Debreceni Virágkarnevál – történet 1966-tól 2018-ig

A Debreceni Virágkarnevált 1966 augusztus 20-án rendezték meg először, a Debreceni Városi Tanács kezdeményezésére. A mulatság nagy sikert aratott, és elnyerte a debreceni közönség szimpátiáját. A sikerre való tekintettel egyértelművé vált, hogy a karnevált a következő években is megrendezik. Az első virágkarnevál színpompás menete reggel 9-kor startolt a Kálvin téri Csokonai szobortól, majd a Nagyerdő felé haladt a Péterfia utcán és a Simonyi úton. Végcél a nagyerdei stadion volt, ahol a zsűri előtt kellett felvonulniuk. A közönség száma jelentősen meghaladta a várakozásokat mind az utcán, mind a stadionban.

1967-ben, a második virágkarneválon tíz vállalat és hat iskola indított versenybe közel húsz kompozíciót. A zsűri kertészeti szakemberekből állt. Az egyik legsikeresebb összeállítás a Miskolci Kertészeti Vállalaté volt. A karnevál programjainak ekkor része volt a „Virágos Debrecenért” mozgalom eredményhirdetése is. Akkoriban értékesnek számító nyereményeket osztottak szét, például Kulcsár Imre egyéni induló egy mosógéppel lett gazdagabb a legszebb előkert díj elnyerésével, míg a Kerekes telepi fürdő társadalmi munkában végzett parkosításáért és rendbentartásáért a Hazafias Népfront körzeti megbízottja egy televíziót kapott.

1968-ban az orkánerejű szél sem vette el a kedvét a szép számú vendégseregnek, hogy többek között kocsonyában pislogó békának tapsolhasson, mellette virágtálakat, bőségszarut, sárkányt, földgömböt, zászlókompozíciót és megannyi ötletes virágkocsit csodálhasson. A stadionban Vitray Tamás kommentálta a virágkocsik felvonulását. Az első helyezett 100 ezer, a második 75 ezer, míg a dobogó harmadik fokára felkapaszkodó kocsi 50 ezer forintot hozott indítójának.

1969-ben először vettek részt külföldiek is a virágkarneválon, nem is akármilyen kompozícióval. Debrecen bolgár testvérvárosa, Sumen rózsákból készített kocsival nyerte el a helyiek tetszését. Kompozícióval vonult fel az Európai Világszövetség svájci képviselete is.

A menet kilenc órára ért a Csapó utca sarkára, amikor egy helikopterből virágokat szórtak a városra. Az eszmei díjat a MÁV Debreceni Igazgatósága nyerte, a Tanácsköztársaság páncélvonatának ihletéséből készített alkotással. Több mint 50 versenyző közül választották meg a karnevál szépét, a győztes Bányai Mária, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola huszáregyenruhás női zenekarának karmestere lett.

1970-ben női zenekar szórakoztatta immár másodjára a nézőket. A díjnyertes kompozíciók este, reflektorfényben vonultak fel. A menetet toronyzene vezette fel, majd tűzijáték zárta a programot. A zsűri tagja volt Váradi Hédi színésznő is, aki gyerekkorában egy ideig itt élt. Nagyon tetszett neki a karneváli forgatag.

Az 1971-es karnevál emlékezetes kompozíciója Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Vállalat virágkocsija volt, mely a virág nyelvén fogalmazta meg, hogy „Debrecenben csoda esett, két kiskakas összeveszett”. A zsűri sztárvendége Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező volt, aki nagyon kedves, maradandó emlékként tekint vissza a karneválra.

1972-ben a rossz idő megint csak nem érte el célját: tízezrek volta kíváncsiak a virágkarneválra. A győztes a debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola lett egy olimpiát ábrázoló virágkocsival.

1973-ban már augusztus 18-án megkezdődött a karneváli rendezvénysorozat. A felvonulás előtt két nappal tartották a Kelet-magyarországi Néptáncfesztivált a nagyerdei szabadtéri színpadon.

Fellépett – többek között – a hajdúböszörményi Bocskai Néptánc Együttes, a Debreceni Népi Együttes és az Építők Hajdú Táncegyüttese. Szűcs Gábor tanácselnök szerint a színvonal meghaladta az előző évekét, és szinte mindegyik kompozíció eséllyel pályázott az első helyre. Az iskolák kategóriájában a Pallagi Mezőgazdasági Szakközépiskola győzött egy Odüsszeusz hajóját ábrázoló alkotással.

1974-ben tizenkét hortobágyi csikós is csatlakozott a menethez, őket pedig a híres debreceni ötösfogat követte, hatalmas virágcsokrot húzva maga után. A vállalatok kategóriájában a MÁV Járműjavító és a Hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezet közös kompozíciója győzött, amely az első gőzmozdonyt ábrázolta a szövetkezet legfontosabb terményeinek szállítása közben. Iskolai kategóriában a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium győzött, és zsebelte be a 30 ezer forintos fődíjat. A virágkocsi egy teaházat ábrázolt, amely vietnami barátaink békés életét igyekezett bemutatni.

1975-ben, a jubileumi, tizedik virágkarnevál megint csak rossz időt fogott ki, ám a színes kompozíciók, hangulatos menettáncok és persze a tűzijáték is rengeteg nézőt vonzott az utcákra. A Csokonai Gimnázium emlékezetes kompozícióval tisztelgett az öt világrész népeinek barátsága előtt. Szintén kiemelkedő alkotás volt a Tóth Árpád Gimnázium virágkocsija, melyen esernyős lányok adták vissza élethűen Szinyei Merse Pál Majális című festményét.

Az 1976-os Debreceni Virágkarnevál egyik legszebb kocsija a Debreceni Kertészeté volt, amely a debreceniek és a Rákócziak kapcsolatát mutatta be, a Nagytemplomot és a Rákóczi-harangot „megvirágosítva”.

Az összeállítást Rákóczi korabeli ruhába öltözött lányok és fiúk kísérték. A győztes a Biogal Gyógyszergyár kompozíciója lett vállalati kategóriában, füstöt okádó sárkányt és boszorkánykonyhát ábrázolva, melyet a Tóth Árpád Gimnázium látványos formatánca követett. Említésre méltó még a debreceni vendéglátás hagyományait bemutató Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat és a Barnevál közös remekműve, a pulykakakas-virágkocsi.

Az 1977-es karnevál legemlékezetesebb kompozíciói a Debreceni Postaigazgatóság mézeskalács-készítős kocsija, a Debreceni Kertészeti Vállalat Bugyi Sándor talyigás alakját és történetét megidéző összeállítása és a Magyar Gördülőcsapágy Művek Miska-kancsót és Maruszja-babát ábrázoló virágkocsija volt. Utóbbit a moszkvai gyár tánccsoportja és szovjet zenekar kísérte. Az utcaszínházi előadások során a Tanyaszínház bemutatta a Duda Gyuri elindul című  Moliére-adaptációt.

1978-ban nem kevesebb, mint hárommillió szál virágot használtak fel a virágkocsik készítéséhez. Az Alföldi Nyomda könyves kompozíciója az olvasás fontosságát hangsúlyozta. A kompozíciók egy része a kubai VIT-hez és a két év múlva esedékes moszkvai olimpiához kapcsolódtak, de volt, amelyik vállalatok tevékenységét, mesejelenetet, vagy éppenséggel valamilyen terméket vagy életképet mutatott be.

Az első díjjal járó százezer forintot a nádudvari Vörös Csillag Tsz, a HAGE és a KITE közös, hídi vásárt bemutató virágkocsija és a Biogal elefánt vonta mesekocsija nyerte.

Három év szünet után 1981-ben rendezték meg újra a Debreceni Virágkarnevált. Ebben az évben voltak először veterán autók és motorok a menetben, amelyek hatalmas sikert arattak a nézők körében. A kulturális műsorok immáron két helyszínen zajlottak: a művelődési központ környékén és a Nagyerdőn. A Gázvezeték utcai pályán motorverseny, Pallagon lovasverseny szórakoztatta a nagyérdeműt.

A 15. virágkarneválra 1984-ben került sor. Az újabb hároméves szünet alatt kissé kiéheztek a rendezvény rajongói, így ismét óriási tömeg tekintette meg a forgatagot. Míg a Debreceni népi együttes és Benci Gyula népi zenekara húzta a talpalávalót, a közönség a nádudvari Vörös Csillag Tsz, a HAGE és a KITE közös, kadarcsi csárdát ábrázoló kocsijában is gyönyörködhetett. Az Alföldi Nyomda és a  MÁV Járműjavító Üzem kocsiján pedig tudást szimbolizáló baglyokat formáltak a virágok.

1985-ben tizennégy virágkocsi vonult fel, mellé tíz külföldi és tizenöt hazai csoport vonult a menettel. A karneváli menet legnagyobb sikert arató produkciója a nigériai Lagosból érkezett csoport volt, akik egzotikus tánccal kápráztatták el a debreceni közönséget.

Igazi karneváli hangulatban, a Petőfi térről indult az 1986-os karneváli menet. Élén a Debrecen várossá nyilvánításának 625. évfordulóját ünneplő tanácsi kocsi haladt, egy városcímert ábrázolva. Központi téma volt a számunkra kevés örömet hozó mexikói foci-vb. A Hajdú-Bihar Megyei Víz és Csatornamű Vállalat és a Debreceni Víz- és Csatornamű Vállalat a vébé gólözönét idézte. Amelyből már a nyitómeccsen 6 jutott a magyar válogatottnak, nem mástól, mint a szovjetektől. A Fazekas gimi kísérőcsoportként a meccsek utáni fieszták, utcabálok hangulatát idézte. Este látványos felvonulás és tűzijáték zárta a karnevált.

1987-ből megint csak több, roppant szép és ötletes kocsi emléke villan fel. Ott volt például a Debreceni Állami Gazdaság és a Debreceni Tartósítóipari Kombinát Sárkányshow nevű nagyszabású kompozíciója, A kocsit a Tóth Árpád Gimnázium diáklányai követték, lila fürdőruhában, fehér kalapban, sétapálcával. Szép kertészlányos kocsival vett részt a versenyben a Debreceni Városgazdálkodási Vállalat Kertészeti Egyesüls. A Biogal ismét Helia-D-s kompozíciót indított, melyen Héliosz isten négylovas hintajával feszített. A Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat egy 16 méteres kínai sárkánnyal borzolta a kedélyeket. A csatornamű és a vízmű-gyógyfürdő vállalatai Simonyi óbesteres kocsival indultak.

Az 1988-as virágkarneválon Ráckevei Anna, a Csokonai Színház későbbi igazgatója is zsűritag volt. mint mondta, örül, hogy végre színesben is láthatja a forgatagot, viszont a zsűrit nem kellett volna a tűző napra ültetni. „Egyébként minden nagyon frappáns, örülök, hogy láthattam éjjel a díszítést, és egy kicsit megismerkedhettem Debrecennel” – tette hozzá. Az első díjat és a közönségdíjat a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat Nils Holgerssont ábrázoló kocsija nyerte el. Fülöp Kornél, a vállalat igazgatója a témaválasztást azzal indokolta, hogy tetszett nekik a mese, másrészt szakmába is vág a dolog, hovatovább a lúd a legértékesebb madarunk. A zsűri különdíját a toyamai japán menetzenekar kapta.

1989-ben Dr. Pálfy József, a Magyarország c. hetilap nyugalmazott főszerkesztője és egyben a zsűri elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy a karneválon sikerült két, nem éppen baráti népet, a bolgárt és a törököt egymás mellé állítani és ugyanazzal a díjjal jutalmazni. Mi több, a bolgárok különdíjára épp a török zsűritag tett javaslatot. A Baromfifeldolgozó Vállalat ebben az évben a Csodaszarvas legendáját lovagolta meg Attilával és hat lovassal, a Pannonplast a Csip csup csodák című mesét elevenítette meg a közönség örömére, a Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat az erdélyi falvakat fenyegető veszélyekre igyekezett felhívni a figyelmet. Kompozíciójuk, székelykaput, templomot és haranglábat ábrázolt ízléses kivitelben. Egzotikus szépségű lányokkal érkezett Kínából a Belső-mongol néptáncegyüttes, látványos kosztümeikkel gyorsan meghódították a debreceni közönséget.

Az 1990-es virgkarneválon a baromfifeldolgozó a gyerekek kedvencével, Tarzannal és őserdei vadállatokkal jelentkezett. Az Alföldi Nyomda és a MÁV Járműjavító közös kompozícióján a fecskefarkú lepke szerepelt. Ritka látványosságként emlékezhetünk a belga Aaltsi Gilles együttesre, melynek tagjai kopogós cipőben, structollas fejdísszel vonultak fel, és 900 kiló narancsot dobáltak ki a közönségnek. A beszámolók szerint a nap sztárja a stuttgarti Blau-Weiss menetzenekar és majorette-csoport szólótáncos kislánya volt, aki Európa-bajnoki ezüstérmes volt gárdatánc kategóriában. A lány cirkuszi attrakciókat mutatott be, és parádés táncshow-val szórakoztatta a debrecenieket.

Az 1991-es karnevál nem volt a legemlékezetesebb, főleg az anyagi gondok miatt. Mindössze kilenc kocsi vonult fel, a szervezők a költséges virágkocsik helyett inkább a táncegyüttesek, zenekarok meghívását helyezték előtérbe. Ebben az évben nem rangsorolták a felvonulókat, mindenki megkapta a Szilágyi Imre grafikusművész által készített emléklapot. A kompozíciók az elvont eszmei mondanivalók jegyében készültek. Emlékezetes a Biogal által készített, fűben-fában rejlő orvosságot és a betegség koboldjainak elűzését bemutató kocsija.

1992-ben, a virágkarnevál történetében először nem szakmai zsűri, hanem a közönség szavazatai alapján díjazták a virágkocsikat.

A szervezőbizottság nyitókocsija a város címerét vitte körbe a városon, melyet további hét összeállítás követett. A Debreceni Szolgáltatóvállalatok kocsija Szent László királyt ábrázolta, míg a Biogal kompozíciója egy virágokból megformázott Vénusz-kút volt.

1993. jeles dátum a karnevál történetében. Ekkor ünnepelte 40. születésnapját a debreceni Hajdú Táncegyüttes. A közönség egymás után csodálhatta a kassai majorette-csoport csinos lányait és a dániai Aarhus kikötővárosából érkezett néptáncegyüttes időskorú tagjait. Néptánccsoport Mexikóból is érkezett, és egzotikus dallamaival kápráztatta el a nagyérdeműt.

Az 1994-es évben olyan jeles tagok alkották a zsűrit, mint Jankovich Marcell filmrendező, Radó Dezső kertészmérnök, Michelle McLaine, az 1992-es világszépe, vagy éppen a Zsadon Andrea-Szolnoki Tibor művészházaspár. A nyitókocsi ezúttal is Debrecen címerét formázta meg. A karneváli menetet a Kölcsey Művelődési Központ majorette-csoportja indította, majd olyan kompozíciók haladtak el a nézők előtt, mint a híres Szent Korona, vagy a Biogal elefántcsaládja. Visszatérő vendégként üdvözölhették a debreceniek az albai zászlóforgatókat, és a kassai majorette-csoportot is.

1995-ben nem más, mint Bodrogi Gyula (azóta a Nemzet Színésze címet is megkapta) volt a zsűri elnöke. A színművész, színházigazgató olyannyira belefeledkezett a látványba, hogy a meleget észre sem vette. Jelen volt Esztergályos Cecília és Ádám Tamás, az akkor nagyon népszerű Família Kft. házaspárja, Ágica és Károly. A menetshow-t megelőzően különleges meglepetés érkezett az égből: ejtőernyősök ereszkedtek a stadion gyepére, és a résztvevő nemzetek zászlóit hozták el.

1996. kétszeresen is jeles év a magyar történelemben. Ekkor ünnepeltük a honfoglalás millecentenáriumát, és szurkolhattunk az atlantai olimpián induló magyar sportolóknak. A kompozíciók is ezen események jegyében készültek, minden cég megjelenítette valahogy az 1100-adik évfordulót. Az AKSD például a Petőfi Sándor által, Csokonairól írt versből idézett: „Csapot, papot hátrahagyott”.

A zsűri elnöke Knézy Jenő volt, és a Biogal által készített „Álmos vezér megáldja fiát” című kocsit ítélte legjobbnak többedmagával, és a közönséggel is egyetértésben. A zsűriben foglalt helyet két atlantai aranyérmes kenusunk, Horváth Csaba és az azóta tragikusan fiatalon elhunyt Kolonics György. A szervezőbizottság és a Magyar Virágkötők Egyesületének közös alkotása pedig a „Büszkék vagyunk az atlantai olimpikonokra” nevet viselte.

1997-ben is volt híres zsűritag, ezúttal Nyertes Zsuzsa került be a bírálók közé. Mint elmondta, fellépéseket is lemondott a karnevál miatt, és négyéves kislányával ha idén nem is jött össze, de később mindenképp visszatér még. Emlékezetes kompozíció volt a Cívis Hotel és Gasztronómiai Rt. kocsija, ahol Lúdas Matyi a libáit terelgette. Messziről is érkezett egy különleges virágkocsi. Toyama tartomány művészeti és kulturális egyesülete kívánságot teljesítő szivárványt formázott és küldött Debrecenbe Japánból.

1998-ban nem kevesebb, mint huszonhét hazai és külföldi együttes, továbbá tizennégy kompozíció mutatkozott be a közönségnek. Az első díjat a Nagisz Rt. „A fejni készülő gazda pórul jár” című összeállítása nyerte, míg második az Autó Escort kocsija lett, melyet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára készítettek.

Az 1999-es virágkarnevált óriási érdeklődés követte. Tizenharmadik századi íjászöltözetek, majorette-egyesületek, zászlóforgatók, fúvósok és néptáncosok szórakoztatták a jubileumi, harmincadik karneválra összegyűlt nézősereget. A zsűri elnöke Verebes István volt, de helyet foglalt a bíráló bizottságban a gyönyörű Schell Judit színésznő is, aki debreceni gyökerekkel büszkélkedhet.

Emlékezetes kompozíció volt a Mammut központ mamutcsaládja, a Mézga család, Szent László legendája a Biogaltól, a pulykasztori a Nagisz kocsiján, valamit a három macska a halomban.

2000-ben olyan neves személyek alkották a zsűrit, mint Pálffy István (elnök), Jeddi Mária, a DVSC egykori kézilabdázója és Xantus Barbara színésznő. A millenniumi év tiszteletére az István, a király c. rockopera zenéjére gördült be a Szentkoronát ábrázoló nyitókocsi. Nagy sikert arattak a spanyol Alborad  népi tánceggyütes leányai, a kocsik közül pedig a posta 18.századi hangulatot árasztó delizsánsza – vagyis lovak által vontatott postakocsija.

Látványos tűzijáték és lélegzetelállító lézershow fémjelezte a 2001-es virágkarnevált. Az időjárás is kegyes volt a reggel még aggodalmas tekintettel eget fürkésző nézősereghez. Az első díjat az A.K.S.D. Hortobágyi táj című kocsija nyerte, második a Westel és a Cívis Hotels Rt. Debrecenbe kéne menni című kompozíciója lett, míg a harmadik helyet a Debreceni Agrárgazdaság Kft. Magyar földbe magyar magot! elnevezésű összeállítása szerezte meg. A fellépők között említésre méltó a nagyváradi majorette együttes, a nigériai joruba törzs képviselői tradicionális hangszereken játszottak és afrikai táncshow-val szórakoztatták a népet.

2002-ben, a 33. virágkarneválon karneváli futással indult a nap, tőlük huszárszakasz vette át az üdvözlést, majd következtek a virágkocsik. Igazán kreatív kompozíciókat láthattunk ebben az évben, ott volt például a tengerparti fürdőzős jelenet, láthattunk viking hajósokat, bevásárló Micimackót és barátait, a Vízipók-csodapók mese szereplőit, vagy a pajkos postásjelenetet megörökítő „virágbank” című alkotás. A tánccsoportok között ismét felvonultak messze földről érkezett különítmények, így például a baltás baszkok, a középkori ruhát viselő francia táncosok, akik bal kézzel furulyáztak, jobbal pedig doboltak.

2003-ban nem jöttek vendégfelvonulók távoli országokból, de a finn amatőr együttes és az olasz zászlóforgatók nagy sikert arattak. A hosztesszek kék-sárga papírapkákat osztogattak, melyekre az volt írva: Ma én is debreceni vagyok.

A Debrecen címere és a koronázási jelképeket bemutató kocsik után a 13, versenyben részt vevő kompozíció vonult fel. A zsűri neves tagja volt Gregor Bernadett színésznő, aki harmadjára járt Debrecenben.

2004-ben új nyitókocsi indította a felvonulást, mely a város ólomüvegből készült címerét ábrázolta. A zsűriben foglalt helyet Gombás Attila, a Magyar Virágkötők és Virágkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke, illetve Román Sándor táncművész is. Mindketten nagyon élvezték a show-t.

2005-ben jó időben zajlott az ünnepség, vastapssal jutalmazták a japán Musica Grato Himi zenekart, nagy sikert aratott a Hajdúsági Táncegyüttes, de ismét örülhettünk az olasz zászlóforgatóknak is. Látványos produkcióval rukkoltak elő a török és a horvát táncosok is. A kocsik közül a Ford Autó-Eskort Kft. kocsija győzött, míg a második helyet és a közönségdíjat a Firebird Kft. összeállítása gyűjtötte be.

2006-ban Bán Teodóra koreográfus, magántáncos volt a zsűri elnöke, akit lenyűgözött a színes forgatag légköre. Hasonlóképpen vélekedett a zsűritag Csapó Gábor, valamint Böőr Zoltán, a Loki egykori játékosa is. Csapó először látta élőben a felvonulást, Böőr Zoli pedig a virágkocsik készítésébe is betekinthetett.

2007-ben Bálint György, az ország Gyuri bácsija elnökölte a zsűrit. Kiszúrta, hogy bár a szokásosnál kevesebb volt a kompozíció, cserébe ötletesebb alkotások vonultak fel. A győztes kocsi Árpád fejedelmet ábrázolta a 907-es pozsonyi csatában, ahogy háromszoros túlerővel szemben győzelmet arat.

í

2008-ban a szokásosnál több kompozíció és remek időjárás várta az érdeklődőket. A 39. virágkarnevál a színek, formák és virágok, valamint a sokféle táncos és zenés produkció kavalkádját hozta el. A karnevál egyhetes fiesztává nőtte ki magát, és a virágkocsik Nagyváradon is felvonultak.

2009-ben emlékezetes összeállítás volt a Mézga család című rajzfilmsorozat szereplőit megjelenítő kompozíciós kocsi, a győzelmet végül a Lúdas Matyi közelről című alkotás szerezte meg. Volt olyan kocsi is, amelyiken a csodaszarvas-monda egy jelenetét láthattuk.

A zsűrinek nagyon nehéz helyzete volt, hiszen valamennyi kompozíció élethűen, ötletesen és sok-sok virággal ábrázolta figuráit.

A zsűri döntése alapján a következő eredmények születtek.

A 41 Debreceni Virágkarnevál művészeti csoport kategóriában

III. helyezést ért el: a Szerbiából érkező Sveti Sava Együttes

Művészeti vezetőjük: Dragana Mirkovic

II. helyezést ért el: a Valcer Táncstúdió – Melódia Ifjúsági Fúvószenekar

Művészeti vezetőjük: Bíró Csaba

I.helyezést ért el: a Debreceni Népi Együttes

Művészeti vezetőjük: Hercz Beáta és Hercz Vilmos

A zsűri a művészeti csoportok kategóriában különdíjat is osztott. Akik kapták Hamecz Flóra és Szabó Jusztin a Valcer Táncstúdió kis tehetségei.

A 41. Debreceni Virágkarnevál virágkompozíció kategóriában

Megosztott III. helyezést ért el

az AKSD Kft. virágkocsija, melynek fantázianeve: Thomas, a gőzmozdony

Tervezte: Nagy Imre szobrászművész és Balogh László szobrászművész

és a Debreceni Egyetem autója, A tudás hatalom címmel.

Tervezte: Nádasdy Róbert szobrász

II.helyezést ért el: a TEVA Gyógyszergyár Zrt. kocsija, fantázianeve Dr. Bubó

Tervezte: Nagy Imre szobrászművész, Balogh László és Katona Krisztina szobrászművészek

I. helyezett lett: a Trans-sped Kft. virágkocsija, fantázianeve: Virágzó logisztika

Tervezte: Pikó Sándor képzőművész

A 2013-as virágkarneválon a fődíjas virágkocsit és produkciót a közönség választotta ki. a Debreceni Virágkarnevál közönség által legszebbnek ítélt virágkocsija, pedig az Alföldi Legendárium Klaszter kompozíciója lett, A Szent Anna-tó legendája címmel. Tervező és szobrász: Pikó Sándor. Virágdesign: Szabó Erzsi. Statikus: Kiss Péter.

A 2014-es debreceni virágkarneválon találkozhattunk bimbózó Trabanttal és virágzó vécécsészével is. A közönség által legszebbnek ítélt virágkocsija „Kölcsey összehoz” címmel Álmosd község kompozíciója lett.

A Sztárok és Szirmok címmel az idén első alkalommal megrendezett karneváléji gálaműsoron kiderült, hogy a karnevál díszvendégeiből álló zsűri a karneválon nyújtott kimagasló művészeti teljesítményért elnevezésű díjat a debreceni Valcer Táncstúdiónak ítélte.

A díjátadásra a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. két egyedi gyártású serleget készített, amelynek a meghatározott értéke, darabonként 500 ezer forint.

Bár 2015-ben az özönvízszerű eső és a hűvös időjárás a délelőtti karneváli felvonulást a szokásos formájában lehetetlenné tette 2015. augusztus 20-án, este a Nagyerdei Stadionban a Karneváléj és az azt követő tűzijáték már elkápráztathatta a nézőket.