Gyilkos-tó – Lenyűgöző felvételek, érdekességek Erdély gyöngyszeméről

5
(2)

A Gyilkos-tó Erdély keleti részén, a Keleti-Kárpátokhoz tartozó Hagymás-hegységben található 980 méter magasan. Közigazgatásilag a több mint 80 százalékban magyar lakosú Hargita megyéhez tartozik.

Megközelítése

Bár a magyar határtól nem fekszik felfoghatatlanul messzire, a 379 kilométert kissé viszontagságos úton tehetjük meg. Számoljunk jóval hosszabb menetidővel, mintha autópályán mennék, de segítenek ebben az útvonaltervező oldalak is.

A román utak többnyire jó állapotúak, bár az autópálya relatíve kevés. A Gyilkos-tó felé Kolozsvárnál van egy 52 kilométeres várost kerülő szakasz Aranyoslóna és Gyalu között. Az A3-as, más néven észak-erdélyi autópályából mindössze ennyi készült el eddig. Marosvásárhely környékén is van egy rövidebb gyorsforgalmi szakasz.

Az út Kolozsvárig rettenetesen zsúfolt, rengeteg településen haladunk át. Legérdekesebb talán Bánffyhunyad, ahol a helyi, Nyugat-Európában dolgozó romák “cifra palotái” díszelegnek a város főutcáján.

Hargita megyében már ritkább a forgalom, viszont helyenként annyira kanyargós az út, hogy rendszeresen próbára teszi a helyismerettel nem rendelkező autós reflexeit. Kiváltképp, ha egy beláthatatlan útkanyarban kezd el minket előzni valami őrült.

Román sofőrök

Aki még nem vezetett Romániában, annak bizonyára kisebb sokkhatással, mondhatni kultúrsokkal jár majd az itteni autósok közlekedési morálja. A helyiek szeretnek tempósabban, rámenősebben vezetni, mint amit mi magyarok idehaza megszoktunk. Nem ritka, hogy egy-egy kamion is villogással, dudálással fejezi ki rosszallását, ha valaki megítélése szerint túl lassan halad előtte.

Az előzés itt bármely helyzetben népszokás, akkor is elindítják, ha csak úgy fejezhető be a manőver, hogy három autó halad egymás mellett.

A tó keletkezése

A tó régebbi neve Veres-tó, erre utalhat a román elnevezése is: Lacul Roșu. A belefolyó patakok vöröses színű hordalékára utalt a név. Körülötte kiépített üdülőtelep van Gyilkostó néven, amely közigazgatásilag az innen 24 kilométerre lévő Gyergyószentmiklóshoz tartozik.

Gyilkos-tó, Erdély

A Gyilkos-tó keletkezését tekintve természetes torlasztó. Ráadásul egészen fiatal, kialakulása 1837 nyarán kezdődött, amikor a tótól keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék a sok eső hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának és elzárta több patak folyását, Áldozatul esett a Cohárd-patak, aaLikas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak.

Akadnak olyanok is, akik a tó keletkezését az 1838 januárjában bekövetkezett földrengéssel hozzák összefüggésbe.

Zsugorodik, és egyszer eltűnhet

A Gyilkos-tó területét először 1859-ben mérte fel Herbrich Ferenc, aki arra jutott, hogy a tó területe 56 katasztrális hold (32 hektár).

Az 1955-ös mérések szerint kerülete 3090 m, felülete 126 340 m², víztömege 680 000 m³, legnagyobb mélysége 10,5 m.

1986-ban a kerülete már csak 2800 m, felülete 114 676 m², víztömege 587 500 m³, legnagyobb mélysége 9,7 m volt.

A Gyilkos-tó ugyanis évente 4,88 cm-nyi hordalékkal töltődik a beömlő vízfolyások jóvoltából. Ha emberi beavatkozás nem történik, a számítások szerint 2080-ra teljesen el is tűnhet.

Páratlan látvány, a háttérben gyönyörű hegycsúcsokkal

Gyilkos-tó, Erdély

A Gyilkos-tó jellegzetessége a vízből kiálló, vagy néhány centivel a víz alatt lévő fenyőfacsonkok, amelyek az egykoron elárasztott erdőből maradtak meg. A csonkok egy része a mai napig hoz fiatal hajtásokat, ám amíg a víz az úr, az erdő nem térhet vissza.

A víz körül meredező hegycsúcsok igazán festői panorámát kölcsönöznek a völgynek. Itt emelkedik a Kis-Cohárd, a Nagy-Cohárd, a Gyilkos-hegy és a Likas-csúcs, vadregényes fenyőerdőkkel borítva.

A tavat egy tanösvény mutatja be a látogatóknak, több nyelven összefoglalva az érdekességeket, különös tekintettel a víz és a vízpart élővilágára.

Az ösvény nagyjából egy óra alatt járható körbe, a sík szakaszok mellett vannak emelkedők is benne, de hegymászófelszerelésre azért nem lesz szükség.

Horgászat

A Gyilkos-tó vizében elvileg nem lehet horgászni, bár többször megfontolás tárgya volt, hogy a tó nem természetes halfaunájához tartozó fajokat (csuka, keszegféléket, kárászt, sügért) lehetne kifogni, viszont az őshonos fajokat: a pisztrángot és a fürge csellét vissza kell engedniük a sporthorgászoknak a tóba.

A tilalom – melyet egyébként tába is jelez – ellenére a tó mocsarasabb végében gyakran találkozhatunk horgászokkal:

Gyilkos-tó, Erdély

A tó körül szinte egymást érik az éttermek, kürtőskalács-, miccs és egyéb gyorskaja-árusok, illetve bazársor is kínálja portékáit a szuvenírgyűjtőknek.

A parkolás nem ingyenes, de nem is drága: óránként 2-3 lejbe kerül. Ha csónakázni támad kedvünk, már jóval többet, 25 lejt kell érte kipengetnünk.

 

 

Jártál már itt? Értékeld ezt az úti célt!

Csak bátran!

Átlag 5 / 5. Szavazatok: 2

Egyelőre még nem érkezett szavazat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük