Feröer-szigetek: ahol fű nő a házak tetején

A Feröer-szigetek (magyarul: Juh-szigetek) az Atlanti-óceánban, Skócia partjaitól északra, Norvégia és Izland között félúton fekszenek. A magas földrajzi szélesség – északi szélesség 62. fok – dacára a szigetek éghajlata enyhe. Ebben jelentős szerepet játszik az Golf-áramlat fűtő hatása, csakúgy, ahogyan a Brit-szigetek és Skandinávia klímájában is.

Feröer házak

Füves háztetők Feröeren

A Feröer-szigetek nem tartozik a legzsúfoltabb turistaparadicsomok közé, de talán éppen ezért érdemes ellátogatni erre a különleges vidékre. A szigetcsoport közigazgatásilag Dániához tartozik (Grönlandhoz hasonlóan), de mégis élesen elkülönül az anyaországtól, hiszen széleskörű autonómiával, saját parlamenttel rendelkezik, és Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak sem.

Földrajzi adottságok

A 17 lakott és egy lakatlan sziget mintegy 1400 négyzetkilométernyi szárazföldet jelent. Jellemző domborzati formák a merész, jég alakította sziklaformák, meredek falak, és az U-alakú völgyek. Jelentős vízfolyás a szigetek méretéből adódóan nem alakulhatott ki, a legnagyobb tó is mindössze 3,5 négyzetkilométeres.

A Feröer-szigetek éghajlata tipikus óceáni, melyet a már említett Golf-áramlat erősen befolyásol. Az áramlatnak köszönhetően igen enyhék a telek (januári középhőmérséklet 3-4 fok), viszont a nyarak hűvösek. A nyári hónapok hőmérséklete nagyjából a mi áprilisunkénak felel meg. Csapadékra egész évben számíthatunk, melynek csak nagyon kis része hó. Az összes szigetre jellemző az időjárás változékonysága. Nem ritka eset, amikor egy napon belül mind a négy évszakból ízelítőt kapunk.

A természetes növényzet tundra jellegű. Fákat csak a településeken találunk, ezt leszámítva a növénytakaró zöme gombákból, mohákból és zuzmókból és fűfélékből áll. Az állatvilág legfontosabb képviselői a madarak. Feröer világszerte híres az itt fészkelő és átvonuló madárfajokról, melyek ornitológusok seregét vonzzák a világ minden tájáról.

Látnivalók

A szigeteken nincsenek nagy távolságok. A tengertől 5 kilométernél messzebbre sehol sem tudunk eltávolodni. A legtöbb település közvetlenül a tenger partján fekszik, és a skandináv népekre jellemzően meleg színekben pompázó házakból állnak.

Tórshavn

torshavn-feroer-szigetek

Tórshavn, a főváros

 

A főváros eleve megkerülhetetlen, hiszen ide érkezünk a Koppenhágából induló komppal. A másfél napos utat követően szétnézhetünk a nagyjából 20 ezer lakosú, de annál városiasabb külsőt mutató Tórshavnban. Hangulatos utcák, kávézók, üzletek mellett haladhatunk el, és kóstolhatunk bele a helyiek mindennapjaiba.

A tórshavni kikötő pedig elsősorban naplementekor nyúlt idilli látványt a ringatózó csónakokkal és a megpihenő halászhajókkal.

Észak Háza (Nordic House)

észak-háza

Nordic House

 

1983-ban avatták fel Tórshavnban. Ez az épület szinte egymaga birtokolja az egész feröeri kultúra és konferenciaszervezés központi funkcióit. A helyi és más skandináv művészeken kívül a világ minden pontjáról érkeznek ide fellépők, kiállítók.

A ház teteje fűvel borított, ennek hatására ismét kezd divatba jönni a szigeteken ez a tetőfedési stílus.

 

 

Vestmannai madársziklák

Vestmanna

Vestmanna

 

Streymoy, a legnagyobb sziget északnyugati partján találhatók ezek a hatalmas, közel 600 méter magas sziklák. A tenger pusztító munkája különös formákat hozott itt létre, melyek kedvelt fészkelő és pihenőhelyei sok száz tengeri madárfajnak. A tenger által kialakított barlangokat és a közelben repdeső csüllőket, sirályhojszákat, lundákat, lummákat hajókirándulások alkalmával tekinthetjük meg.

Nemzeti Múzeum

feroer-nemzeti-muzeum

Nemzeti Múzeum

Ne hagyjuk ki, mer a szánk is tátva marad, ha meglátjuk, milyen gazdag múlttal és hagyományokkal bír ez az aprócska nemzet. A Feröeri Nemzeti Múzeum kiállításain keresztül évszázadokat utazhatunk vissza az időben, és a viking kor emlékeitől kezdve, a juhtenyésztésen át a szigetlakók képzőművészeti remekeiig rengeteg tudást magunkba szívhatunk.

 

 

 

Magnus-dóm

Magnus dóm

Magnus-dóm

A Magnus-dóm romjai a Múrurin (jelentése: falak), Kirkjubøur település közelében. Feltehetően a 13. század végén kezdték építeni, az akkori norvég templomépítési gyakorlatnak megfelelően gótikus stílusban. A dóm építése valószínűleg sosem fejeződött be. Ezt támasztja alá az a legenda, mely szerint az akkori püspök, Erlendur az építési költségek miatt túl magas adókat akart bevezetni, ami lázadást szított a helyi lakosság körében. Más feltevések szerint a templom építése befejeződött, és csak a reformáció után bontották le egy részét.

Az épület másfél méter vastag falait bazaltból építették, a romokon ablakokat és tornyot nem találunk – bár utóbbi építése valószínűleg tervben volt a jelek szerint. A belső falakon 12 kőbe vésett kereszt volt korábban, közülük hat jelenleg is a helyén van, egy a királyi gazdaságba került, egyet pedig a Dán Nemzeti Múzeumban őriznek.

Gazdag állatvilág

A hüllők és kétéltűek számára már túlságosan zord a feröeri éghajlat, de annál több hal- és madárfaj választja otthonául a szigetcsoportot és a környező vizeket. A meleg áramlat és a planktonban gazdag tenger halgazdagságára épül a helyi halászat, mely a világ élvonalába tartozik.

A szigetek édesvizeiben a lazac és a pisztráng az uralkodó faj, de egyre több mesterséges telepen is tenyésztik már e két ízletes húsú halat.

A bőséges tápanyag bálnákat és ceteket is idevonz, ennek sajnos szomorú következménye is van. Évente egyszer egy sajnálatos hagyomány keretében ugyanis sok száz hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfint mészárolnak le a helyiek.

csigaforgato

Csigaforgató

A madárfauna egyedülállóan gazdag e vidéken. 40 faj állandóan itt fészkel, további 260 pedig megpihen itt vándorútja során. A feröeriek nemzeti állata a csigaforgató is délebbre repül telente. Állandó viszont a lumma és a seregély. Ha szerencsénk van megfigyelhetjük a lundát, ás a szulát, a Nólsoy-szigeten pedig a világ legnagyobb viharfecske állománya biztosít számunkra feledhetetlen élményt.

Emlősállatok közül említést érdemelnek a különféle egérfajok, illetve a háziasított juhok, szarvasmarhák és lovak. Érdekesség, hogy a feröeri birka durvább bozontosabb szőrével tudott a zord klímához alkalmazkodni. A feröeri póni pedig ma már a gyerekek kedvence, de korábban teherhordásra használták.

Lakosság

A feröeri lakosság vendégszerető és segítőkész. A lakosság 92%-a feröerinek vallja magát, 6% dán, a maradék pedig izlandi, norvég és lengyel. A feröeriek döntő többsége keresztény, ezen belül a legjelentősebb (84%) az evangélikusok részaránya.

A gazdaság alapját a halászat és a halfeldolgozás jelenti, de fontos mellékágazat az akvakultúra (lazac és pisztráng), a juhtenyésztés és a burgonyatermelés. A legtöbb mezőgazdasági cikket importálni kell.

 

Magas Tátra: a legérdekesebb látnivalók
Lampedusa – mesés tengerpart a nyomortelep szomszédságában
Phuket, Thaiföld legnépszerűbb üdülőhelye
Miben halunk meg? Halálozási okok világszerte
Műanyag ablakok, ablakcsere – azablak.hu