Budai Várnegyed – látnivalók, nevezetességek térképpel
A Budai Várnegyed látnivalói, nevezetességei. Használja a térképet, és tervezze meg előre a látogatást!
Magyarország egyik – ha nem a legfontosabb – kulturális és turisztikai helyszíne a Budai Várnegyed. 1987 óta az UNESCO Világörökség része, a külföldiek és a hazai turisták által egyik leginkább látogatott terület Budapesten. Lenyűgöző látnivalóival és varázslatos hangulatával mindenkit ámulatba ejt.
A Budai Várnegyed látnivalói Budapest I. kerületében találhatók. Autók által teljesen elzárt terület, gyalog, busszal vagy siklóval közelíthetjük meg. Ha tehetjük, válasszuk az utóbbit, hogy még különlegesebb legyen a várnegyedbe tett látogatásunk. A Budavári Sikló is a Világörökség része.
A sikló nagyon lassan közlekedik, a pálya 95 méter hosszú szakaszán még a mindössze 2 perces menetidő alatt is lesz lehetőségünk a budapesti panorámában gyönyörködni. A Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám téren szállhatunk fel rá, felső állomása a Szent György tér, ami a Budavári Palota és a Sándor-palota között helyezkedik el.
Budavári Palota
A Budavári Palota építése az 1300-as években kezdődött. 1541-ben török megszállás alatt állt, 1686-os visszafoglalása alatt komoly károkat szenvedett el.
Helyreállítása sok időt vett igénybe, melynek során a palota már meglévő gótikus és reneszánsz elemeit barokk stílusjegyekkel ruházták fel, 1715-ben egy kisebb barokk kastéllyal bővült ki.
Később, a 19. század végén épült hozzá egy hátsó szárny és ekkor került rá a kupola is. A palota ma számtalan kulturális esemény központja, valamint itt működik az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.
A palota felújítása 2021-ben folytatódott.
Sándor-palota
A Sándor-palota a nevét onnan kapta, hogy eredetileg a Sándor család otthona volt. 1867-től a magyar miniszterelnökök rezidenciájaként szolgált.
A II. világháború során szinte teljesen megsemmisült a palota, csak a rendszerváltozás után kezdődtek meg az épület javítási munkálatai. 2003. óta a magyar köztársasági elnök székhelye a gyönyörű, klasszicista stílusú palota.
Budavári nagy rondella
Az egyik legkülönlegesebb épület a Budai Várnegyedben a Budavári nagy rondella, ami nem más, mint egy 33 méter átmérőjű, kör alakú bástya, mely az egykori védelmi rendszer részét képezte.
Valamikor Mátyás király vagy Szapolyai János idején épülhetett, rekonstrukciójára az 1950-es években került sor.
Kaputornyával, a „Lihegő kapuval” és a Buzogánytoronnyal a várnegyed kihagyhatatlan látnivalóját képezi.
Budavári labirintus
A Várhegy alatti labirintus korábban többféle funkciót töltött be. Volt menedékhely, pince, ispotály vagy börtön. Legismertebb földalatti “vendége” a 15. század második felében – Mátyás király foglyaként – itt raboskodó Vlad Tepes, a híres Drakula gróf volt.
A Labirintus bejárata fölött, az Úri utca – Hajadon – Tárnok utca találkozásánál található háztömbben török hárem működött, ennek emlékei a rácsozott ablakok.
Az útvesztőben rengeteg kút található, szinte minden lakóház alatt van egy-egy. A vezetékes víz bevezetésével ezek ihatatlanná váltak.
A labirintusban kissé hűvösebb a klíma, mint odakint, a páratartalom pedig magasabb. Eltévedni nem lehet, idegenvezetőre nincs szükség, mert a kiutat nyilak jelzik a látogatók számára.
A Szentháromság tér és legszebb éke, a Mátyás-templom
A Várnegyed legszebb tere a Szentháromság tér. Itt található a Szentháromság-szobor, valamint Budapest legkülönlegesebb és leglátogatottabb temploma, a Mátyás-templom. A mai Szentháromság tér területén a középkorban még sikátorok és lakóházak álltak, melyeket az 1686-os budavári ostrom után már nem építettek vissza. A tér közepére került a pestisjárvány emlékére állított Szentháromság-oszlop. Ennek a helyén található most a gyönyörű, 15 méter magas, szobrokkal díszített Szentháromság-szobor.
A Mátyás-templom, hivatalos nevén a Nagyboldogasszony-templom a Budai Várnegyed legszebb történelmi jelentőségű épülete. A Mátyás-templomban koronázták meg Károly Róbertet, Ferenc Józsefet és Erzsébetet (Sisit), illetve IV. Károlyt és Zita királynét is. Itt tartotta mindkét esküvőjét Mátyás király, innen ered a templom hétköznapibb neve. Nemcsak a történelme, a szépsége is kiemelkedő a templomnak.
A Mátyás-templom a 13. században, hófehér mészkőből épült. Gótikus stílusú épület, melyet színes Zsolnay-cserepek fednek. Homlokzata gazdagon, sok helyen csipkeszerűen díszített. Belső terében a fa anyagok, a festett, színes falak és az arany díszítések dominálnak. A Mátyás-templom 78 méter magas, hét harangjából hat működik, egyet, az átlőtt kisharangot a templom tornyának kiállítótermében lehet megtekinteni. Ide 197 lépcsőfok megtétele után lehet feljutni. A kilátás a templom tornyából mesés, kihagyhatatlan, ha a Budai Várnegyedben járunk.
Halászbástya
A középkorban halászok védték a várfal ezen részét, egyesek szerint innen ered a Halászbástya név.
Mások úgy gondolják, az épület alatt elterülő városrészről, a Halászvárosról kapta a nevét az épületegyüttes. Akárhogy is van, a kilátás a neoromán stílusú műemlék teraszairól egyszerűen lélegzetelállító, nem véletlenül a Halászbástya a turisták egyik legkedveltebb épülete nem pusztán a Budai Várnegyedben, de egész Budapesten is.
Még több fotó a járványidőszakban elnéptelenedett Halászbástyáról itt >>
Várkert Bazár
A Várkert Bazár (Várbazár) a Budai Várnegyed déli részén található, a Tabán közvetlen szomszédságában. Különleges hely ez, a budai oldal egyik lüktető, ingergazdag pontja, ahol érdekes elegyét találjuk az építészeti remekeknek és a szórakozóhelyeknek. Ékszerdobozként is emlegetik ezt a látványos kis negyedet, ahol minden nap találhatunk valami nekünk tetsző programot, legyen az koncert, színházi előadás, kiállítás, vagy gasztronómiai esemény.
A Várkert Bazár egy neoreneszánsz kert a Várhegy oldalában, 1875 és 1883 között épült Ybl Miklós tervei szerint. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele.
1883-tól 1888-ig a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok működött itt, majd az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskolának is otthont adott.
A második világháború alatt súlyosan megrongálódott, 1961–1984 között pedig a Budai Ifjúsági Park működött itt.
A Várkert Bazár felújítását 2011-ben vették tervbe, és 2014-re lett kész. A 8,9 milliárdos összköltségéből 6,7 milliárd forint EU-támogatás volt.