Kivirágzott az Atacama-sivatag
A hetek óta tartó esőzések hatására gyönyörű virágoskert lett a kopár Atacama-sivatagból. Csodájára jár a világ ennek a ritka jelenségnek.
A Föld egyik legszárazabb helye az Andok és a parti hegységek árnyékában szélsőségesen kevés csapadékot kap. Az Atacama-sivatag egyes részei évtizedek, sőt, évszázadok óta nem kaptak egy szem esőt sem.
Az itt élő növények alkalmazkodtak a szélsőséges klímához, és türelmesen várják a 2-7 évente jelentkező El Nino jelenséget, amikor minden a feje tetejére áll. Az esőerdős, szavannás vidékeken szárazság pusztít, a sivatagokban viszont kiterjedt esőzések tombolnak akár hetekig. Ez történt most, 2015 októberében Chilében is, ráadásul ez idén már a második kivirágzása a sivatagnak. Először márciusban, vagyis ősszel pusztítottak (vagy inkább építettek valami szépet) heves esőzések, melynek következtében télen pompás virágmező hullámzott a máskor csontszáraz és teljesen kihalt völgyekben.
Chile északi, legszárazabb részén évtizedek óta nem tapasztaltak hasonlót az itt élők. Több ezer virágmag pattant ki, és chilei harangvirágok, oroszlánkörmök és calandrinák ringatóznak a szélben.
Miért ilyen száraz ez a vidék?
Az Atacama-sivatag talaját főként kavics és homok alkotja. Míg észak-déli kiterjedése 1000 km, a szélessége sehol sem haladja meg a 160 kilométert. Átlagos magassága 800 méter. Argentína, Bolívia, Peru és Chile osztozik rajta.
Az antarktiszi McMurdo –szárazvölgyeket nem számítva, az Atacama-sivatag a Föld legszárazabb vidéke. Beszédes Antofagasta városának éghajlati diagramja, ahol láthatjuk, hogy az átlagos évi csapadékmennyiség 3 mm körül van. 
A szárazság oka az, hogy a sivatag meglehetősen szerencsétlen helyen fekszik. Keletről az Andok, nyugatról, a tenger felől pedig a parti hegység védi, így teljesen szélárnyékba kerül, és nagyon kevés felszálló légáramlatot kap. A szárazságon némileg enyhít a tenger felől érkező köd, ami az alacsonyabb rendű növények (moszatok, zuzmók, egyes kaktuszfajok) számára már elegendő nedvességet biztosít.
Az Atacama-sivatagon belül is extrém száraz hely a parti hegység és a Domeyko Kordillera közötti rész, ahol a talaj a Mars felszínére emlékeztet. Olyannyira kihalt ez a vidék, hogy a NASA a marsszondák műszereit is itt teszteli.
A sivatag az alacsony páratartalom miatt kiváló lehetőséget biztosít a csillagászati megfigyelésekhez. Két nagy megfigyelőállomást működtet itt az Európai Déli Obszervatórium.
Forrás: Livescience