Egri vár – történet, nevezetességek

Az egri vár Eger legismertebb, legtöbb turistát fogadó látnivalója, amely 1552-es ostromával írta be magát a történelemkönyvekbe, és a sikeres védharc a központi témája Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének is.

Az egri vár története

A vár helyén a 11. században már állt egy rotunda (körtemplom), ezt még sárba rakott kövekből húzták fel. A 13. században még csak egy kisebb erőd állt az egri Várhegyen. Az igazán magas kőfalakat a tatárjárás utáni újjáépítés során rakták az egri püspök parancsára.

Eger, 2019. április 26.
Hagyományõrzõk puskalövést adnak le 15 óra 52 perckor az 1552-es ostrom emlékére az egri várban 2019. április 25-én. A várat felújítják a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, másfélmillió eurós uniós támogatással, amelyhez a magyar kormány 460 millió forintot tesz hozzá.
MTI/Komka Péter

A falakat a környék alapkőzetéből, a vulkáni eredetű és egyébként a szőlőnek kitűnő táptalajt biztosító riolittufából építették. Ennek hátránya, hogy kevéssé fagyálló és elég puha is.

A várat a 16. században külső és belső részre osztották, a védműveket Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették. 1548-ban lett kapitánya Dobó István, aki a végvárat a közeledő török támadásra remekül felkészítette, és 1552-ben sikeresen visszaverte az ostromlókat.

Eger, 2019. április 26.
Az egri vár 2019. április 25-én. A várat felújítják a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, másfélmillió eurós uniós támogatással, amelyhez a magyar kormány 460 millió forintot tesz hozzá.
MTI/Komka Péter

Bár a törökök elfoglalni nem tudták, a vár súlyosan károsodott. Évtizedekig tartott az újjáépítése, végül 1596-ban mégis bevették az oszmán seregek. 91 évig volt török hódoltság alatt a vár, ekkor hívatlan vendégeink nem csak fenntartották, de bővítették is az erődrendszert.

A várat a Habsburgok 1687-ben foglalták vissza, ezt követően lassú hanyatló korszak következett Az épület régészeti feltárása 1862-ben kezdődött, hol abbamaradt, hol újrakezdték. 1947-ben az egri várat államosították, és mivel megroggyant, életveszélyesnek nyilvánították. Az 1970-es évek végén vasbeton szerkezettel erősítették meg, és a veszélyes szakaszokat betonnal betömedékelték. De nedvesség ellen nem szigetelték az alagutakat, ezáltal mind a mai napig a betonon átszivárog a talajvíz. Így alakultak ki a tufából kimosott mészkőből a várra jellemző cseppkőszerű mészképződmények.

Eger, 2019. április 26.
Az egri vár déli kapuja 2019. április 25-én. A várat felújítják a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, másfélmillió eurós uniós támogatással, amelyhez a magyar kormány 460 millió forintot tesz hozzá.
MTI/Komka Péter

A vár legmagasabb pontja a A Szép-bástya, amit az 1950-es években lezártak. 2014-ben restaurálták, de csak 2016-ban nyitották meg újra a látogatók előtt.

2009-ben kezdődött egy több szakaszos rekonstrukciós folyamat, a vár 2014 óta Nemzeti Emlékhely.

Az egri vár nevezetességei

Az várban járva érdemes az alábbi érdekes, látványos építészeti emlékeket felkeresni:

Csonkán, de fennmaradt erődítések, bástyák

Az egri vár nevezetes erődítései a Varkoch-bástya ( Alessandro Vedani tervei alapján épült 1542-ben), Hippolyt-kapu, a Bornemissza Gergely által építtetett Gergely-bástya a vár keleti részén, a keleti várfal déli részén a kapualj belső oldalán klasszicista kapuzattal rendelkező Setét-kapu, melynek folytatása a kétszintes caserna-termek. A keleti várfalat északon a Sándor-bástya szakítja meg, és a füles Zárkándy-bástya határolja.

Az északi várfalon hires építmény a Tömlöc-bástya és a Földbástya. A 19–20. században restaurált nyugati várfal nevezetessége a Dobó-bástya.

Eger, 2019. április 26.
A Szép bástya az egri várban 2019. április 25-én. A várat felújítják a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, másfélmillió eurós uniós támogatással, amelyhez a magyar kormány 460 millió forintot tesz hozzá.
MTI/Komka Péter

Az egri vár egyéb épületei

Híres építmény a püspöki palota, amely gótikus és reneszánsz elemeket is hordoz magán. Beckensloer János püspök építtette 1470 körül. Árkádos folyosóját keresztboltozattal fedték, belső falán pedig gótikus ajtó- és ablaknyílásokat helyeztek el. Az egyemeletes épület egyik földszinti termében állították ki Dobó István vörös márvány sírkövét. A püspöki palota a belső vár északnyugati részén helyezkedik el.

A szabolcsi főesperes gótikus stílusú háza északon támaszkodott a nyugati várfalnak. A püspöki palotával szemben találunk még három kaszárnyaépületet is.

Érdekesek a keleti várfal közelében fennmaradt háromhajós román–gótikus stílusú székesegyház falmaradványai. A templon déli peremén találjuk a kápolnasort és a korai rotunda alapjait. Délnyugatra a provizori palota maradványai fekszenek.

Eger, 2019. április 26.
Az egri vár várfalsétánya 2019. április 25-én. A várat felújítják a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, másfélmillió eurós uniós támogatással, amelyhez a magyar kormány 460 millió forintot tesz hozzá.
MTI/Komka Péter

Dobó István Vármúzeum

A Nemzeti Emlékhelyként működő egri vár legfontosabb kiállítása. A múzeum, mint történelmi emlékhely és kultuszhely feladatának tekinti Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségének gyűjtését, megőrzését, feldolgozását és sokoldalú, élményszerű bemutatását, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz.

A Dobó István Vármúzeum törekszik arra, hogy tudományos központ, az igényes ismeretterjesztés és tudományos megalapozottságú történelmi interpretációk helyszíne, közösségi tér és turisztikai attrakció is legyen, gyűjteményei a lehető legteljesebben és a lehető legszélesebb körben hasznosuljanak.

Érdekes kiállítások

Kazamata kiállítás

Az egri vár látnivalói közül az egyik legérdekesebb a Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán át az 1570-es években épült földalatti járatrendszer. Az alagutak a várfalakkal párhuzamosan épültek, így a föld alatt teremtettek biztonságos átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták.

Fegyvermustra – Interaktív kiállítás a Péterváry-gyűjteményből

A Péterváry-gyűjteményben kiállított fegyverek megújult formában várják a látogatókat. A gyűjtemény a középkortól az I. világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig mutatja be a fennmaradt műtárgyakat.

A kiállítás központi eleme a török korban használt fegyverek bemutatása, különös tekintettel a lőpor szerepére. Ez a találmány forradalmi változásokat hozott a középkor háborús „iparában”:

Az egri vár 1552-es ostroma

Előzmények

A híres csata 11 évvel Magyarország három részre szakadása után történt. Szulejmán a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt váratlan „kiugrása” miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. Ennek fő célja a Felvidék, valamint az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű város, Eger elfoglalása volt.

A három részre szakadt Magyar Királyság 1550-ben

A hadjáratot, ami szent háború („dzsihád”) volt a gyaurok (hitetlenek) ellen, rendhagyó módon nem Szulejmán, hanem Kara Ahmed pasa, a teljhatalmú szultáni vezír vezette. Két fő sereg egyesült Drinápolynál (mai nevén: Edirene, Törökország) – az isztambuli sereg és a Szokollu Mehmed ruméliai beglerbég által vezetett főhadtest.

A félelmetes török sereg közeledtére a rosszul fizetett zsoldosokkal védett várak sorra adták meg magukat harc nélkül. Így került oszmán kézre Karánsebes, Lippa, Temesvár és Veszprém, majd északon könnyedén bevették Szécsényt, Drégelypalánkot, Hollókőt és Bujákot.

Szolnokot mindössze másfél hét ostrom után augusztus 4-én foglalták el, majd a hónap végén Ahmed szerdár főerői és Hamid Ali budai beglerbég hadteste egyesültek.

Óriási török túlerő

A sereg mintegy 50-70 ezer fősre becsült létszámmal megindult Eger felé. Egy magyar felderítő csapat szeptember 9-én Abonynál rajtaütött a török előörsön, és jelentős veszteséget okoztak nekik – bár a magyar sereg sem járt sokkal jobban, mindössze egyetlen lovas tért vissza Dobó István várkapitányhoz. Át is adta az üzenetet: a török már csak egynapi járóföldre van az egri vártól.

Ahmed pasa kissé elbízhatta magát, gőgös hangvételű üzenetet küldött Dobónak, felszólítva, hogy harc nélkül adja át a várat. Dobó erre válaszul tömlöcbe vetette a küldöncöt, a vár falára pedig feketére festett koporsót állítatott fel két kopja közé erősítve. Ezzel jelezte, hogy amíg ő él, a várat nem adja fel.

Ahmednek egyébként minden oka megvolt az elbizakodottságra, Dobó oldalán mindössze 1900 védő állt közülük is csak 1084 volt a kiképzett katona.

Hiábavaló ostrom

A pécs, hatvani és szegedi bégek seregeivel kiegészülő török csapatok a szeptember 17-i reggeli ima után kezdték az ostromot többek között 140 ostromlöveggel, köztük 35 faltörő nehézágyúval (zarbuzánnal). Elsősorban az Ó-kapu és Bebek-bástya közötti falszakasz lőtték, ezt sejtették a leggyengébb pontnak.

A tizenkét napig tartó ágyúzást szeptember 29-én unták meg a törökök, és megindultak a janicsárok a vár felé. A létrákon felfelé mászó oszmán harcosok és az Eger várát elkeseredetten védő magyarok között elszánt küzdelem dúlt. A várvédők az Egri csillagokból is ismert trükköket is bevetettek: forró vízzel, szurokkal öntötték le az ostromlókat, akik – nagy bánatukra – azzal kellett szembesüljenek, hogy az asszonyok is keményen harcolnak ellenük. Ez egy muszlim számára akkoriban igaz csapás volt, ugyanis az a hit járta körükben, hogy aki asszony által hal meg, az nem juthat a Paradicsomba.

Székely Bertalan: Egri nők (festmény)

Hyeronimus Ortelius krónikás szerint így zajlott a csata a küzdelem tetőfokán:

Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel és szurokkal rohannak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek, s nem is emberek ők, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek. Többek között egy asszony a leányával együtt ott volt a bástyán harcoló férje mellett. Amikor a férfi puskagolyótól eltalálva holtan összerogyott, nem temette el az asszony addig, amíg bosszút nem állt érte. Felkapta férje kardját és pajzsát, rövidesen három törököt levágott… Egy másik asszony követ vitt a fején, hogy az ellenségre dobja, de fejét szétlőtték. Ekkor a leánya kapta fel az édesanyja vérétől pirosló követ és a mélybe zúdította. Két török halt szörnyen, másik kettő pedig megsebesült.

A meghíúsult árulás

Ahmed tudta jól, hogy a védők is komoly veszteségeket szenvedtek, ezért új cselhez folyamodott. Talált egy árulásra hajlamos személyt Hegedűs István személyében, aki azt tervezte, hogy az éjszaka folyamán megnyitja a kaput a török seregnek.

Eger ostroma (Vízkelety Béla)

Hegedűst azonban lefülelték, Dobó az árulót felakaszttatta, cinkosainak pedig levágatta a fülét, majd mehettek a dutyiba.

Október 4-én nem várt katasztrófa történt: felrobban egy lőporraktár az egykori bazilika sekrestyéjében – máig nem tudni az okát, hogy miért. Több ember meghalt, és a pánikot kihasználva a törökök végső rohamot indítottak.

A végső magyar csapás

Az elkeseredett küzdelemben vetették be a Bornemissza Gergely-féle ördögi tűzkereket, amelyre zsákokban lőport és csőre töltött puskákat szereltek, leöntötték olajjal, majd meggyűjtották és a törökök közé engedték. A kerék nagy pusztítást végzett a támadó alakulatokban, és ezzel gyakorlatilag el is dőlt a küzdelem: Dobó Istvánék sikeresen megvédték Eger várát.

Október 13-án a tisztek már csak kardlappal verve tudták a katonákat harcra kényszeríteni, de egyre többen fellázadtak, és a hadvezéreknek be kellett látniuk, hogy nincs értelme ezt tovább erőltetni. Az idő is hidegre fordult, tartalékaik is elapadta, így október 17-én Ahmed, másnap Ali beglerbég is elkullogott a vár alól.