Földrajzi rekordok

Legmagasabb hegycsúcs, a tenger szintjétől mérve: A Csomolungma (Mount Everest) a Himalájában, Kína és Nepál határán. Magassága: 8848 méter. A Himalája felgyűrődését az Indiai- és az Eurázsiai-kőzetlemez ütközése idézte elő. Az emelkedés még ma is tart, a Csomolungma például évi 4 centiméterrel magasodik.

Mount Everest

Legmagasabb hegycsúcs a lábától mérve: Mauna Kea, Hawaii. A hegy egy jelenleg szunnyadó állapotban lévő pajzsvulkán. A tengerszint fölé 4205 méterrel emelkedik, de ha a tengerfenéken lévő hegylábtól mérjük, magassága 10 200 méter.

Mauna Kea

A szárazföld legmélyebb pontja: A Holt-tenger árka. Jelenleg 423 méterrel található a tengerszint alatt, és fokozatosan süllyed. A Holt-tenger annyira sós, hogy csak alacsonyabb rendű élőlények lakják, és bármiféle úszótudomány nélkül lebeghetünk a felszínén.

Holt-tenger

A tengerfenék legmélyebb pontja: A Mariana-árokban található, a Csendes óceánban. Legutóbbi mérések szerint 10 994 méter (korábban 11 034 volt a hivatalos adat). A világtenger legmélyebb pontjai mindig mélytengeri árkokhoz kötődnek, ahol a tengeri kőzetlemez a szárazföldi alá bukik.

James Cameron merülése a Mariana-árokba

A földfelszín legtávolabbi pontja a Föld középpontjától: Az Andok-hegység egyik legmagasabb csúcsa, a Chimborazo. Magassága 6384 méter.

Chimborazo

A legnagyobb sziget: Grönland. Területe 2 166 086 négyzetkilométer, a jéggel borított terület aránya 81 százalékos. Grönlandot 90 százalékban inuitok (eszkimók), 10 százalékban betelepült dánok lakják. A sziget jelenleg dán fennhatóság alá tartozik, földrajzilag már az amerikai kontinens része.

Grönland

Legnagyobb tó: Kaszpi-tenger. Területe 371 ezer négyzetkilométer, vagyis pontosan négyszer akkora, mint Magyarország. Korábban tenger volt, egész pontosan a Tethys-óceán egyik maradványának tekinthető, csakúgy, mint a kiszáradóban lévő Aral-tó. Vize sós, de csak harmadannyira (12 ezrelék), mint a világtengerek átlaga.

Kaszpi-tenger

Legnagyobb édesvizű tó: Felső-tó. Az észak-amerikai 5 nagy tó (Felső-tó, Huron-tó, Michigan-tó, Erie-tó és Ontario-tó) legnagyobbika, az USA és Kanada határán. Kialakulása a pleisztocén eljegesedésnek köszönhető. A Felső-tó területe 82 413 négyzetkilométer, hazánknál valamivel kisebb. Vizét a St. Mary folyó vezeti le. Mivel átlagos mélysége csak 147 m, víztérfogat tekintetében elmarad a Bajkál- és a Tanganyika-tó mögött.

Felső-tó

Legmélyebb tó: Bajkál-tó. 1642 méteres mélysége mellett a világ legnagyobb víztömegű tavaként is számon tartják. Vize rendkívül tiszta, 12 fok fölé nyáron is csak a part közvetlen közelében melegszik. Jellegzetes endemikus állatfaja a bajkál fóka.

Bajkál-tó

Leghosszabb folyó: Nílus. Hossza 6685 km, és tíz országon (Dél-Szudán, Szudán, Burundi, Ruanda, Kongói Demokratikus Köztársaság, Tanzánia, Etiópia, Uganda és Egyiptom) halad keresztül. Két ága van: a hosszabb Fehér Nílus az afrikai nagy tavak vidékén ered, a bővizűbb Kék-Nílus (az össz-vízhozam 56 százalékát adja) pedig a Tana-tóból indul északnyugat felé.

Nílus

Legbővizűbb folyó: Amazonas. Magasan veri az összes nagy folyamot, melyek igyekeznének nyomába érni. Átlagos vízhozama a torkolatnál 110 000 m³/s. Összehasonlításképpen, a Dunának Budapestnél kb. 2200. Ha a hosszúságot nézzük, Amazonas nem sokkal marad el a Nílus mögött, 6437 kilométerével e tekintetben második.

Amazonas

Legnépesebb ország: Kína, melynek lakossága mintegy 1 360 000 000-ra tehető, de szorosan ott lohol a nyomában India, a maga 1 240 000 000-s populációjával. Szép lassan meg is előzi majd, köszönhetően a nagyobb népszaporulatának.

Kínai ünnepség

Legritkábban lakott ország: Mongólia. Az ázsiai ország népsűrűsége mindössze 1,78 fő/négyzetkilométer.

Mongólia

Legsűrűbben lakott ország: Monaco. Itt egyetlen négyzetkilométerre 16 754 lakos jut.

Monaco

Legnépesebb város: Tokió. 37 millió lakosában benne foglaltatik a vele összenőtt Jokohama és a környező kisebb települések népessége is.

Tokió