Ilyen volt a 2010-es rendkívüli csapadékos év, amit ma már visszasírunk

0
(0)

Ugye, mennyit változott a világ a 2010-es csapadékos év óta. Amikor a lakosság többsége a pokolba kívánta már a rengeteg esőt, ami ráadásul komoly károkat okozó viharokkal is párosult a nyári félévben. Nem beszélve a belvízkárokról, valamint a megemelkedett talajvíz miatt használhatatlanná vált pincékről és garázsokról.

Az már biztosan kijelenthető, hogy a 2010-es, 140 éves rekordot megdöntő csapadékösszeg 2023-ig már biztosan nem ismétlődik meg. 1870 óta nem mértek hazánkban annyi csapadékot, mint 2010-ben. Hogy mi lesz később, azzal kapcsolatban az előrejelzések nem túl biztatóak, többnyire aszályos évek túlsúlyát prognosztizálják.

2010-es rekord csapadékos év

Na de milyen is volt csapadék szempontjából 2010, amit ma már egyértelműen visszasírunk?

Az országos csapadékátlagnak jó másfélszerese-duplája hullott le abban az évben. Tehát a szokásos 500-800 milliméter helyett 800-1400 milliméter csapadékot mérhettünk. A szórás nagyjából követte a korábbi trendeket, a Dunántúl nyugati és déli része kiemelkedően sok csapadékot kapott, hasonlóképpen a középhegységeink, ezzel szemben az Alföld relatíve keveset – de a sokévi átlagnak így közel a dupláját.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat havi kronológiája így nézett ki 2010-re vonatkozólag:

Január: Az ország nagy részén az átlagosnál jóval több csapadék esett, ez számszerűleg a szokásos mennyiség 120-240 százalékát jelenti. A csapadék döntő része hó volt, és mivel ebben a hónapban csak néhány nap volt “pluszos”, jelentős hóvastagság alakult ki. A legcsapadékosabb nap 30-a volt, ekkor Recsken 42 mm csapadékot mértek. Ezzel megdőlt a napi jellemző csapadékösszeg rekordja.

Február: Ismét erősen pozitív anomáliát tapasztalhattunk országszerte, különösen az Alföldön, ahol a sokévi átlag háromszorosa is lehullott hó formájában. A hónap közepéig mindennapos volt a havazás, ezt 16-ától eső váltotta fel.  A legtöbb csapadék 26-án hullott, ezen a napon a paksi mérőállomáson 38,4 mm-t mértek.

Március: A tavasz első hónapja szárazabbnak bizonyult a szokásosnál. Talán vihar előtti csend lehetett, de ekkor az átlagos mennyiség 30-40 százaléka volt csupán a csapadékösszeg. Ráadásul a hónap utolsó harmadában lehűlés volt, így többfelé havazásról számoltak be.

Csapadékrekord 2010

Az Időkép felvétele.

Április: Ismét egy, az átlagnál jóval csapadékosabb hónap. Az adatok szerint több helyen 2,5 – 3-szoros havi összeg is előfordult. Az április 12-14. közötti időszakban országos átlagban naponta 10-12 mm körüli csapadék hullott. 12-én Királyszálláson és Várpalotán szakadt le az ég durván, ezeken a mérőállomásokon napi rekordot mértek: 62,5 mm eső esett arrafelé.

Május: A tavasz utolsó hónapja rendkívüli csapadékmennyiséget hozott, ami elsősorban a Zsófia nevű mediterrán ciklonnak volt köszönhető. Zsófia május 15. és 18. között okozott rendkívül hosszú és erős viharokat, helyenként 130 km/h feletti széllökéseket is mértek. A viharos szél mellett rengeteg eső esett, elsősorban a Mecsekben (150 mm) és a Bakonyban (250 mm) mértek kiugró mennyiségeket. A Bakonyban a havi összeg a 360 mm-t is átlépte. Meghaladta a 100 mm-t a Bodrog és a Hernád vízgyűjtő területére lezúduló csapadék is.

Májusban országszerte a sokévi átlag háromszorosa esett, de a Bakonyban ötszörös értékeket is mértek. A legtöbb csapadék a hegység legmagasabb pontján, a Kőrishegyen és Bakonybélben hullott, 157 és 146 mm. A kőrishegyi érték az eddig mért legnagyobb májusi csapadékösszegnek bizonyult.

Júniusban folytatódott az özönvízszerű esőzés, de a májusinál valamelyest kevesebb, országos átlagban 200 mm esett. A Dunántúli-dombság és a Mecsek térségében az ilyenkor szokásos csapadékmennyiség több mint két és félszeresét mérték. Kiemelkedően csapadékos volt a hónap első napja, illetve a 16-21-e közötti időszak. A rengeteg csapadék így is bőven adott munkát az ár- és belvízzel küzdő lakosságnak és a polgárőröknek. A legkritikusabb helyzet az északkeleti megyékben alakult ki.

Júniusi nagy viharok 2010-ben

A 2010-es év időjárási szempontból legmozgalmasabb hónapja a június volt. A hónap közepén többször is heves viharok sújtották az országot. Az Időkép visszatekintőjében olvasható, hogy 14-én a nyugati tájak kivételével zivatarrendszerek vonultak nyugatról keleti irányba. A zivatarokat többfelé felhőszakadás, 5-6 centis jég kísérte. A leghevesebb viharok a keleti országrészben, Hajdúböszörmény és Téglás környékén csaptak le.

2010-es esős év

Ácsok javítják egy megsérült raktárépület tetejét Tégláson
Fotó: Oláh Tibor / MTI

Itt feltehetően tornádó is kialakult, több épületben is súlyos károk keletkeztek.

2010-es csapadékos év

Kidőlt fa tövét takarítják el Tégláson
Fotó: Oláh Tibor / MTI

Csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2400 ingatlant rongált meg a vihar.

Négy nappal később, június 18-án a Viharsarokban súlyos jégveréssel járó szupercellás zivatarok okoztak felbecsülhetetlen károkat. A leginkább érintett települések Mezőhegyes és Battonya voltak. A MABISZ május-júniusi vihar- és árvízkárokról szóló tájékoztatója is több mint beszédes.

Júliusban aztán valamelyest nyugodtabb volt a légkör, de a csapadék mennyisége így is bőven átlag fölötti volt. A napi rekord 15-én és 24-én is megdőlt: 15-én Kőszegen 93,7 mm, 24-én Nyírlugoson 106,8 mm hullott. A legtöbb csapadék az északkeleti országrészt érte, itt az átlagnak két és félszerese, míg a Nyírségben helyenként négyszerese esett.

Augusztus ismét átlag fölötti csapadékot mértek, ez másfél-két és félszerese volt az ilyenkor megszokott mennyiségnek. Több olyan nap is volt, amikor országos átlagban 10 mm fölötti csapadékot regisztráltak, de 6-án ez az érték a 15 mm-t is meghaladta. 13-án a napi csapadékrekord is megdőlt, Celldömölkön ugyanis 87,5 mm-es összeget mértek.

Szeptemberben továbbra is bőven átlag fölötti csapadék hullott, a Duna-Tisza közének déli részén a szokásos mennyiség négyszerese, sőt ötszöröse is előfordult. A hónapban 5 napon haladta meg a napi csapadékösszeg a 10 mm-t országos átlagban. A kimagasló értékek mediterrán ciklonok átvonuló felhő- és csapadékrendszeréhez kapcsolódóan jelentkeztek. 10-e volt a legcsapadékosabb nap, amikor mintegy 24 mm eső esett országos átlagban. Ezen a napon Parád Óhuta állomáson megdőlt a napi csapadékösszeg rekordja is, itt 100,5 mm-t mértek.

Október már jóval csendesebb volt, ebben a hónapban a szokásosnál szárazabb időjárást tapasztalhattunk. Északkeleten például az átlagos mennyiségnek csak az ötöde hullott, és 14 napig egyáltalán nem regisztráltak csapadékot hazánkban. Egyetlen napon, 15-én fordult csak elő kiemelkedő mennyiség, amikor egy mediterrán ciklon 20 mm fölötti összegeket eredményezett az ország északnyugati és délnyugati tájain. 21-én pedig az első hó is leesett, Csarodáról és Telkibányáról jelentettek havazást.

November hónap átlagos csapadékot hozott, kimagasló mennyiség csak 22-én és 28-án esett, ekkor 13 és 17 mm-t kaptak a földek. Kékestetőn 22-én 62 mm eső hullott, mellyel a mérőhelyen megdőlt a napi csapadékrekord. 28-án Hidegkúton is megdőlt a napi csapadékrekord, innen 52 mm-ről érkezett jelentés.

Decemberben kettészakadt az ország. Míg a nyugati tájakon a havi csapadékösszegek a sokéves átlag alatt maradtak, a Tiszántúlon az átlag kétszeresét mérték. A hónapban átlagosan 16 napon hullott csapadék, ebből 11 napon havazott.

Nem csak a mennyiség tért el a sokéves átlagtól a 2010-es csapadékos év során

A 2010-es, rendkívüli csapadékot hozó év legnedvesebb hónapja a szokásos június helyett a május volt. Az éves mennyiség egyharmada hullott ebben a hónapban, és míg a másodmaximum általában novemberben következik be, 2010-ben ez hamarabb, már szeptemberben megérkezett.

Rekorcsapadék 2010-ben

Grafika: OMSZ

Országos átlagban a szokásosnál 32-vel többször, összesen 145 napon hullott csapadék, ebből 36 napon hó formájában az átlagos 13 helyett. A mezőgazdasági szempontból mérvadó 5 mm-nél nagyobb csapadékmennyiség országos átlagban tavaly 61 napon fordult elő, ami 23-mal több az 1971-2000-es normálértéknél.

Jártál már itt? Értékeld ezt az úti célt!

Csak bátran!

Átlag 0 / 5. Szavazatok: 0

Egyelőre még nem érkezett szavazat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük