Amit majdnem mindenki rosszul tud: ennyivel lehet túllépni a sebességhatárt a magyar utakon
Mekkora sebességtúllépés esetén számíthatunk bírságra? Mennyivel léphetjük túl a sebességhatárt? Mennyit kell fizetnünk, ha rendőr int le, és ha postán érkezik a csekk?
Természetesen senkit sem akarunk arra buzdítani, hogy emberéleteket, vagy akár súlyos tíz-, vagy akár százezreket kockáztasson, de emberek vagyunk, hibázunk, olykor figyelmetlenek vagyunk. Ilyenkor jó tudni, hogy számíthatunk-e bírságra, ha bizonyos mértékben túlléptük a megengedett sebességhatárt.
2008. január 1-jén vezették be az objektív felelősség elvét, ami dióhéjban annyit tesz, hogy
a gépjármű üzembentartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel:
- a) a megengedett legnagyobb sebességre,
- b) a vasúti átjárón való áthaladásra,
- c) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
- d) az autópálya leálló sávjának igénybevételére
- e) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,
- f) a természet védelmére,
- g) a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra
vonatkozó előírások betartásra kerüljenek.
Amennyiben az egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni.
A vezess.hu összegzése szerint az üzemben tartó csak és kizárólag az alábbi két esetben mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól:
1. Ha járművét a szabályszegés időpontját megelőzően ellopták és ezt már jelezte a hatóságoknak. 2. Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően másnak adta kölcsön, és erről mindkettőjük által aláírt, hivatalos dokumentum született, vagy a menetlevél igazolja. Tehát ha valaki arra hivatkozik a közigazgatási eljárás során, hogy a járművet nem ő vezette, akkor csak a fenti feltételek teljesülése esetén mentesül a bírság megfizetése alól.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyorshajtásokat csaknem teljes egészében az objektív felelősség alapján – tehát nem a helyszínen, megállítással – szankcionálják. Magyarul: villan a traffi, és pár nap múlva érkezik a csekk.
Ha nem a helyszínen állít meg a rendőr, akkor 100 km/h alatti sebességhatár esetén 15 km/órás sebességtúllépésnél kezdődik a bírságolás, 100 km/h fölött pedig 20 km/órával kell gyorsabban haladnunk a megengedettnél. Ezekre jön még kb. 3 km/h plusz a sebességmérők esetleges pontatlansága miatt, továbbá azt se feledjük, hogy az autók mutatója a valós sebességnél mindig többet mutat. Pontosabb adatot kapunk, ha GPS-szel mérjük a sebességünket.
Szóval így alakul a bírságok összege az objektív felelősség elve alapján:
Bírság összege (forint) | 30 000 | 45 000 | 60 000 | 90 000 | 130 000 | 200 000 | 300 000 |
Megengedett sebesség | Mért sebesség (km/h) | ||||||
15 | 30 – 40 | 40 – 50 | 50 – 60 | 60 – 70 | 70 – 80 | 80 – 90 | 90 – |
20 | 35 – 45 | 45 – 55 | 55 – 65 | 65 – 75 | 75 – 85 | 85 – 95 | 95 – |
30 | 45 – 55 | 55 – 65 | 65 – 75 | 75 – 85 | 85 – 95 | 95 – 105 | 105 – |
40 | 55 – 65 | 65 – 75 | 75 – 85 | 85 – 95 | 95 – 105 | 105 – 115 | 115 – |
50 | 65 – 75 | 75 – 85 | 85 – 95 | 95 – 105 | 105 – 115 | 115 – 125 | 125 – |
60 | 75 – 90 | 90 – 105 | 105 – 120 | 120 – 135 | 135 – 150 | 150 – 165 | 165 – |
70 | 85 – 100 | 100 – 115 | 115 – 130 | 130 – 145 | 145 – 160 | 160 – 175 | 175 – |
80 | 95 – 110 | 110 – 125 | 125 – 140 | 140 – 155 | 155 – 170 | 170 – 185 | 185 – |
90 | 105 – 120 | 120 – 135 | 135 – 150 | 150 – 165 | 165 – 180 | 180 – 195 | 195 – |
100 | 115 – 130 | 130 – 145 | 145 – 160 | 160 – 175 | 175 – 190 | 190 – 205 | 205 – |
110 | 130 – 145 | 145 – 160 | 160 – 175 | 175 – 190 | 190 – 205 | 205 – 220 | 220 – |
120 | 140 – 155 | 155 – 170 | 170 – 185 | 185 – 200 | 200 – 215 | 215 – 230 | 230 – |
130 | 150 – 165 | 165 – 180 | 180 – 195 | 195 – 210 | 210 – 225 | 225 – 240 | 240 – |
Jöhet bírság ennél kisebb mértékű sebességtúllépés esetén is?
Jogosan merül fel ez a kérdés az autóvezetőben, a válasz pedig: igen, de ez meglehetősen ritka. Ha 15, illetve 100 km/órás sebességkorlát fölött 20 km/h-nál kevesebben lépjük túl a megengedett sebességet, fizetnünk csak akkor kell, ha a rendőr a helyszínen megállít.
Mivel ez a metódus igencsak munkaerőigényes, továbbá komplikáltabb is, mint a kamerás rendszer, jelenleg vajmi kevés az esélyünk arra, hogy így járjunk. A csekély mértékű, a +15 km/h-t el nem érő gyorshajtást a rendőr csak akkor tudja bírságolni, ha ténylegesen bizonyítani tudja annak elkövetését. De ha mégis helyszíni bírság lenne a gyorshajtásból, akkor 5 és 50 ezer forint közötti helyszíni bírságot szabhat ki a rendőr.