Eyre-tó, Ausztrália – tízévente lubickolhatunk benne
Az Eyre-tó méltán lehet jelképe a természet szélsőségeinek, az állandó változásnak, amit a rapszodikusan lehulló csapadék eredményez.
Van egy hatalmas tómeder Ausztrália közepén, amelyik 9700 km2-es területével a mi Bács-Kiskun megyénknél is nagyobb, vízgyűjtő területe pedig több mint 10 Magyarországot tesz ki (1 140 000 km2). A 144 kilométer hosszú és 77 kilométer széles Eyre-tó igazából két részből áll, Északi- és Déli-Eyre-tóból, melyeket a 15 km hosszú Goyder-csatorna köt össze. A tó névadója Edward John Eyre, aki első európaiként járt ezen a kietlen vidéken.
Mivel az Eyre-tó sivatagos környezetben fekszik, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy igen száraz itt az éghajlat. Az évi csapadékmennyiség mindössze 100-150 milliméterre tehető a környéken, ezért ritka esemény, amikor a tómederben számottevő mennyiségű víz is csillog.
Ritka esemény: amikor az Eyre-tó medre megtelik
Állítólag százévente mindössze kétszer fordul elő, hogy teljesen megtelik. Ekkor a tó átlagos mélysége 1,5, legnagyobb mélysége pedig több mint 5 méter. Az Eyre-tó medre Ausztrália legmélyebben fekvő pontja, 15 méterrel van a tengerszint alatt.
Sokkal gyakoribb, amikor csak a kiszáradt, repedezett tómeder, no meg a mintegy 20 centis sóréteg utal arra, hogy itt időnként nyomokban víz is előfordul.
Amikor az időjárás kedvező, és víz van a mederben, akár úszni is lehet az Eyre-tóban, de az érzékeny bőrűek számára ez huzamosabb ideig nem ajánlott, mert a tó sótartalma igen magas. A sókoncentráció magas mivolta az oka annak, hogy halak nem élnek itt.
A tó vízzel való telítettsége az időjárásra is hatással van. Ha jelentős mennyiségű víz gyűlik össze a mederben, az erős párolgás miatt csapadékosabbá válik a vidék éghajlata – persze csak átmenetileg. A tavat tápláló vízfolyások (Cooper- és Hamilton-creek) csak a ritka esők alkalmával szállítanak vizet.
Nagyjából tízévente fordul elő, hogy számottevő csapadék hullik, és víz hullámzik a tó medrében. Ekkor igazi csoda tárul szemünk elé: vízimadarak serege lepi el a tavat, ameddig csak ellátunk.
Mikor érdemes a tó környékére kirándulni?
Az Eyre-tóban legnagyobb eséllyel a hűvösebb hónapokban (június-szeptember) találhatunk vizet. A nyár ezen a tájon kegyetlenül forró, napközben nem ritka az 50 fokos hőség sem.
A vidék nehezen megközelíthető, az összes idevezető földút 100 kilométernél hosszabb. A legközelebbi város 200 kilométerre található, ez pedig nem más, mint az opálbányászatáról ismert 1700 lakosú Coober Pedy. A közelebbi települések mindössze néhány tucat lakossal bírnak. Ilyen például 55 kilométerre nyugatra William Creek, 10 lakossal.
A vasútközlekedést már leállították, így alternatív lehetőségként magánrepülőgéppel is eljuthatunk a tó partjára, persze ekkor mélyebben kell a pénztárcánkba nyúlnunk.
Fotók: Instagram