Ez okozza a 2019-es aszályt – megszólalt az Országos Meteorológiai Szolgálat

Az ország nagy részén közepes, vagy súlyos aszály pusztít. A 2019-ben lehullott csapadék nagyjából a fele az ilyenkor megszokottnak, és ez súlyos gondokat okozhat mind az élővilág, mind a mezőgazdaság számára.

A magyar gazdák akár százmilliárdos veszteséggel is számolhatnak a szárazság miatt – adta hírül a minap az MTI. Ez csak az egyik kellemetlen hozadéka a csapadékhiánynak, korábban már volt szó a Kárpát-medence egyre szárazabbá válásáról, mely akár elsivatagosodáshoz is vezethet.

Ez a térkép mutatja, hogy az ország egyes területein mennyire súlyos a csapadékhiány:

Az Országos Meteorológia Szolgálat egy nemrég közzétett, emberi nyelvre lefordított elemzéssel igyekszik eloszlatni, vagy éppen megerősíteni a teóriákat, hogy vajon miért nem esik egy szem eső sem mostanában.

A szárazság elsődlegesen azért jelentkezett, mert a kontinens belsejének időjárását anticiklon alakította, a frontok pályája messze északra és keletre húzódott vissza. Ez gyengén felhős, napos, és persze csapadékmentes időt eredményezett nálunk is.

Az anticiklon több alkalommal elmozdult nyugat-északnyugati irányba – ilyenkor a frontok pályája jól látható módon megnyílt térségünk felé. Az erős északnyugatias áramlás és a gyakori frontátvonulás miatt – ahogy azt bőven tapasztalhattuk – nagyon szeles időben volt részünk ezekben az időszakokban.

Eső pedig azért nem hull a frontokból, mert ezek az erős áramlással nagyon gyorsan átvonultak felettünk, így, ha országosan esett is volna belőlük eső, akkor sem tartott volna sokáig. Másrészt az Alpok és a Kárpátok elhelyezkedése egy olyan “huzatot”, szakszóval kifejezve szétáramlást/divergenciát okozott hazánk felett, amely rendszeresen az északnyugatról érkező frontok csapadékmezejének szétesését, felhőzetének elvékonyodását okozta. Ezzel szemben az előbb említett két hegylánc akadályként állt a front nedves levegőjének útjába, így azokon a vidékeken gyakran hullott eső és hó. Nekünk pedig csak a szél jutott.

A helyzeten segítene egy tartós, több középpontú ciklon ugyanott, ahol eddig rendszerint anticiklon “dekkolt”, azaz Európa belseje felett.

Egy ilyen légköri képződmény több hullámban, tartósan tudná szállítani hozzánk a Földközi-tenger nedves levegőjét, és vele együtt az esőfelhőket.

A meteorológiai szolgálat szerint április elején teljesen átalakul a nagytérségű időjárási helyzet Európában, tehát némi reményünk még maradt, de a legfrissebb előrejelzés sem kecsegtet számottevő csapadékkal:

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.