Brassó: látnivalók, nevezetességek

Erdély számtalan mesés úti céllal örvendeztet meg bennünket. Kihagyhatatlan a Gyilkos-tó, Kolozsvár, a szovátai tavak – no meg az egész Székelyföld. Ha vérbeli kalandorok vagyunk, és szívesen merészkedünk messzebbre, az Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban, a Cenk hegy lábánál fekvő Brassót is vegyük célba.

Brassó egy igazi gyöngyszem Erdélyben, varázslatos fekvése, bámulatos panorámája, szép, rendezett belvárosa mind-mind mesébe illő. Történelme sem elhanyagolható persze, 1427-ben például itt tartott országgyűlést Luxemburgi Zsigmond, 1467-ben pedig itt pihent meg Mátyás király moldvai hadjárata során. Pusztította Brassót a tatárjárás és a kurucok is, de több nagy földrengés és tűzvész is érte, szerencsére azonban a várost védő fal nagy része még ma szinte egybefüggően látható. Ez Brassó egyik fő nevezetessége is.

A városfalat a 13. században építették, eredetileg 32 toronnyal és bástyával, melyek többsége még ma is látható. A Takácsok bástyája az, amelyik a legjobb állapotban megmaradt, ma múzeum működik a hatszögletes, többemeletes épületben. A Szövetkészítők bástyája egy masszív, ellipszis alakú épület, többszöri megerősítése miatt még mindig áll, ahogy a város védelmét ellátó Fekete torony és Fehér torony is. A városfal négy kapuja közül a Katalin-kapu megmaradt díszes kaputornyát feltétlenül meg kell nézni, az egykori erődítmény-komplexumból ugyanis mára már csak ennyi maradt meg.

A régi városfal

A Fellegvárat azzal a céllal építettek Brassóban a Márton-hegyre, hogy meggátolja a városerőd ágyúzását a magasból. Védelmi szerepét utoljára 1849-ben töltötte be. Várudvara nagyon hangulatos, érdemes egyet sétálni benne.

Kiemelkedő látványosság a brassói belvárosban található monumentális, gótikus stílusú szász evangélikus Fekete templom, mely Románia legnagyobb temploma. Nevét a szóbeszéd szerint az 1689-es tűzvész során falaira rakódott korom miatt kapta, de a modern vizsgálatok nem találtak a templomon ilyen jeleket, elszíneződése csupán a környezeti hatásoknak köszönhető. A Fekete templom 65 méter magas és 89 méter hosszú, látogatottságát hatalmas méretei, óriási harangja és gyönyörű orgonája mellett annak is köszönheti, hogy benne található Európa legnagyobb anatóliai szőnyeggyűjteménye is, Törökországon kívül.

Fekete templom

Nagyon különleges a brassói Szent Miklós ortodox templom is, mely a barokk művészet jegyeit hordozza. Érdemes tanulmányozni a templom falaira festett freskókat, valamint azt a templomban látható, keresztre feszített Krisztus ikont is, mely 1710-ben állítólag vért verejtékezett. A templom kertjében található az ország első román iskolája, ahol már a 16. században is román nyelven tanítottak.

A brassói neológ zsinagóga egy gyönyörű, neogótikus műemlék. Szépsége vonzza a turistákat, de az is, hogy az épületegyüttesben, ahol a zsinagóga is megtalálható, kóser étterem működik, így a kóser konyha szerelmesei is gyakran látogatják a környékét.

A brassói Néprajzi Múzeum célja, hogy megőrizze Délkelet-Erdély értékeit. Brassó megye négy néprajzi tájának, a Barcaságnak, a Fogarasi-medencének, Kőhalom vidékének és Törcsvár vidékének az életét mutatja be. A város legnépszerűbb múzeuma a Takácsok bástyája udvarán található Brassó Megyei Történeti Múzeum, melyben több kiállítást is megtekinthetünk a környék életével kapcsolatban, de már csak azért is nézzük meg, mert az épület maga is nagyon különleges: ez volt régen a városháza.

Látnivalók Brassó környékén

Brassótól 20 km-re, Barcarozsnyóban, a Törcsvári szorosban fekszik Barcarozsnyó vára, melyet Erdély védelmére építettek. Ez Erdély egyik legnagyobb erődje, egy 150 méter magas sziklán terül el, festői környezetben. Ha már Barcarozsnyóban járunk, a 28 méter mélyen fekvő Barcarozsnyói barlangot is nézzük meg, akár belülről is.

A barlangi túrázás szuper program egy kis kikapcsolódásra, de tudunk ettől még jobbat is ajánlani: Brassó felfedezésének zárásaképp nézzük meg a Törcsvári kastélyt, ismertebb nevén a Drakula-kastélyt, mely 30 km-re található a várostól. Ez Erdély egyik legszebb épségben megmaradt középkori kastélya, valamiért Drakula gróf lakhelyeként tartják számon, pedig semmi köze nem volt hozzá.

A törcsvári Drakula-kastély

A Drakula-mítosznak hála viszont nemzetközileg is ismert látványossággá vált a kastély, az 1994-es Interjú a vámpírral című filmben is feltűnik. Ma múzeumként működik a „Drakula-kastély”, melynek bejárata előtt jó kis Drakula-bazárt találunk, ahonnan kötelező valamilyen szuvenírt választani magunknak és dicsekedni vele az otthon maradt ismerősök előtt.