyabb, így képes ilyen látványos jelenségeket produkálni. A gejzírek a szigetország védjegyévé váltak. A gejzír üregeiben összegyűlő víz hőmérséklete meghaladja a 100 C fokot, ám mégsem forr fel, mert a ránehezedő vízoszlop nyomása következtében a forráspont megemelkedik, és a víz olykor csak 6 fokkal a felszíni forráspont felett jön forrásba.
A Strokkur (jelentése: köpülő) a világ egyik leghíresebb gejzírje 50 perc autóútra van a fővárostól. A Strokkur 8-10 percenként tör ki, és nagyjából 30 méter magasra lövi fel a vizet.
Tőle nem messze, szintén a Haukadalurben található, a Stori Geysir (nagy lövellő) amelyről nevét kapta az összes többi gejzír Izlandon. A Stori egykoron 70 m-re lövellte víz- és gőzsugarát. 1810-ben 30 percenként tört ki, később ez az időtartam hat órára növekedett, majd a gejzír működése teljesen leállt. 1935-ben némi vizet leszivattyúztak róla, ekkor újból működni kezdett, de később megint leállt. A Stori napjainkban újra csendes.
Izlandon körülbelül 3000 gejzír, hévforrás, gőzölgő hasadék és iszapfürdő található.
Namaskard vidéke például igazán különleges, forró, kénszagot árasztó mélyedésekkel van tele, és nagyon nem jó ötlet ezekbe belelépni.
Északi fény
Az északi fény (Aurora Borealis) az északi sarkvidékhez közeli területek látványos égi jelensége. Természetesen déli párja is van, mindkét féltekén a mágneses pólus (tehát nem pontosan a földrajzi sarkok) közelében jelenik meg.
Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg.
Az északi fény megpillantására Izlandon az év bármely napján van esély, de legszebb novemberben és február-március környékén.
Mivel a sarki fény megjelenése kiszámíthatatlan, sok szállodában jelzőrendszert építettek ki, hogy értesíteni tudják a turistákat, mikor érdemes az égre pillantaniuk.
Landmannalaugar nemzeti park
Izland egyik legnépszerűbb turistalátványossága a sziget déli részén, Reykjaviktól 180 km-re található Landmannalaugar rezervátum.
E csodás hely legfőbb látványosságai a vulkánok és lávamezők, köztük a sziget legaktívabb tűzhányójával, a Heklával. Az 1491 méter magas rétegvulkán közvetlen közelében 874 óta több mint 20 kitörést jegyeztek fel.
Landmannalaugarban a különböző színű vulkáni kőzetek uralják a látképet, ezért a színes hegyek országának is nevezik.
Az utak nem mindig járhatóak, legalkalmasabb időpont a látogatásra a június-szeptember közötti időszak.
A Landmannalaugar Hut nevű hegyi kunyhó egyszerre 75 vendéget képes elszállásolni.
Maelifell vulkán és a Myrdalsjökull gleccserpark
A Landmannalaugartól délre fekszik a Myrdalsjökull gleccservidék, ahol biztonsági okokból csak a nyári időszakokban nézhetünk szét. Télen ugyanis a nagy mennyiségű csapadék miatt járhatatlanok az utak.
A Maelifell vulkán a táj igazi ékköve. Tökéletes kúp formája klasszikus vulkán alakot kölcsönöz neki, míg a meleg évszakban kizöldellő moha egészen szürreális látványt varázsol a tűzhányó falaiból.
A parkban még számos figyelemreméltó jelenséget vehetünk szemügyre, kis túlzással egymást érik a kisebb-nagyobb vulkánok – itt található a 2010-es kitöréséről emlékezetes Eyjafjallajökull, amely egy jégmező alatt helyezkedik el. Az 1600 méteres jégtakaró alatt igen aktív a vulkán, 1821-23 után 2010-ben két ízben, március 20-án és április 14-én is kitört, jelentős káoszt okozva ezzel az európai légi közlekedésben.
Skaftafell jégbarlang, Vatnajökull Nemzeti Park
Az Izland déli részén fekvő Vatnajökull a Föld minden tájáról vonzza a turistákat meseszép gleccsereivel és izgalmas jégbarlangjaival.
A hatalmas területű nemzeti park négy részre osztható: a Vatnajökull gleccser és környéke, az egész évben nyitva tartó Skaftafell jégbarlang és a Höfn, valamint a télen nem látogatható Skriðuklaustur és Jökulsárgljúfur. Utazásra a legjobb időpont télen van, amikor a sok eső lemossa a gleccser felső rétegét. Ha az időjárás megfelelő, a barlang csodás kék színben pompázik.
A jégen túrákat is szerveznek, egy ilyen kirándulás felejthetetlen élményt nyújt, szemlélhetjük a különleges jégformációkat, barlangokat, miközben a megolvadt, kristálytiszta vízből akár ihatunk is.
Askja kaldera
A Vatnajökull Nemzeti Park északi részén járunk. Az Askja kaldera és a benne csillogó tavacska a merészebb turistáknak való látványosság. De ha mindenáron szeretnéd elmondani magadról, hogy megmártóztál egy működő vulkán vizében, itt a helyed!
A környező hegységet a vulkáni tevékenység hozta létre. Az Askja rétegvulkán a Vatnajökull esőárnyékában fekszik, évente csak 450 mm csapadékot kap.
Az Askja 1875-ös kitörésekor egy 50 km² területű kaldera keletkezett, a környéket pedig vastag horzsakőszőnyeg borította be. A kitörés során létrejött egy kis kürtő is, amit ma víz tölt ki. Ezt a Viti (pokol) névre keresztelték. Zavaros, kénes meleg vize fürdésre is alkalmas.
Dettifoss vízesés
Szintén a Vatnajökull Nemzeti Parkban, annak északkeleti részén találjuk a Jökulsá á Fjöllum folyón. Európa legnagyobb vízesése: 45 méter magas és 100 méter szélességű, átlagos vízhozama 193 m³/s. A Jökuls-folyó keleti oldala felől érdemes megközelíteni mert itt jobb az út.
Több, a Dettifossnál jóval kisebb vízesés is keresztezi utunkat, legjelentősebb a 10 méter esésű Selfloss, alatta pedig a 27 méteres kanyonba zubogó Hafragilsfoss – jótanács: érdemes autóval megközelíteni a gyaloglás helyett.
Myvatn-tó
A sziget északkeleti részén különös tájra bukkanhatunk. A Myvatn-tó környékén érdekes lávaformációk, kráterek és gőzforrások nyújtják a felfoghatatlanul sok látnivalót. Az egész táj valószínűleg úgy 2500 évvel ezelőtt keletkezhetett egy hatalmas lávakitörés során. A tó környéke igen gazdag madárvilággal büszkélkedhet, nem hiába érkeznek ide madármegfigyelésre a világ minden szegletéből.
A Myvatn elnevezés egyébként szúnyogot jelent, és valóban, a nyári időszakban érdemes felkészülni e vérszívók ellen, mert megkeseríthetik a kirándulást.
Vík „beach”
Bár a sziget körül maximum 10 fokos a tenger, de az Izland déli részén fekvő Vík partja sok mediterrán riválisa között is megállná a helyét.
Különlegességét a fekete bazalt aprózódásából kialakult homokos jellegű tengerpart adja. A part nyugati részét sziklák uralják, ezeken költ például – sok egyéb tengeri madár mellett – a lunda is.
A Mýrdalsjökull közelsége miatt Vík szálláshelyként is fontos szerepet játszik a turisták életében. Éppen emiatt van állandóan egyfajta lappangó vészhelyzet a településen. A Mýrdalsjökull gleccser lefolyásánál fekszik, ami alatt a Katla vulkán bújik meg. A Katla működő vulkán, jellemzően 40-80 évente tör ki, legutóbb 1918-ban, tehát régóta esedékes a kitörése. Ha bekövetkezik a katasztrófa, a helyiek egy rég begyakorolt menekülési rendet fognak követni.
Akureyri
18 ezer lakosával az ország negyedik legnagyobb városa Izland északi részén. Akureyri jelentős kikötő és halászati központ.
A környező hegyek itt is lenyűgöző látványt nyújtanak, ahogyan az ország egyik leghosszabb fjordja, a 60 kilométer hosszú Eyjafjörður kanyarog közöttük.
Nyáron a csúcshőmérséklet elérheti a 25 fokot is, ám télen kemény havazások jönnek. Ez utóbbinak köszönhető, hogy itt találjuk az ország legjobb sípályáit.
Akureyri lüktető, élénk kulturális élettel bíró városka, üzleteiben gazdag választékát találjuk a helyben készült termékeknek.
Érdemes felkeresni az Akureyri múzeumot és a reptér közelében található repülési múzeumot.
Kirkjufell hegy
Reykjavíktól 2,5 órányi autóútra, északnyugatra találjuk a 900 lakosú Grundarfjördur nevű takaros halászfalucskát, amely Izland látnivalói közül talán az egyik legérdekesebb.
A Snaefellsnes-félsziget északi részén fekvű falu a festői fjord partján, hegyekkel körülvéve várja és ejti ámulatba a turistákat. Különösen izgalmas a környező hegyek legszebbike, a 463 méter magas Kirkjufell, ahonnan remekül megfigyelhetjük az északi fény játékát.
Thórsmörk-völgy
A Tindfjallajökull- és az Eyjafjallajökull-gleccserek között húzódó völgy különleges mikroklímájáról híres. A viszonylagos zártsága miatt környezeténél melegebb klíma uralkodik itt, ezért növényzete egy fokkal gazdagabb és bujább, mint Izland átlagát tekintve.
A völgyben mohák, páfrányok és kisebb cserjék zöldülnek, fejünk fölött pedig ötvenméteres sziklafalak magasodnak, és kissé klausztrofób élményt gerjesztenek az emberben, ahogyan egyre csak szűkülnek.
Gullfoss-vízesés
Magyarul: arany vízesés. Izland délnyugati részén, a Hvítá folyó kanyonjában található ez a csodálatos hely, a sziget igen sűrűn látogatott pontja. A nyaranta 140 m³/s vízhozamú folyó medre itt hirtelen elkeskenyedik, előtte 11, majd szinte közvetlenül ezután 21 métert zuhanva egy szűk hasadékban folytatja útját. Télen a vízhozam 80 m³/s-ra csökken, a legnagyobb áradások idején azonban elérheti a 2000 m³/s-ot is, ez majdnem annyi, mint amekkora a Duna átlagos vízhozama Budapestnél.
A páratlan szépségű kétlépcsős vízesés energiájának hasznosítására több tervet is kidolgoztak a 20. században, először a terület tulajdonosaitól, Tómas Tómassontól és Halldór Halldórssontól akarták külföldi befektetők megvenni a területet, de az erőmű megépítése anyagi akadályokba ütközött. Később az egyik (kitalálható, hogy melyik) tulajdonos lánya, Sigríður Tómasdóttir környezetvédelmi mozgalmat indított a vízesés eredeti állapotának megőrzéséért, ebben segítségére volt Sveinn Björnsson, Izland későbbi köztársasági elnöke. Sigríður Tómasdóttir emlékét kőtábla őrzi a helyszínen.
Végül a vízesést és környékét 1979-ben természetvédelmi területté nyilvánították, ezzel végérvényesen győztek a természetvédők.
Jökulsárlón gleccser lagúna és a Gyémánt-part
A Breiðamerkurjökull-tó végénél alakult ki ez a páratlan képződmény. A Jökulsárlón gleccser lagúna és a Gyémánt-part Vatnajökull egyik legszebb része.
A gleccser itt éri el az óceánt, ha csónakos túrán veszünk részt, hatalmas, leszakadó jéghegyek között utazhatunk. Ezek mérete az apró kavicstól akár egy személyautóig terjedhet. Olyan közel mehetünk a jéghegyekhez, hogy akár meg is érinthetjük őket.
A Gyémánt-part már az óceán partja, nevét onnan kapta, hogy a jéghegyek itt érik el a tengert, és a fekete, kavicsos partra sodródva élénk kontrasztot képeznek a csillogó jégdarabok. Akárcsak milliónyi gyémántdarab. Érdemes a Jökulsárlón vidékét nem az év legmelegebb időszakában meglátogatni, mert nyáron a jéghegyek gyorsan elolvadhatnak a parton.
Izland látnivalói annyira szépek és érdekesek, hogy ha tehetjük, vegyük előre ezt a Magyarországhoz hasonló méretű országot a bakancslistánkon, és keressük fel – lehetőleg a nyári félévben, amikor szinte egész nap világos van.