Hungarikum lett a tiszavirágzás és a csíksomlyói búcsú is

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült – közölte az Agrárminisztérium.

A Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, csütörtökön született döntés értelmében ezentúl a gyűjteményt gazdagítja az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe, a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely.

A bizottság a hungarikumok közé emelte – mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket – a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, de bekerült a gyűjteménybe a tiszavirágzás, egy egyedülálló természeti látványosság, a rövid életű kérészfaj látványos rajzása is.

Tiszavirágzás 2020 – Mikor kezdődik? Ez a várható menetrend!

A közlemény idézi Nagy István agrárminisztert, aki a szőregi rózsatőt méltatva elmondta: a növény fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, és méltán ismert és elismert exportcikke Magyarországnak.

A bizottság a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság-törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a Kocs községben gyártott kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

A közlemény idézi V. Németh Zsoltot is, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztost, aki a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta: a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a “kocsi kocsi”, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte.

Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte: a 12. században épült templom romos állapotában is fenséges látványt nyújt, és a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált.

V. Németh Zsolt a balatonfüredi Anna-bált méltatva hangsúlyozta: a minden évben az Anna-naphoz legközelebbi szombaton megrendezett bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak. Az eseményen Magyarország legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is részt vettek, de a mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.

A Hungarikumok Gyűjteménye jelenleg 75 értéket foglal magába, a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma pedig 175-re emelkedett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük