Ilyen volt a 2010-es rendkívüli csapadékos év, amit ma már visszasírunk

Ugye, mennyit változott a világ a 2010-es csapadékos év óta. Amikor a lakosság többsége a pokolba kívánta már a rengeteg esőt, ami ráadásul komoly károkat okozó viharokkal is párosult a nyári félévben. Nem beszélve a belvízkárokról, valamint a megemelkedett talajvíz miatt használhatatlanná vált pincékről és garázsokról.

Az már biztosan kijelenthető, hogy a 2010-es, 140 éves rekordot megdöntő csapadékösszeg 2023-ig már biztosan nem ismétlődik meg. 1870 óta nem mértek hazánkban annyi csapadékot, mint 2010-ben. Hogy mi lesz később, azzal kapcsolatban az előrejelzések nem túl biztatóak, többnyire aszályos évek túlsúlyát prognosztizálják.

Na de milyen is volt csapadék szempontjából 2010, amit ma már egyértelműen visszasírunk?

Az országos csapadékátlagnak jó másfélszerese-duplája hullott le abban az évben. Tehát a szokásos 500-800 milliméter helyett 800-1400 milliméter csapadékot mérhettünk. A szórás nagyjából követte a korábbi trendeket, a Dunántúl nyugati és déli része kiemelkedően sok csapadékot kapott, hasonlóképpen a középhegységeink, ezzel szemben az Alföld relatíve keveset – de a sokévi átlagnak így közel a dupláját.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat havi kronológiája így nézett ki 2010-re vonatkozólag:

Január: Az ország nagy részén az átlagosnál jóval több csapadék esett, ez számszerűleg a szokásos mennyiség 120-240 százalékát jelenti. A csapadék döntő része hó volt, és mivel ebben a hónapban csak néhány nap volt „pluszos”, jelentős hóvastagság alakult ki. A legcsapadékosabb nap 30-a volt, ekkor Recsken 42 mm csapadékot mértek. Ezzel megdőlt a napi jellemző csapadékösszeg rekordja.

Február: Ismét erősen pozitív anomáliát tapasztalhattunk országszerte, különösen az Alföldön, ahol a sokévi átlag háromszorosa is lehullott hó formájában. A hónap közepéig mindennapos volt a havazás, ezt 16-ától eső váltotta fel.  A legtöbb csapadék 26-án hullott, ezen a napon a paksi mérőállomáson 38,4 mm-t mértek.

Március: A tavasz első hónapja szárazabbnak bizonyult a szokásosnál. Talán vihar előtti csend lehetett, de ekkor az átlagos mennyiség 30-40 százaléka volt csupán a csapadékösszeg. Ráadásul a hónap utolsó harmadában lehűlés volt, így többfelé havazásról számoltak be.

Az Időkép felvétele.

Április: Ismét egy, az átlagnál jóval csapadékosabb hónap. Az adatok szerint több helyen 2,5 – 3-szoros havi összeg is előfordult. Az április 12-14. közötti időszakban országos átlagban naponta 10-12 mm körüli csapadék hullott. 12-én Királyszálláson és Várpalotán szakadt le az ég durván, ezeken a mérőállomásokon napi rekordot mértek: 62,5 mm eső esett arrafelé.

Május: A tavasz utolsó hónapja rendkívüli csapadékmennyiséget hozott, ami elsősorban a Zsófia nevű mediterrán ciklonnak volt köszönhető. Zsófia május 15. és 18. között okozott rendkívül hosszú és erős viharokat, helyenként 130 km/h feletti széllökéseket is mértek. A viharos szél mellett rengeteg eső esett, elsősorban a Mecsekben (150 mm) és a Bakonyban (250 mm) mértek kiugró mennyiségeket. A Bakonyban a havi összeg a 360 mm-t is átlépte. Meghaladta a 100 mm-t a Bodrog és a Hernád vízgyűjtő területére lezúduló csapadék is.

Májusban országszerte a sokévi átlag háromszorosa esett, de a Bakonyban ötszörös értékeket is mértek. A legtöbb csapadék a hegység legmagasabb pontján, a Kőrishegyen és Bakonybélben hullott, 157 és 146 mm. A kőrishegyi érték az eddig mért legnagyobb májusi csapadékösszegnek bizonyult.

Júniusban folytatódott az özönvízszerű esőzés, de a májusinál valamelyest kevesebb, országos átlagban 200 mm esett. A Dunántúli-dombság és a Mecsek térségében az ilyenkor szokásos csapadékmennyiség több mint két és félszeresét mérték. Kiemelkedően csapadékos volt a hónap első napja, illetve a 16-21-e közötti időszak. A rengeteg csapadék így is bőven adott munkát az ár- és belvízzel küzdő lakosságnak és a polgárőröknek. A legkritikusabb helyzet az északkeleti megyékben alakult ki.

Júniusi nagy viharok 2010-ben

A 2010-es év időjárási szempontból legmozgalmasabb hónapja a június volt. A hónap közepén többször is heves viharok sújtották az országot. Az Időkép visszatekintőjében olvasható, hogy 14-én a nyugati tájak kivételével zivatarrendszerek vonultak nyugatról keleti irányba. A zivatarokat többfelé felhőszakadás, 5-6 centis jég kísérte. A leghevesebb viharok a keleti országrészben, Hajdúböszörmény és Téglás környékén csaptak le.

Ácsok javítják egy megsérült raktárépület tetejét Tégláson
Fotó: Oláh Tibor / MTI

Itt feltehetően tornádó is kialakult, több épületben is súlyos károk keletkeztek.

Kidőlt fa tövét takarítják el Tégláson
Fotó: Oláh Tibor / MTI

Csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2400 ingatlant rongált meg a vihar.

Négy nappal később, június 18-án a Viharsarokban súlyos jégveréssel járó szupercellás zivatarok okoztak felbecsülhetetlen károkat. A leginkább érintett települések Mezőhegyes és Battonya voltak. A MABISZ május-júniusi vihar- és árvízkárokról szóló tájékoztatója is több mint beszédes.

Júliusban aztán valamelyest nyugodtabb volt a légkör, de a csapadék mennyisége így is bőven átlag fölötti volt. A napi rekord 15-én és 24-én is megdőlt: 15-én Kőszegen 93,7 mm, 24-én Nyírlugoson 106,8 mm hullott. A legtöbb csapadék az északkeleti országrészt érte, itt az átlagnak két és félszerese, míg a Nyírségben helyenként négyszerese esett.

Augusztus ismét átlag fölötti csapadékot mértek, ez másfél-két és félszerese volt az ilyenkor megszokott mennyiségnek. Több olyan nap is volt, amikor országos átlagban 10 mm fölötti csapadékot regisztráltak, de 6-án ez az érték a 15 mm-t is meghaladta. 13-án a napi csapadékrekord is megdőlt, Celldömölkön ugyanis 87,5 mm-es összeget mértek.

Szeptemberben továbbra is bőven átlag fölötti csapadék hullott, a Duna-Tisza közének déli részén a szokásos mennyiség négyszerese, sőt ötszöröse is előfordult. A hónapban 5 napon haladta meg a napi csapadékösszeg a 10 mm-t országos átlagban. A kimagasló értékek mediterrán ciklonok átvonuló felhő- és csapadékrendszeréhez kapcsolódóan jelentkeztek. 10-e volt a legcsapadékosabb nap, amikor mintegy 24 mm eső esett országos átlagban. Ezen a napon Parád Óhuta állomáson megdőlt a napi csapadékösszeg rekordja is, itt 100,5 mm-t mértek.

Október már jóval csendesebb volt, ebben a hónapban a szokásosnál szárazabb időjárást tapasztalhattunk. Északkeleten például az átlagos mennyiségnek csak az ötöde hullott, és 14 napig egyáltalán nem regisztráltak csapadékot hazánkban. Egyetlen napon, 15-én fordult csak elő kiemelkedő mennyiség, amikor egy mediterrán ciklon 20 mm fölötti összegeket eredményezett az ország északnyugati és délnyugati tájain. 21-én pedig az első hó is leesett, Csarodáról és Telkibányáról jelentettek havazást.

November hónap átlagos csapadékot hozott, kimagasló mennyiség csak 22-én és 28-án esett, ekkor 13 és 17 mm-t kaptak a földek. Kékestetőn 22-én 62 mm eső hullott, mellyel a mérőhelyen megdőlt a napi csapadékrekord. 28-án Hidegkúton is megdőlt a napi csapadékrekord, innen 52 mm-ről érkezett jelentés.

Decemberben kettészakadt az ország. Míg a nyugati tájakon a havi csapadékösszegek a sokéves átlag alatt maradtak, a Tiszántúlon az átlag kétszeresét mérték. A hónapban átlagosan 16 napon hullott csapadék, ebből 11 napon havazott.

Nem csak a mennyiség tért el a sokéves átlagtól a 2010-es csapadékos év során

A 2010-es, rendkívüli csapadékot hozó év legnedvesebb hónapja a szokásos június helyett a május volt. Az éves mennyiség egyharmada hullott ebben a hónapban, és míg a másodmaximum általában novemberben következik be, 2010-ben ez hamarabb, már szeptemberben megérkezett.

Grafika: OMSZ

Országos átlagban a szokásosnál 32-vel többször, összesen 145 napon hullott csapadék, ebből 36 napon hó formájában az átlagos 13 helyett. A mezőgazdasági szempontból mérvadó 5 mm-nél nagyobb csapadékmennyiség országos átlagban tavaly 61 napon fordult elő, ami 23-mal több az 1971-2000-es normálértéknél.