Budai Várnegyed – látnivalók, nevezetességek térképpel
A Budai Várnegyed látnivalói, nevezetességei. Használja a térképet, és tervezze meg előre a látogatást!
Magyarország egyik – ha nem a legfontosabb – kulturális és turisztikai helyszíne a Budai Várnegyed. 1987 óta az UNESCO Világörökség része, a külföldiek és a hazai turisták által egyik leginkább látogatott terület Budapesten. Lenyűgöző látnivalóival és varázslatos hangulatával mindenkit ámulatba ejt.
A Budai Várnegyed látnivalói Budapest I. kerületében találhatók. Autók által teljesen elzárt terület, gyalog, busszal vagy siklóval közelíthetjük meg. Ha tehetjük, válasszuk az utóbbit, hogy még különlegesebb legyen a várnegyedbe tett látogatásunk. A Budavári Sikló is a Világörökség része.
Fotó: bkv.hu
A sikló nagyon lassan közlekedik, a pálya 95 méter hosszú szakaszán még a mindössze 2 perces menetidő alatt is lesz lehetőségünk a budapesti panorámában gyönyörködni. A Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám téren szállhatunk fel rá, felső állomása a Szent György tér, ami a Budavári Palota és a Sándor-palota között helyezkedik el.
Budavári Palota
A Budavári Palota építése az 1300-as években kezdődött. 1541-ben török megszállás alatt állt, 1686-os visszafoglalása alatt komoly károkat szenvedett el.
Helyreállítása sok időt vett igénybe, melynek során a palota már meglévő gótikus és reneszánsz elemeit barokk stílusjegyekkel ruházták fel, 1715-ben egy kisebb barokk kastéllyal bővült ki.
Később, a 19. század végén épült hozzá egy hátsó szárny és ekkor került rá a kupola is. A palota ma számtalan kulturális esemény központja, valamint itt működik az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.
A palota felújítása 2021-ben folytatódott.
Sándor-palota
A Sándor-palota a nevét onnan kapta, hogy eredetileg a Sándor család otthona volt. 1867-től a magyar miniszterelnökök rezidenciájaként szolgált.
Fotó: Wikipédia
A II. világháború során szinte teljesen megsemmisült a palota, csak a rendszerváltozás után kezdődtek meg az épület javítási munkálatai. 2003. óta a magyar köztársasági elnök székhelye a gyönyörű, klasszicista stílusú palota.
Budavári nagy rondella
Az egyik legkülönlegesebb épület a Budai Várnegyedben a Budavári nagy rondella, ami nem más, mint egy 33 méter átmérőjű, kör alakú bástya, mely az egykori védelmi rendszer részét képezte.
A budavári nagy rondella kívülről
Valamikor Mátyás király vagy Szapolyai János idején épülhetett, rekonstrukciójára az 1950-es években került sor.
A budavári nagy rondella belülről
Kaputornyával, a „Lihegő kapuval” és a Buzogánytoronnyal a várnegyed kihagyhatatlan látnivalóját képezi.
Budavári labirintus
A Várhegy alatti labirintus korábban többféle funkciót töltött be. Volt menedékhely, pince, ispotály vagy börtön. Legismertebb földalatti “vendége” a 15. század második felében – Mátyás király foglyaként – itt raboskodó Vlad Tepes, a híres Drakula gróf volt.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A Labirintus bejárata fölött, az Úri utca – Hajadon – Tárnok utca találkozásánál található háztömbben török hárem működött, ennek emlékei a rácsozott ablakok.
Az útvesztőben rengeteg kút található, szinte minden lakóház alatt van egy-egy. A vezetékes víz bevezetésével ezek ihatatlanná váltak.
A labirintusban kissé hűvösebb a klíma, mint odakint, a páratartalom pedig magasabb. Eltévedni nem lehet, idegenvezetőre nincs szükség, mert a kiutat nyilak jelzik a látogatók számára.
A Szentháromság tér és legszebb éke, a Mátyás-templom
A Várnegyed legszebb tere a Szentháromság tér. Itt található a Szentháromság-szobor, valamint Budapest legkülönlegesebb és leglátogatottabb temploma, a Mátyás-templom. A mai Szentháromság tér területén a középkorban még sikátorok és lakóházak álltak, melyeket az 1686-os budavári ostrom után már nem építettek vissza. A tér közepére került a pestisjárvány emlékére állított Szentháromság-oszlop. Ennek a helyén található most a gyönyörű, 15 méter magas, szobrokkal díszített Szentháromság-szobor.
A Mátyás-templom, hivatalos nevén a Nagyboldogasszony-templom a Budai Várnegyed legszebb történelmi jelentőségű épülete. A Mátyás-templomban koronázták meg Károly Róbertet, Ferenc Józsefet és Erzsébetet (Sisit), illetve IV. Károlyt és Zita királynét is. Itt tartotta mindkét esküvőjét Mátyás király, innen ered a templom hétköznapibb neve. Nemcsak a történelme, a szépsége is kiemelkedő a templomnak.
A Mátyás-templom a 13. században, hófehér mészkőből épült. Gótikus stílusú épület, melyet színes Zsolnay-cserepek fednek. Homlokzata gazdagon, sok helyen csipkeszerűen díszített. Belső terében a fa anyagok, a festett, színes falak és az arany díszítések dominálnak. A Mátyás-templom 78 méter magas, hét harangjából hat működik, egyet, az átlőtt kisharangot a templom tornyának kiállítótermében lehet megtekinteni. Ide 197 lépcsőfok megtétele után lehet feljutni. A kilátás a templom tornyából mesés, kihagyhatatlan, ha a Budai Várnegyedben járunk.
Halászbástya
A középkorban halászok védték a várfal ezen részét, egyesek szerint innen ered a Halászbástya név.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Mások úgy gondolják, az épület alatt elterülő városrészről, a Halászvárosról kapta a nevét az épületegyüttes. Akárhogy is van, a kilátás a neoromán stílusú műemlék teraszairól egyszerűen lélegzetelállító, nem véletlenül a Halászbástya a turisták egyik legkedveltebb épülete nem pusztán a Budai Várnegyedben, de egész Budapesten is.
Még több fotó a járványidőszakban elnéptelenedett Halászbástyáról itt >>
Várkert Bazár
A Várkert Bazár (Várbazár) a Budai Várnegyed déli részén található, a Tabán közvetlen szomszédságában. Különleges hely ez, a budai oldal egyik lüktető, ingergazdag pontja, ahol érdekes elegyét találjuk az építészeti remekeknek és a szórakozóhelyeknek. Ékszerdobozként is emlegetik ezt a látványos kis negyedet, ahol minden nap találhatunk valami nekünk tetsző programot, legyen az koncert, színházi előadás, kiállítás, vagy gasztronómiai esemény.
Fotó: MTI/Beliczay László
A Várkert Bazár egy neoreneszánsz kert a Várhegy oldalában, 1875 és 1883 között épült Ybl Miklós tervei szerint. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele.
1883-tól 1888-ig a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok működött itt, majd az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskolának is otthont adott.
A második világháború alatt súlyosan megrongálódott, 1961–1984 között pedig a Budai Ifjúsági Park működött itt.
A Várkert Bazár felújítását 2011-ben vették tervbe, és 2014-re lett kész. A 8,9 milliárdos összköltségéből 6,7 milliárd forint EU-támogatás volt.