Eger legjobb látnivalói – ezeket ne hagyd ki, ha itt jársz!

0
(0)

Kevés városunk van, amely annyi látnivalóval, műemlékkel, történelmi hagyatékkal bírna, mint Eger. Ha nem szeretnénk kihagyni semmi fontosat, akkor bizony Eger felfedezése nem egynapos mulatság lesz. Annyit elöljáróban elmondhatunk: megéri akár több hetet is eltölteni a városban, és a környéket is érdemes felfedezni.

Eger, Eger-patak

Kerékpárút az Eger-patak mellett. Fotó: MTI/Komka Péter

Eger nevezetességei leginkább a gazdag történelmi múltból gyökereznek, szinte megszámlálhatatlanul sok műemlék-jellegű épület van itt.Lássuk a legérdekesebbeket!

Eger, Dobó tér

Dobó tér. Fotó: MTI/Komka Péter

Egri vár

Eger legismertebb, legtöbb turistát fogadó látnivalója, amely 1552-es ostromával írta be magát a történelemkönyvekbe, és a sikeres védharc a központi témája Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének is.

Egri vár – történet, nevezetességek

Nevezetességei

Az egri várban járva érdemes az alábbi érdekes, látványos építészeti emlékeket felkeresni:

Csonkán, de fennmaradt erődítések, bástyák

Az egri vár nevezetes erődítései a Varkoch-bástya ( Alessandro Vedani tervei alapján épült 1542-ben), Hippolyt-kapu, a Bornemissza Gergely által építtetett Gergely-bástya a vár keleti részén, a keleti várfal déli részén a kapualj belső oldalán klasszicista kapuzattal rendelkező Setét-kapu, melynek folytatása a kétszintes caserna-termek. A keleti várfalat északon a Sándor-bástya szakítja meg, és a füles Zárkándy-bástya határolja.

Az északi várfalon hires építmény a Tömlöc-bástya és a Földbástya. A 19–20. században restaurált nyugati várfal nevezetessége a Dobó-bástya.

Az egri vár egyéb épületei

Híres építmény a püspöki palota, amely gótikus és reneszánsz elemeket is hordoz magán. Beckensloer János püspök építtette 1470 körül. Árkádos folyosóját keresztboltozattal fedték, belső falán pedig gótikus ajtó- és ablaknyílásokat helyeztek el. Az egyemeletes épület egyik földszinti termében állították ki Dobó István vörös márvány sírkövét. A püspöki palota a belső vár északnyugati részén helyezkedik el.

A szabolcsi főesperes gótikus stílusú háza északon támaszkodott a nyugati várfalnak. A püspöki palotával szemben találunk még három kaszárnyaépületet is.

Érdekesek a keleti várfal közelében fennmaradt háromhajós román–gótikus stílusú székesegyház falmaradványai. A templon déli peremén találjuk a kápolnasort és a korai rotunda alapjait. Délnyugatra a provizori palota maradványai fekszenek.

Dobó István Vármúzeum

A Nemzeti Emlékhelyként működő egri vár legfontosabb kiállítása. A múzeum, mint történelmi emlékhely és kultuszhely feladatának tekinti Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségének gyűjtését, megőrzését, feldolgozását és sokoldalú, élményszerű bemutatását, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz.

 

Egri Bazilika

A Hild József által tervezett impozáns épület Magyarország második legnagyobb temploma. Pyrker János Lukács érsek megrendelésére építették 1831-1836 között. A templomot 1837 május 6-7-én szentelték fel, de a belső tér, az oltárok és a freskók csak 120 év múlva, az 1950-es évekre készültek el.

Egri bazilika

Az egri főszékesegyház a Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épülete. A kupola magassága 37 méter.

A bazilika tornyaiban négy harang található, egy (legnagyobb) az északi/bal, három (kisebbek) a déli/jobb toronyban. Májustól szeptemberig minden nap fél órás orgonakoncertet hallhat a nagyközönség. A belépő néhány száz forint.

 

Minorita Templom

A Dobó téren találjuk Európa egyik legszebb barokk templomát. A Páduai Szent-Antal nevét viselő kegyhely közszájon forgó neve egyszerűen csak Minorita templom. Kilian Ignaz Dientzenhofer, a bécsi hercegérsek építésze tervezte, 1771-ben szentelték fel.

A templom teljes elkészültére 1792-ig kellett várni, de bőven megérte. Lenyűgöző hatású korinthoszi oszlopok szegélyezik a főbejáratot, a kapu zárókövén pedig az „Istenért semmi sem elegendő” felirat olvasható.

Eger, Minorita templom

Fotó: MTI/Komka Péter

A Minorita templom valamelyest különbözik a magyarországi barok templomok többségétől: homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le.

A főoltár Szent Antal látomását mutatja be, amelynek szereplői Mária és a kis Jézus. A freskók pedig a szent mindennapos életébe adnak betekintést.

A templom keleti oldalán a  Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium épülete található, nyugatról pedig a Városháza határolja.

Egri Városháza

A városháza épülete a Dobó téren. Fotó: MTI/Komka Péter

 

Egri kazamaták – város a vár alatt

Az eger alatti kazamaták az Eger alatti pincerendszer egy részében tekinthetők meg. Bejárata a Városfal u. 1. szám alatt, az egykori Gyertyás Borok Házából (ma időalagút) nyílik.

A 4 kilométer hosszú pincerendszer keletkezése a török 1687-es kivonulása után visszatérő Fenessy György püspök nevéhez fűzödik. Már nem akarta újjá építtetni a vár régi gótikus palotáját, inkább vett két építési telket a városban, és vadonatúj palota építésébe kezdett. Ehhez a szükséges riolittufát a palota mögötti domboldalból termelték ki, így hatalmas pincerendszer is keletkezett az építkezéssel egyidőben.

Egri kazamaták

Egri kazamaták

A kazamatarendszer 4 kilométer hosszan nyúlik a város alatt a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig. Az egri püspökség a járatrendszert elsősorban bor tárolására használták – ide hordták a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek borainak dézsmáját. Évente 10-13 millió liter bort szedtek be az emberektől, ennek egy részét tárolták itt.

Az 1947-es államosítás után a pincerendszer falai megrogytak, ezt a 80-as években vasbeton szerkezettel sikerült megerősíteni. Azóta a járatok egész évben látogathatók.

A rendszert 45 perces séta alatt járhatjuk be, és közben megismerkedhetünk a korabeli szőlőtermelés, pinceépítés és borkészítés hagyományaival. A kazamatákban 12 fok van, ezért ajánlatos melegebb ruhával készülni.

A kazamatában interaktív, multimédiás elemekkel tarkított kiállítások valósultak meg. A tárlatok bemutatják a Székesegyház építésének történetét és a püspökkori várat, valamint a törökkori vár harcászatot és várépítészetet. A felső kaszárnya teremben egy hiánypótló kiállítás kapott helyet Egri Csillagok – regény és valóság címmel.

 

Érseki palota és látogatóközpont

A Széchenyi István u. 1-5. alatt található, barokk stílusú érseki palota egy különleges, egyházművészeti kiállítást tár elénk.

Megismerkedhetünk az egykori érsekek és püspökök mindennapjaival, használati tárgyaival, imahelyeivel.

2013-ban a palota felújítását megelőző épületkutatás során falképrestaurátorok több mint 30 réteg festék alatt fedezték fel a teljes falfelületet beborító, száraz vakolatra festett, madarakat ábrázoló seccókat.

Eger, érseki palota

Amikor Bél Mátyás 1730-ban Egerben járt, látogatása során Erdődy Gábor püspöki rezidenciáján is megfordult; útleírásaiban részletesen kitért annak szépségeire is, köztük a madárházra, amely a díszkertben kapott helyet. A leírás szerint a rekeszekben „különféle ritka madarak” kerültek elhelyezésre. A madárházat már régen elbontották, de a kertbe kivezető pihenőterem (sala terrena) ma is megvan. Falai sokáig elfedve őrizték igazi szépségüket – csupán az épület emeleti síkmennyezeteitől eltérő fiókos dongaboltozat jelezte a helyiség reprezentatív voltát.

Itt található a híres Palota kávézó, ahol igazi olasz kávét ihatunk, megkóstolhatjuk az „Egri Érsek” borait. Igazi gasztronómiai élvezetet kínálnak a Stühmer-gyár eredeti receptúra alapján készült süteményei.

 

Szépasszonyvölgy, pincesor

Az Eger közelében található Szépasszonyvölgyben csodálhatjuk meg hazánk egyik leghíresebb borospince sorát.

A pincesort 1774-ben kezdték kialakítani földesúri engedéllyel. Többségüket riolittufába vágták, úgynevezett lyukpincék. A riolittufa kiválóan alakítható, benne a bor állandó 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható. A pincékben élő mohák és a nemes penész egyedi atmoszférát teremtenek, mely elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását.

Szépasszonyvölgy

A pince mindennapos nyitva tartással várja a kóstolni kívánó vendégeket. A pincében borbemutatókat is taranak kisebb-nagyobb csoportok részére.

Egerben a borkóstoló során a látogatók megtekinthetik a látványpincét, tájékoztatást kapnak a Magyarországi, azonbelül az egri borászat kialakulásáról, történetéről, a bor készítéséről és a borokról.

 

Egri minaret

Ez az épület Európa legészakibb török korból származó építménye. Tornya 14 szögletű és 40 méter magas, 97 csigalépcsőn juthatunk fel a körerkélyére, ahonnan páratlan panoráma nyílik a városra.

Egri minaret

Egri minaret

Az egri minaret egykoron a Kethuda dzsámihoz (iszlám templom) tartozott. Míg a 40 méter magas épületet 1596 után építették, a tornya 1896-ban készült el. Naponta ötször szólt itt a müezzin, hogy imára hívja az iszlám vallásúakat. A vörös homokkőből épült, díszes dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották. A helyén templomot építettek.

A torony külsejét legutóbb az 1960-as, belső részeit az 1970-es években újították fel. 2013 óta újra müezzin szól az erkélyéről.

 

Török fürdő

Az egri Török fürdő egy külön kis egzotikus világba kalauzol el bennünket. Oda, ahol visszautazhatunk az időbe, és kipróbálhatjuk, hogyan lazítottak és kapcsolódtak ki a hazánk középső harmadát rabigába taszító oszmánok.

A hat medencés fürdő legrégebbi darabja, a Török medence még 1610-ből való, a legkülönlegesebb pedig a Nagy tükörmedence, amely fölött díszes aranykupola húzódik. A tükörmedencét saját, radonos gyógyforrása táplálja, melynek vize a kőlapok közötti résekből bugyog a felszínre.

Mivel a víz radont tartalmaz, a Török fürdőben 2 és fél óránál tovább nem ajánlatos áztatnunk magunkat. Szerencsére közvetlen átjárás van innen a termálfürdőbe, így ott folytathatjuk a pancsolást.

 

Valide Sultana – a török gőzfürdő maradványa

Egykoron a török kultúrát ízig-vérig megtestesítő, kellemes vizű, vörös kupolás épület volt az egri gőzfürdő. Ekkor még csak férfiak látogathatták. Válide szultána, magyarul annyit tesz: a „Szultán Anyja”. Első írásos említése 1664-re datálódik, ekkor Evlija Cselebi utazó már írt erről a fürdőről.

Valide sultana

Fotó: eger.hu

Eger visszafoglalása után csak gabonaraktárként, lakóházként, később harangok öntésére használták az épületet. A Dobó utcában álló falakat több mint fél évszázada tárták föl, 2019-ben újították fel, így újra látogatható.

A fürdőrom bejárata a Tinódi Lantos Sebestyén tér 1-3. alatt található, az egri vár kapujának közvetlen közelében.

 

Egri Kis Zsinagóga

Eger legrégebbi zsinagógája. Az épület az 1840-as évektől áll, még csak vallási célokat szolgált, de az 1920-as évekre igazi központjává vált a helyi zsidó közösség szellemi és kulturális életének.

A II. világháború és a holokauszt tragédiáját követően a zsinagóga nem üzemelt az épületben, és az 1990-es részleges felújítás ellenére is tovább romlott az állapota.

Az ezredforduló után az Európa Kulturális Fővárosa apropóján került újra középpontba az épület, ez az újító kezdeményezés hívta életre a Part Egyesületet. Az egyesület a fiatal egri művészekkel együtt kemény munkával és kitartással mára a modern művészet fellegvárává tette a Kis Zsinagóga leromlott épületét.

Az egri Kis Zsinagógában ma, mint kortárs művészeti galéria és közösségi tér működik az Egri Kulturális és Művészeti Központ részeként, mely megfelelő inspirációt és bemutatkozási lehetőséget nyújt a felnövekvő egri művésznemzedék számára.

 

Egri gyógyforrások

Az egri gyógyforrások a Bükk karsztvizeiből fakadnak a mészkőhegység lábánál. Az elsősorban reumatikus problémákat enyhíteni képes források hatását már a török időkben felfedezték.

Eger környékén négyféle gyógyvíz tör felszínre:

1. Egyszerű radioaktív gyógyvíz-ásványisó tartalmában kálcium-magnézium-hidrocarbonát dominál. A fürdőkúrában leadott radondózis 1000-3000-szer alatta marad az ártalmas toxikus dózisnak. Kimutatták, hogy az életműködéseket sok tekintetben serkenti.

2. Egyszerű kénes gyógyvíz, összetételében a sulfid dominál.

3. Kénes, kalcium hidrogénkarbonátos gyógyvíz. A kén fontos szerepet tölt be az emberi szervezet működésében, az ún. pótolhatatlan ásványi elemek közé tartozik. Fontos szerepe van a kötőszövet és a porc állományainak anyagcseréjében. Ivókúra formájában a gyomorsavtermelést fokozó, a bélmozgásokat élénkítő hatása áll előtérben.

4. Jódos-brómos alkalikloridos hidrogén-carbonátos ásvány- és gyógyvíz. Főleg pajzsmirigy betegségekben hasznosítható (jelenleg nem használjuk). A fenti elemeken kívül az egri gyógyvizek 51 féle nyomelemet tartalmaznak, ezek közül a legértékesebbek azok, amelyek az élet fenntartásához szükségesek, hatással vannak a sejtek működésére, katalizátor folyamatokra. Nélkülözhetetlen szerepük van az enzimrendszer működésében is.

 

Dobó István-szobor

A hős várvédő, Dobó István emlékére emeltetett szoborpár Egerben, a Dobó istván téren található.

Eger, Dobó szobor

Fotó: MTI/Komka Péter

Az egyiket 1907-ben Stróbl Alajos, míg a másikat Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta 1967-ben. Ez utóbbinak a “Végvári harcosok” nevet adta a mester.

Eger, Végvári vitézek tere

Az egykori Szúnyog-köz helyén kialakított Végvári vitézek tere. Fotó: MTI/Komka Péter

 

Gárdonyi Géza Emlékház

Egyik legnagyobb magyar írónk, Gárdonyi Géza 1897 és 1922 között élt ebben a házban, a később róla elnevezett utca 28. számú lakásában. E házban, a faragott asztalnál, közel tízezer darabos könyvgyűjteménye társaságában vetette papírra az Egri csillagok kéziratát. A dolgozószoba érdekessége, hogy a teteje az íróasztal fölött üvegből van – ez azt a célt szolgálta, hogy Gárdonyi mindig egyenletes, szórt fényben dolgozhasson.

Gárdonyi a házat még romos állapotában, városszéli telekként vette meg. A várra, illetve a Mátra csúcsaira néző panorámába egyből beleszeretett. Szerette a csendet és a nyugalmat, erről kapta az egri remete ragadványnevét. A ház mögötti szőlőst később megvásárolta családjának, ő pedig egyedül élt tovább a régi kis házban.

Nyitva tartás

Március 31. – November 3. – Minden nap 10:00 – 16:00
November 4. – Március 30. – Hétfő Zárva
November 4. – Március 30. – Kedd – Vasárnap 10:00 – 16:00

Jegyárak

Felnőtt 500 Ft/fő
Diák, nyugdíjas 250 Ft/fő

 

Hősök temetője

Az egri Kisasszony temető oldalágában lévő parcellákban nyugszik minden hős, aki sebesültként érkezett az első világháború alatt az egri hadikórházba, és itt hunyt el.

1914. augusztus végén temették ide az első katonát. A temetőt 1926-ban felújították és körbekerítették.

A sírkertet 2000-ben védetté nyilvánították.

A temetőben egy ökölbe zárt kezet ábrázoló szobor áll.

 

Tűzoltó Múzeum

A Tűzoltó tér 5. szám alatt található különleges múzeum izgalmas, interaktív formában mutatja be a tűzoltó történelem értékeit és a jelenkor technikai vívmányait. Az állandó kiállítás mellett játszóház és játszótér is várja a gyermekeket, ahol akár tűzoltóként is kipróbálhatják magukat az érdeklődők

 

Egri Road Beatles Múzeum

Az együttes Abbey Road albumából eredő név Kelet- és Közép-Európa egyetlen Beatles-gyűjteményét jelzi, melynek kapuit 2015. május 15-én nyitották meg.

Eger - Egri Road Beatles Múzeum

A múzeumban 2000 tárgyi emléket őriznek a világ talán leghíresebb együttesével kapcsolatban. Ehhez fogható gyűjtemény csak a banda hazájában, Liverpoolban, illetve Halléban, Alkmaarban és Buenos Airesben található.

A két alapító, Peterdi Gábor és Molnár Gábor évtizedek óta gyűjtik a Beatleshez kapcsolódó hangzóanyagokat és relikviákat. Molnár Gábor, a Halhatatlan Beatles című könyv szerzője a hatvanas évek végétől napjainkig több száz lemezhez, DVD-hez és egyéb Beatles-emlékhez jutott hozzá, míg Peterdi Gábornak 1978 óta a hang- és videóanyagok mellett számos értékes tárgyi relikviát, könyvtárnyi szakirodalmat és korabeli kiadványt sikerült megszereznie. A múzeum a kornak megfelelő technikai színvonalon vezeti be a látogatót a zenekar világába.

 

Nagy-Eged hegy

A Bükki Nemzeti Parkban található 537 méter magas hegy arról nevezetes, hogy itt található Magyarország legmagasabban fekvő szőlőterülete. Olyan kiváló itt a talaj minősége és a mikroklíma, valamint a teljes déli fekvés és a 20-35%-os meredekség, hogy ez az egri borvidék legértékesebb, „grand cru” dűlője, amely besorolása szerint Grand Superior borok készítését is lehetővé teszi. A talaj itt kivételesen nem riolittufa, hanem szürke, triász kori mészkő.

Az itt termett borok jellemzői az elegancia, az ásványosság, a magas gyümölcskoncentráció, a tömör szerkezet, a hosszú érlelési potenciál. A termelők tapasztalatai szerint a Nagy-Eged hegy többnyire lassan adja ki értékeit szép savszerkezetű, hosszan eltartható boraiban.

A hegyen három jelentősebb borászat működik: Gróf Buttler, Kovács Nimród és a St. Andrea Szőlőbirtok.

Buttler-ház

Buttler-ház. Fotó: MTI/Komka Péter

Változatos, védett fajokban gazdag állat- és növényvilágát a Nagy-egedi Tanösvény mutatja be.

Mész-hegy – Nyerges-tető helyi jelentőségű védett természeti terület

Az Egertől 2 km-re, keleti irányban található 1,5 km hosszú tanösvény (mely a sárga jelzésű Bükkaljai Kő-úthoz és a sárga háromszög jelzésű turistaúthoz csatlakozik) a Mész-hegy – Nyerges-tető helyi jelentőségű védett természeti terület földtani felépítését, természetes élőhelyeit, tájhasználati módjait és a bükkaljai kőkultúra emlékeit, köztük a kaptárköveket mutatja be. A tanösvény 5 állomásán információs táblák segítségével mutatjuk be a védett terület értékeit.

 

Szarvaskő

Eger környékének egyik legfontosabb és legnépszerűbb turistacélpontja. Az Egertől 10 km-re található Szarvaskő télen-nyáron számos kikapcsolódási lehetőséggel szolgál az ide látogatók felé.

A falucska az Eger-patak völgyében húzódik, vulkanikus kőzetekből álló sziklafalakkal határolva. Országos és nemzetközi hírnevét különleges kőzeteinek köszönheti: ezek rendkívül magas vas- és titánérc-tartalommal bírnak.

Szarvaskő

Szarvaskő

Szarvaskő geológiai értékeit tanösvényen keresztül járhatjuk be. A 9 kilométeres, négy órás körút 10 állomása során megismerkedhetünk a több millió éves tengerpart maradványával, amely egykoron itt hullámozott. Ebben a sekély tengerben élt a vastaghéjú kagyló, az Ostrea – ebből is maradtak fenn darabok. Megcsodálhatunk itt olyan párnalávát is, mely az egykori tenger mélyén a víz alatti bazaltos lávafolyásból keletkezett.

A szarvaskői panoráma szintén messze földön híres. A Hegyeskő-dűlőről remek kilátás nyílik a Bükk hegységre, míg a település fölé magasodó kilátótoronyból a falu és a vár panorámájában gyönyörködhetünk.

Érdemes felkaptatni a várba, amelynek nevét már 1295-ben említik az oklevelek, Szarvaskő ekkor vámszedő hely volt. A várat 1735 után lakói elhagyták, és romba dőlt. Még feljebb haladva az Akasztó-hegyre jutunk, ahol a Bükk legszebb vulkanikus eredetű szikláin, a napsütésnek kitett oldalakon füves növényzetet, sziklagyepet figyelhetünk meg számos ritka, védett növény- és állatfajjal.

Jártál már itt? Értékeld ezt az úti célt!

Csak bátran!

Átlag 0 / 5. Szavazatok: 0

Egyelőre még nem érkezett szavazat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük