Gyula: mit érdemes itt megnézni?

0
(0)

A Békés megyében, Békéscsabától 16 km-re fekvő település valamivel több mint 30 ezer lakossal bír a 2014-es adatok szerint. Az ide érkező turistákat számos kulturális látnivaló, gyógyászati és wellness szolgáltatás lehetősége várja. Családosoknak, pároknak, de egyedül érkezőknek is igazi felüdülést és aktív pihenési lehetőséget nyújthat a városban eltöltött pár nap, vagy akár több hét is. Cikkünkben sorra vesszük Gyula legfontosabb látnivalóit, hiszen a Gyuláról szóló útikönyv sokszor hiánycikk a könyvesboltok polcain.

A Gyulai vár

Gyulai vár

A Gyulai vár Közép-Európa egyetlen épségben maradt síksági tégla erődítménye. A város első hiteles írásbeli említése Károly Róbert idejéből származik, az ő okleveleiben szerepel. A királytól kapta a város több kiváltságát is. A Gyulához kötődő uradalmak későbbi története elsősorban a régmúlttal foglalkozókat érdekelheti, a várról annyit érdemes mindenképpen megjegyezni, hogy 1403-ban Maróti János bán kapta meg Gyulát és a Gyula környéki településeket és ő kezdte meg a vár építését. Pontos adataink ugyan nincsenek, de arra következtethetünk, hogy 1403- és 1430 között épült meg a vár, írásbeli forrás utal arra, hogy 1445-ben a várkápolnát is felszentelték. 1476-ban kihalt a várbirtokos Maróti család és a birtokot Mátyás király Corvin Jánosnak adományozta, ekkor vált Gyula a megye székhelyévé is. Még Dózsa György seregei 1514-ben is állomásoztak Gyula vára alatt, azonban nincs tudomásunk a vár ostromáról, feltehetőleg Dózsa visszavonult a túlerő láttán.

A történelmi valós helyzet elképzeléséhez hozzátartozik, hogy ekkor még jelentős vizes, mocsaras vidék volt a megyében, hiszen a Körösöket majd csak a XIX. században fogják szabályozni. Ez azért is fontos, mert a vár védelmében jelentős szerepet játszottak a környéki vizek, mivel nehezen lehetett a várat nehéz fegyverzettel (ágyúk) ostromolni az ingoványos talaj miatt.

A török idők büszkesége is Gyula várának ellenállása, hiszen 1553-ban és 1556-ban is sikeresen verték vissza a várvédők a török ostromát. Majd, 1566-ban esik el a vár Petráf pasa ostroma után, s bár török a vár feladása ellenében szabad elvonulást ígért, szavát meg nem tartotta, a kivonuló várvédőket lemészárolta. Mindössze néhányan menekültek meg, köztük Bethlen Farkas is, a későbbi fejedelem édesapja (a hagyomány szerint jó és gyors lovának köszönhette életét). A vár elestétől számítandó a török 128 éves uralma Gyulán. A török kiűzésére szinte a várak tekintetében utoljára került itt sor, melynek oka szintén a vizes környezet volt. Csak a török kiéheztetésével sikerült 1695-ben visszafoglalni az erősséget (Mehmet pasa adta fel a vár védelmét szabad elvonulás ellenében).

Mai formájában a vár számos, korhű bútorokkal, fegyverekkel berendezett teremmel várja a látogatókat. A vártoronyból kiváló kilátás nyílik a Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastélyra és az Élővíz-csatornára.

Ha nyáridőben látogatjuk meg Gyulát, érdemes a várszínházi előadások között olyat találni, melyet szívesen megnéznénk, hiszen utólérhetetlen hangulata van a várba előadott színműveknek. A vár előtti parkban látható a kilenc, Gyulán raboskodó aradi vértanú tábornok tiszteletére felállított emlékmű. Kevésbé ismert tény, hogy közel 1300 honvéd tette le a 48-as szabadságharc után a fegyvert Gyulánál és jó ideig az aradi vértanúk közül 9 a városban volt elszállásolva házaknál, hadifogolyként Városi séták során a házak falán erre márvány emléktábla emlékeztet a tábornokok nevével.

A Gyulai Várfürdő

Gyulai Várfürdő

Az egészségturizmus szempontjából is kiemelt jelentősége van Gyulának, mint fürdővárosnak, hiszen gyógyvizei messze földön híresek és a fürdőzés hagyománya immár évszázados a településen. A várfürdőben számos szabadtéri gyógyvizes medence szolgálja a gyógyulni vágyókat. Különlegessége a szabadtéri strandnak, amelyben természetesen helyet kap a hideg vizes úszómedence, az óránként működő hullámmedence és a csúszdával ellátott gyermek medence is, hogy csodálatos, fákkal tarkított parkban helyezkedik el, a jelenleg felújítás alatt álló kastély mellett. A gyulai gyógyvíz 72 C-on tör fel a föld felszíne alól, a gyógyvizet természetesen visszahűtik, a legmelegebb medence is 34-36 °C-os. A gyógyvizet ajánlják mozgásszervi, idegi panaszokra és egyes nőgyógyászati problémákra is hatásos. A gyógyvizes fürdők igénybevételekor betartandó az optimális hatás elérése végett az ajánlott maximális időtartam : napi kétszer fél óra.

Természetesen a fürdő a gyógyvizes kezelések széles skáláját is felvonultatja, melyek Tb- támogatással is igénybe vehetők, csekély önrész hozzájárulása mellett. A 2015-ös nyári díjszabász szerint egy teljes árú felnőtt napi belépő 2200 Ft.- , a 16 óra utáni jegyek kedvezményesen 1700 Ft-ért megválthatóak. Jegyeket szép-kártyára is vásárolhatunk, az alszámla típusának korlátozása nélkül.

Aki gyermekkel érkezik, kipróbálhatja a modern Aquaparkot is, melyben ugyan gyógyvizes medencék nincsenek, de számos élményelem gondoskodik a család „vizes” szórakozásáról.

Az Erkel Ferenc Emlékmúzeum (Erkel Emlékház)

Erkel Emlékház

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy Erkel Ferenc, a Himnusz és a Bánk Bán megzenésítője Gyulán született. Édesapja tanítói lakását 1795-ben építették fel. A mai Erkel-házként nyilvántartott emlékhelyben 1808 és 1841 között lakott az Erkel család. Az Erkel múzeum nemcsak a zenét kedvelőknek nyújt felemelő élményt, hiszen számos a családhoz kötődő kézirat, levél és bútor látható az Apor tér 17. szám alatt található, felújított korhű épületben.

A Ladics ház

A Gyulán található ún. Ladics ház érdekessége az, hogy szinte teljes körűen megtekinthető az emlékházban a XIX. századra jellemző polgári élet minden kelléke (szalon, kártyaszoba, étkező, hálószoba, konyha). Magyarországi viszonylatban talán itt ismerhető meg a polgári élet milliője leginkább. A Ladics házat a Jókai Mór utcán találjuk, a Százéves Cukrászda szomszédságában. Fontos megjegyezni, hogy a kiállítás nyitva tartásáról érdeklődjünk a Tourinform Irodában, az internetes információk pontatlanok lehetnek.

A Százéves Cukrászda

Gyula ékének is tekinthető, a gyönyörű, impozáns épületben működő több mint Százéves Cukrászda. Kötelező jellegű látnivaló még annak is, aki nem barátja az édességeknek, hiszen egy kávé elfogyasztása mellett megcsodálhatjuk a cukrászati múzeumot és a gyönyörű szecessziós jellegű bútorzatot és cukrászda belsőt. A Cukrászdát 1841-ben alapította Salis András cukrász mester. Jelenleg 2004 óta üzemelteti a tulajdonos, aki csokoládé manufaktúrát is létrehozott.

 Táj- , víz- és fürdőtörténeti kiállítás

Különleges élményt nyújt a Gyula környéki vizek szabályozásával a és a korai fürdőkultúrával foglalkozó tárlat. Különösen érdekes, hogy a legújabb kutatások szerint bizonyítást nyert, hogy már jóval a török idők előtt is közösségi fürdőházat üzemeltettek Gyulán, artézi vizek segítségével is. A tárlat megtekintéséhez mindenképpen ajánlott szakértő vezetés igénybe vétele. Gyermekek is élvezni fogják a kiállítást, mert számos szórakoztató elem került a programba. A kiállítás legnagyobb értéke talán az, hogy segítségével átlátható és megérthető a Kőrösök szabályozásának története, menete és problematikája.

Nádi Boldogasszony templomNádi Boldogasszony templom a Harruckern téren

Nádi Boldogasszony tisztelete kifejezetten a Kőrösök mentéhez kötődik, a hagyomány szerint még a tatárjárás idején, az 1200-as évek közepén egy kisfiúnak jelent meg látomásképpen Nádi Boldogasszony és megmutatta a helyes utat a mocsárvilágban a menekülőknek. A Harruckern téren található templomban szolgált báró Apor Vilmos vértanú püspök, aki igyekezett fenntartani Nádi Boldogasszony tiszteletét. Ma már a templomban csak az eredeti kegykép másolata látható. Vallásos turistáknak szintén érdekes lehet a Mária Múzeum, mely az Apor Vilmos téren található meg. Különlegessége, hogy itt látható a Magyarországon valaha működő szerzetesrendek ruházata modell babákon bemutatva, illetve rengeteg, a világ minden tájáról származó, Máriához kötődő emléktárgy is. A tárlat éke a Mindszenty bíboros adományozta rózsafüzér.

Élővíz-csatorna

Élővíz-csatorna

A természet szerelmeseit sem hagyja élmény nélkül Gyula. A városon keresztül folyik az un, Élővíz-csatorna, mely tulajdonképpen a Kőrösök szabályozása után megmaradt holtág, mit később a város vízellátása érdekében hasznosítottak. Maradandó élményt jelent a tiszta, áttetsző, élettel teli vízen való vízi biciklizés vagy kenuzás. 2015-ös árak szerint egy óra vízi biciklizés ára 2000 Ft., és kb. 3 km-t tehetünk meg a csatornán a békéscsabai út felé, míg a másik irányba a vár felé biciklizve rövidebb a táv (kb. 1,5 km). Ha választani kell, szépségét és az élővilág gazdagságát figyelembe véve a Csaba felé vezető útvonalat ajánljuk. Az út romantikáját a lehajló füzek, vízi liliomok és változatos látkép mellett az is fokozza, hogy történelmi kőhíd alatt is át kell haladnunk. De önmagában a parton való pihenés is azzal kecsegtet, hogy különböző fajhoz tartozó halakat, mocsári teknősöket, vízi szárnyasokat láthatunk.

Aki Gyulára látogat és a horgászat szerelmese is, mind az Élővíz-csatornára, mind a gyulai horgásztavakra is jegyet válthat, élve horgászszenvedélyével.

A Gyulavári Kastély

Gyulavári KastélyHa időnk engedi, érdemes ellátogatni a Gyulától pár km-re fekvő Gyulaváriba, ahol az Almássy kastélyban többféle kiállítást és interaktív környezeti bemutatót is láthatunk. Kulturális élmény, hogy meghallgathatjuk és olvashatjuk a szövegét minden Uniós ország himnuszának. Ugyanakkor fontos értéket közvetít a nemzetiségi termek kiállítása, hiszen Gyula történetében évszázadokig békés együttélésben volt a szlovák, német, szerb, román kisebbség kultúrája. Ezen kisebbségek tárgyi és szellemi hagyatéka látható több kiállító termen át.

A kastélyban látható kincsek ezzel nem merülnek ki, hiszen a Kőrösök vidékének élővilága (halak, emlősök, madarak, növények) interaktív gyermekek számára is érdekes és tanulságos formában és környezetben jelenik meg. Ha elfáradtunk a múzeum látogatásban, akkor a gyulavári kastély parkja kínál aktív kikapcsolódást tanösvényeivel. Esetleg átruccanhatunk Békéscsabára, a kolbász fővárosába is.

Összességében elmondható, hogy Gyula tökéletes kikapcsolódást és maradandó élményt nyújt minden odalátogató számára, ezért cikkünk sem lehet teljes, hiszen a helyi Tourinform Iroda (Kossuth utca 7. ) további szervezett programokat is nyújt (pálinkafesztivál, pálinkatúra, hajózás a Kőrösökön, városnéző kisvonat helyi legendákkal, húsipari kiállítás, stb.).

 

 

A Berettyó-folyó

A Tisza-tó természeti értékei

A lillafüredi István-barlang

Az Aggteleki-cseppkőbarlang (Baradla-barlang)

A nagyhegyesi Kráter-tó

A Szalajka-völgy látnivalói

Jártál már itt? Értékeld ezt az úti célt!

Csak bátran!

Átlag 0 / 5. Szavazatok: 0

Egyelőre még nem érkezett szavazat