Gemenci erdő – egyedülálló természeti érték a Duna mentén

0
(0)

A Gemenci erdő Magyarország legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, faj- és egyedgazdagsága is egyedülálló. Az erdő és környezete a természetbarátok számára számos kikapcsolódási és ismeretgyűjtési lehetőséget kínál.

A 180 km²-es terület 1977 óta élvez természetvédelmi oltalmat, jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képezi. Az erdő nagy része Tolna, kisebb része Bács-Kiskun megyéhez, földrajzilag a Sárköz kistájhoz tartozik.

Az átlagosan 5-7 kilométer széles és 30 kilométer hosszú terület döntően a Duna jobb partján helyezkedik el Baja és Szekszárd között, de a túlparti fás sávot is a Gemenci erdőhöz sorolják. Északnyugaton a Sió és a Sárvíz csatorna határolja Bogyiszlónál, délnyugaton a Kerülő-Duna jelenti a tájegység határát. Délen pedig egészen a magyar-horvát határvidékig tart a Gemenci erdő. A Dunában számos, természetes úton képződött sziget is található, illetve egykoron a főmederből lefűződött, valamint a folyószabályozási munkálatok által levágott holtágak is színesítik a tájat.

Élővilág a vízzel borított erdőben

A 180 négyzetkilométeres, Duna és Sió által elöntött és időszakosan vízzel borított erdő egész Európában egyedülálló, és éppen ezért maximális védelmet érdemlő érték.

Szarvasbőgés Gemencen

Fotó: Gemenc Zrt.

Növényzet

A vízjárta terület növényzete alkalmazkodott a különleges körülményekhez. Uralkodó fafajai elsősorban a fűz- és nyárfafélék, a mélyebben fekvő területeken több a fűz, míg a magaslatokon inkább a nyár dominál.

Az ártér vízzel gyakran borított részein fehérfűz- és feketenyár ligetek alakultak ki. Itt bújik meg védett hagymás növényünk, a fehér virágú nyári tőzike, az öreg fűzfákon pedig sárga gévagomba-telepeket találhatunk.

Az alacsony ártér viszonylag magasabban fekvő részein lévő ligetek jellemző fafaja a fehér nyár, amely elegyet képez a vénic szillel, a kocsányos tölggyel és a magyar kőrissel. A cserjeszintben gyakori a galagonya, a vörösgyűrű som és a hamvas szeder. A ritkábban víz alá kerülő területeken megtaláljuk a fekete galagonyát, megél itt az egybibés galagonya és 20 méter magasra is felkúszó ligeti szőlő is. A nyárfatönkön nyáron és ősszel tömegesen terem az ízletes déli tőkegomba.

Kétlevelű sarkvirág

Kétlevelű sarkvirág. Fotó: Wikipédia

Az ártér magasabban fekvő területein tölgy-kőris-szil-ligeterdők jöttek létre. E társulások uralkodó fafajai a kocsányos tölgy, a magyar kőris és a vénic szil. Elegyfajként jelen van a fekete nyár és a fehér nyár is. Gyakran előfodul itt a mezei juhar, a kislevelű mezei szil, és a tatárjuhar is megtalálható. Cserjeszinten az egybibés galagonya, a vörösgyűrű som és a mogyoró uralkodik. Tavasszal láthatjuk az élénk kék színű, védett Duna-völgyi csillagvirágot, valamint a szintén védett borostás sás ést a fürtös gyűrűvirágot is. A kosborfélék családjába tartozó kétlevelű sarkvirág és a fehér madársisak is a védett nővények képviselői Gemencen.

Gemenc állatvilága

A rendkívül gazdag állatvilág messze földről vonzza a zoológusokat és a tudományterület iránt érdeklődő amatőröket is.

A Dunában itt nem kell tartania a horgászoktól a kecsege, a márna és a paducállománynak, az elöntött területeken pedig kiváló szaporodási lehetőséget találnak a pontyok és a csukák. A gemenci vizekben gyakori az invazív fajnak minősülő ezüstkárász, amely egyre inkább kiszorítja az őshonos compót és a széles kárászt.

Vízisikló Gemencen

Fotó: Gemenc Zrt.

A kétéltűek jellemző képviselői a kecskebéka, a vöröshasú unka és a barna varangy, a belső tavakban pedig tarajos és pettyes gőtéket, valamint mocsári teknősöket is megfigyelhetünk. A hüllőfajok leggyakoribb képviselői a vízisikló és a kockás sikló.

A gemenci madárvilág olyan ritka, védett fajokat is magában foglal, mint a rétisas, békászó sas, kerecsensólyom, barna kánya, vagy az ember közelségét ki nem állható fekete gólya – a gemenci kisgólyák fejlődését már webkamerán keresztül is figyelhetjük, bár néha szomorú esetek is előfordulnak. Él itt még a fokozottan védett bakcsó, a telepeken élő szürkegém és a berki tücsökmadár. Fészkel Gemencen örvös légykapó, fekete harkály és jégmadár is.

Jégmadár Gemencen

Jégmadár. Fotó: Gemenc Zrt.

Az átvonuló fajok közül a récék, ludak és kárókatonák érdemelnek említést (tőkés réce, vetési lúd, kerceréce, nagy- és kis bukó), de szerencsés esetben sarki búvárt is megfigyelhetünk.

A kisemlősöket számos denevérfaj képviseli, egyre jelentősebb a gemenci vidraállomány, és 1996 óta újra élnek errefelé a múlt század közepén kipusztult hódok is, miután 30 egyedet telepítettek vissza. A ragadozókat a rejtőzködő életmódot folytató vadmacska és a nyuszt képviseli.

Gemenci erdő, vaddisznó

Fotó: MTI/Sóki Tamás

A Gemenci erdő igazi jelképei az itt élő nagyvadak. Ki ne emlékezne a Homoki Nagy István által készített Tizenkét hónap az erdőn című természetfilm-sorozatra, amely éppen itt játszódik, elsősorban agancsos és sertés bőrű főszereplőkkel. Gemencen él az ország legértékesebb gímszarvas állománya, de az itt nevelkedő őzek és vaddisznók is hatalmas vonzerőt jelentenek a vadászok számára.

Programok Gemencen

Kisvasút

A Gemenci Állami Erdei Vasút a térség kisvasútja a Gemenc Zrt. üzemeltetésében, amely 31 kilométeres útvonalon járja be Gemenc turisztikailag leginkább érdekes területeit, Pörböly településtől a Sió csatornáig, Bárányfok állomásig. Az induló állomás Bajától 8 kilométerre, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjánál található, míg a másik végállomás Szekszárd közelében fekszik, 6 kilométerre a tolnai megyeszékhelytől; a vasútvonal csatlakozik az Alföldi Kéktúra útvonalához is, egyik állomásánál pedig sétahajó-kikötő is található.

A gemenci kisvasút

Fotó: Gemenc Zrt.

A gemenci erdei vasút megállói
Pörböly
Vadmegfigyelő
Nagyrezét
Nyárilegelő
Lassi
Malomtelelő
Gemenc-Dunapart
Keselyűs
Szekszárd-Bárányfok

Gemenc, Rezét gőzős

Gemenc, 2021. május 22.
A Gemenc Zrt. egyéves szünet után újra közlekedõ, felújíott Rezét nosztalgia gõzmozdonya a Pörböly – Lassi vonalszakaszon a gemenci természetvédelmi területen 2021. május 22-én.
MTI/Máthé Zoltán

A Pörbölyi Ökoturisztikai Központ

Az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központja olyan komplex szolgáltatást nyújt, amely a bakancsos, a kerékpáros, valamint a vízi turistáknak és az erdei vasút szerelmeseinek egyaránt izgalmas élményeket ígér. Egy ökoturisztikai kalandozás a Gemenci erdőben nem is kezdődhet másképp, mint a Pörböly település határában található Ökoturisztikai Központban.

Megközelítés

Az Ökoturisztikai Központ Pörböly határában, az 55-ös főút mellett található. Pörböly Bajától 8 km-re, Bátaszéktől 11 km-re van. Az M6-os autópályáról a 163-as csomópontnál Baja irányába kell letérni.  A pörbölyi MÁV állomás követlenül az Ökoturisztikai Központ mellett található.

terk_okp_Pö

A bakancsos turistát a fogadóépület várja büfével és ajándékbolttal, jegypénztárral, de itt található az erdei vasút végállomása, a „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” című interaktív kiállítás és a Gemenc Erdészeti Erdei Iskola is.

A kisvasút megállóiban található tanösvények és játszóterek, a megfigyelőtornyok, a Gemenci Méhészeti Gyűjtemény, a Lassiban található halászati bemutatóhely segítségével ismerheti meg a nagyközönség ezt a páratlan, növény- és állatvilágát tekintve egyedülálló tájat.

Szolgáltatások

Látnivalók

A központtól induló ösvényen néhány perces sétával elérhető a nagyrezéti Vadmegfigyelő hely, ahol gímszarvast és vaddisznót figyelhetnek meg az érdeklődők. A közeli erdészház melletti egykori gazdasági épületben kapott helyet a Gemenci Méhészeti Gyűjtemény.

Tanösvények

A Gemenci erdő világát hét tanösvényen keresztül ismerhetjük meg:

Forgó-tavi tanösvény

A Gemenc-Dunapart megállóból induló tanösvény a közeli Forgó-tó partjához vezet, melynek különlegessége a víz fölé rányúló pallósor, ahol a látogató lesfal mögé rejtőzködve gyönyörködhet a vízimadarakban és a szomjukat oltó, vagy a vízben hűsölő szarvasokban, vaddisznókban. Kócsagok, gémek, fekete gólyák világa ez, de az égen rétisas is felbukkanhat.

MEGKÖZELÍTÉS:
A tanösvény a Gemenci Erdei Vasút menetrend szerint közlekedő járataival érhető el általában a nyári időszakban.

Pallóösvény a Forgó-tóhoz
Hossza: 2000 m

Időtartam: 1 óra

Jelzése: zöld tölgylevél

Kerttörténeti tanösvény Karapancsa

A Karapancsai Kastély és Major kerttörténeti tanösvényén végigsétálva megismerhetjük a kastélypark történetét, a 2015-ben rekonstruált neobarokk díszkertet, információt kapunk az egykori fejedelmi vadászatokról, a környékbeli sokác nemzetiség kultúrájáról.

A tanösvény útvonala végigvezet a két kastélyépület körül, a vadászati terítékhelyen, a vadgesztenye allén,a gyümölcsfa fajtabemutatón, és az egykori majorsági területen, valamint a nagykastély körüli réten.

A tanösvény 9 állomása közül 6 akadálymentesen megközelíthető. Vakok és gyengén látók számára Braille-írással készített tábla ad leírást a kastélykertről.

Hossza: 1900 m

Időtartam: 1-1,5 óra

LÁTOGATHATÓ
Hétköznapokon: 10.00 – 17.00

Hétvégén és ünnepnapokon: 9.00 – 17.00

A Kastélypark a nyitva tartási időben térítésmentesen látogatható.

Fekete gólya tanösvény

A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.

Kes_tanösvény jelzés

Hossz: 1500 m

Időtartam: 40 perc

A tanösvény egész évben látogatható.

Molnárka tanösvény

A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.A tanösvény egyik állomása az időszakos vízjárású Malomtelelő-tó partján található, ahol egy madármegfigyelő toronyból jó szerencsével akár rétisast és fekete gólyát is láthat a kiránduló.

A tanösvény egész évben látogatható. Érdemes minden évszakban kilátogatni az ártéri erdőbe, mert mindig más arcát mutatja a túrázóknak.

Tavasszal ligeti csillagvirág, kora nyáron nyári tőzike tündököl, ősszel a keményfás ligeterdő színkavalkádja nyújt élményt, télen pedig a gímszarvas rudlik, és a vaddisznókondák is hamarabb észrevehetők az erdőben.

MEGKÖZELÍTÉS
A Gemenci Erdei Vasút menetrend szerinti járataival Malomtelelő vagy Lassi megállókból, gyalogosan vagy kerékpárral az árvízvédelmi töltés felől a kék kereszttel jelzett úton.

Hossza: 2200 m

Időtartam: 1 óra

Jelzése: kék kereszt

Egész évben látogatható

Nyéki-holt-Duna tanösvény

A tanösvény induló állomása a pörbölyi Ökoturisztikai Központtól 1 km-re, az 55-ös út és az árvízvédelmi töltés kereszteződésénél található. Nyomvonala egy régi holtág, ártéri rétek, nádasok és kubikgödrök között húzódó erdőben, ill. a gáton került kialakításra. Az öt tájékoztató tábla a sárközi térségben lezajlott folyószabályozási munkákról, az ártéri halászatról és az egykori életről, valamint a ligeterdők fafajairól, a mocsaras táj védett növény- és állatvilágáról, a hód-visszatelepítésről szól.

Hossz: 2500 m

Időtartam: 1 óra

Jelzése: piros félkör

Egész évben látogatható

Sötét-völgyi tanösvény

A 2004-ben kialakított útvonal kb. 4 km hosszan, 9 állomáson, tájékoztató táblák segítségével kalauzolja végig a látogatókat a Sötét-völgy erdőin, jelzett turistautak nyomvonalát követve. Az egész környéket behálózzák a jelzett turistautak, ezért a tanösvény bejárását egy hosszabb, a Szekszárd-Geresdi-dombságon vezető gyalogtúra programjába is be lehet illeszteni.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetést követően szakvezetést biztosítanak a tanösvény bejárásához.

Vajas-torok tanösvény

A tanösvény a Duna bal partján található, az árvízvédelmi töltés mellett, a Szent István-hídtól 3,8 km-re délre.

A gátőrháznál kezdődik, és a Duna-partra vezet. Legkönnyebben a töltésen kerékpárral közelíthető meg az EuroVelo 6 útvonalon.

A tanösvényen a kihelyezett táblák segítségével a látogató a Vajas csatorna történetével, a torkolatban is élő és megfigyelhető Eurázsiai hóddal és a Gemenci árteret sújtó árvizekkel ismerkedhet meg.

Asztalok, padok, fedett pihenő, kijelölt tűzrakóhely található a tanösvény mentén.

Jártál már itt? Értékeld ezt az úti célt!

Csak bátran!

Átlag 0 / 5. Szavazatok: 0

Egyelőre még nem érkezett szavazat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük