Central Park – 18 érdekes és meglepő tény New York kedvenc zöldövezetéről

Ha New Yorkban járunk – kiváltképp a város szívében, Manhattanben -, jó eséllyel útba ejtjük a metropolisz leghíresebb zöldövezetét, a Central Parkot (Központi Park) is.

A park területe 3,41 km², és szabályos, 4 kmx800 méteres téglalap alakja van. Ha déli kiindulópontjától nézzük, akkor az 59-es számú utcától, vagyis New York gazdasági negyedétől a 110. utcáig, azaz dél-Harlemig húzódik.

Bár az 1811-es városrendezési tervnek még nem volt része a zöldövezet, az 1850-es évekre akkora zsúfoltság és olyan fullasztó légkör uralkodott már New York szívében, hogy erre valami megoldást kellett találni. A parkot 1858-ban nyitották meg a lakosság és a turisták előtt, és azóta is népszerű helyszín a futni, sétálni, kocogni, gördeszkázni, vagy egyszerűen csak friss levegőt szívni vágyók számára.

18 érdekesség a New York-i Central Parkról

1. Területe nagyobb, mint néhány országé

Azt gondolnánk, hogy a maga 843 hektárjával ez egy talpalatnyi föld csupán, de ez nem igaz. Amellett, hogy a Central Parkban egészen könnyű eltévedni, az is tény, hogy a park területe az 500 hektáros Monacónál is nagyobb. No és akkor még nem is beszéltünk mindössze 44 hektáros Vatikánról.

A Central Park télen

2. Nem ez New York legnagyobb parkja

Világhírt ugyan csak a Central Park érdemelt ki magának a városban, mégis van nála két nagyobb területű zöldövezet is. A bronxi Van Cortlandt Park például 1146 hektáron terül el, az összekapcsolt parkokból és sétaútvonalakból álló Staten Island Green Belt pedig egészen óriási, 2800 hektárt fed le.

3. Ez az Egyesült Államok leglátogatottabb városi parkja

Évente 42 millió látogató keresi fel a Central Parkot, ezzel a világ egyik legnépszerűbb turistacélpontjának számít.

4. A látogatók többsége helybeli

Felmérések szerint a parkba ellátogató pihenni vágyóknak csak 14 százaléka jár itt először. 70 százalékban new yorkiak látogatják, akik ide menekülnek a város zaja elől.

5. Nem egyedi ötlet volt

A Central Parkot leginkább az akkor már igencsak zöldnek számító Párizs és London ihlette. A park tervezését 1853-ban hagyták jóvá e két európai város zöldövezeteinek mintájára.

6. Minden természetesnek tűnő elem mesterséges

Mondjuk, ez logikus, hiszen a park területén korábban nyoma sem volt semmiféle zöldnek. Az itt található dombokat, völgyeket, erdőket és tavacskákat mind-mind emberi kéz hozta létre.

7. Több puskaport kellett az építéséhez felhasználni, mint a gettyburgi csatában

A park alapkőzete igen kemény, és mennyisége akkora volt, hogy robbantások hosszú sorozatával sikerült a talajt porhanyósabbá tenni. Mintegy félmillió köbméternyi sziklát kellett felrobbantani és elszállítani.

8. Ritka állatfajokat is felfedeztek már itt

Nem is gondolná az ember, hogy ezen az emberi léptékkel mérve nem túl nagy területen milyen gazdag élővilág alakult ki. Felfedeztek itt példáu 2002-ben egy új százlábúfajt, 2017-ben pedig egy vadonatúj légyfajt azonosítottak. A park leggyakrabban észlelt állatai a sokszor egészen szelíden viselkedő mókusok.

9. Kastély is van a park területén

A Centrak Park bővelkedik a mesterséges „műemlékekben”, de ezek közül is kiemelkedik egy viktoriánus-kori gótikus kastély. A Belvedere-kastély manhattani palákból épült, és a Vista Rock nevű sziklaorom tetején áll. 1919 óta meterológiai állomásként működik, és nem mellékesen fantasztikus panoráma tárul elénk, ha felmászunk a tetejébe.

10. Hatalmas víztározót is létrehoztak benne

A Jacqueline Kennedy Onassis víztározó a park északi részén található, és csaknem teljes szélességében ki is használja a helyet. 3,8 millió köbméter víz hullámzik ebben a 2.5 km-es parthosszúságú, 8-9 méter mély mesterséges tóban.

Jacqueline Kennedy Onassis víztározó

11. Nincsenek egyenes vonalak a parkban

Egészen megdöbbentő, de a Central Parkban minden görbe egy kicsit. A tervezők – Frederick Law Olmsted és Calvert Vaux – gondosan ügyeltek arra, hogy semmi se tűnjön szabályosnak. Nem egyenesek a sétányok, a két korcsolyapályában is van egy kis kanyar, a tavak partvonala is szabálytalan. Egyetlen kivétel van, a park népszerű bevásárlóközpontja. Na, ez viszont tényleg egyenes. A „mall” ősszel a legszebb, amikor a gyönyörű szilvák színes levei egészen különleges látványt varázsolnak belőle.

12. A filmes stábok egyik kedvenc forgatási helyszíne

Nem ritka eset, hogy a Central Parkban forgatócsoportba botlunk sétánk során. Igen kedvelt helyszíne ez a filmeseknek, olyan ismert produkciók jeleneteit forgatták itt többek között, mint a Szellemirtók, a Bosszúállók, vagy a Reszkessetek, betörők! 2. Az első film, amelyhez itt is vettek fel jeleneteket az 1908-as Rómeó és Júlia volt.

Számos sorozat epizódjaihoz is forgattak snitteket a Central Parkban. Ilyen volt többek között a Szex és New York és a Gossip Girl.

13. Különleges állatkertje van

A Central Park állatkertje az egyik legérdekesebb látnivaló Manhattan szívében. Olyan különleges állatfajokkal nézhetünk itt farkasszemet, mint a jegesmedve, a tamarin, a hópárduc, vagy a vörös panda.

Vörös pandák a Central Park állatkertjében

14. Örökbe fogadhatsz egy padot

Ha van egy kis fölös pénzed (úgy nagyjából 10 ezer dollárod), az 1986-ban kitalált Adopt a Bench program keretében neked is lehet saját padod a Central Parkban. Mindezt tehetet valamely szeretted tiszteletére, vagy rendhagyó születésnapi vagy bármilyen alkalomból adott ajándékként. Az adományozók maguk írhatják és megtervezhetik az emléktáblát.

15. Majdnem 100 kilométernyi út van benne

Akár két maratont is le lehet benne futni anélkül, hogy elhagynánk a park területét, és kétszer ugyanoda lépnénk. A Central Park gyalogúthálózata mintegy 93 kilométer hosszú, ez pedig bőven lefedi a maratoni táv (42 km) dupláját.

16. Korábban egy falvacska volt a helyén

A park előtt egy kis falu volt itt. Mielőtt eldöntötték, hogy zöldövezetté alakítják a területet, egy 1825-ben alapított falucska, a Seneca Village terült el a Central Park helyén. A települést felszabadított rabszolgák alapították, majd jelentős tömegben települtek ide ír, olasz és német bevándorlók. Az itt élők beceneve a „guggolók” volt, egészen 1855-ig, amikor a falu át kellett, hogy adja helyét a parknak.

17. Birkalegelője is van

A parkban az egyik legnépszerűbb napozási és piknikezőhely a híres Sheep Meadow (Bárányrét), egy nagy füves terület, amely tökéletes kikapcsolódást nyújt a napsütéses napokon. Azonban ezen a szép pásztorréten egykor valóban birkák legeltek, annak érdekében, hogy a füvet kordában tartsák.

18. Az Alice Csodaországban-szobrot direkt arra tervezték, hogy megmászhassák

Ilyet se sok helyen látunk, a szobrokra való felmászást a legtöbb városban büntetik, vagy legalábbis fejcsóválva veszik tudomásul a helyiek.

Hans Christian Andersen is szobrot kapott a parkban.

Említett műalkotás azonban kifejezetten mászószoborként funkcionál, és azt a célt szolgálja, hogy a gyerekekhez közelebb hozza a szépirodalmat. A szobor felülete egészen sima már, annyi apró kéz és láb csiszolta már az elmúlt évtizedek során.